A győzelem napja: egy olyan pillanat, amikor a remény és az eltökéltség gyümölcsöt hoz. Ezen a napon ünnepeljük azokat a bátor lelkeket, akik a nehézségek ellenére is kitartottak, és akik hősiessége lehetővé tette, hogy újra felragyogjon a szabadság fénye
Május 8-án a huszadik század második világégésének a végét ünnepeltük, a fasizmus és a hozzá kötődő nácizmus feletti győzelmet. Szavakkal kifejezni nagyon nehéz azt a szörnyűséget, mérhetetlen áldozatot, kínt és szenvedést, amelyet a második világháború okozott az emberiségnek. Kisgyerekként még kissé homályosan emlékeztem vissza a háború utáni ötvenes évekre, milyen volt akkor az élet, de mindenki örült, hogy véget ért a háború, mondogatták az emberek, hogy ez meg ne ismétlődjön!
Európa talpra állása nem volt könnyű feladat, de az élet továbbvitelének szükségessége mindenkit cselekvésre ösztönzött. Az emberek fokozatosan tudatosították a helyzetüket, és a lehetőségekhez mérten lépéseket tettek. Franciaországban a politikai vezetők hamarosan aktivizálódtak, és 1950. május 9-én, Robert Schuman külügyminiszter kezdeményezésére, hat ország aláírta a Schuman-nyilatkozatot. Ezt követően egy év elteltével megalakult az ESZAK, Európa első szupranacionális intézménye. Az évek során egyre több európai állam csatlakozott ehhez a szövetséghez, aminek következtében kialakultak olyan fontos szervezetek, mint a NATO és az Európai Unió. Ezek a struktúrák a mai napig arra hivatottak, hogy garantálják a kontinens lakóinak társadalmi, gazdasági, politikai és létbiztonsági érdekeit.
Az Európai Uniónak jelenleg 27 tagállama van, közöttük Szlovákia, amelynek politikai helyzete manapság meglehetősen kusza, gazdasági szempontból pedig a hátrányos helyzetű országok közé sorolható. Egy friss felmérés szerint a lakosság körülbelül kétharmada elégedett az uniós tagsággal, amely számos lehetőséget teremtett Szlovákia számára. Az uniós pénzügyi alapok révén javíthatjuk az ország infrastruktúráját, a schengeni övezet keretein belül szabadon utazhatunk és dolgozhatunk, valamint a stabilabb eurózónához tartozunk, és a NATO-tagságunk is biztosítja védelmünket. Miközben élvezzük ezeket az előnyöket, fontos, hogy ne feledkezzünk meg a múltbeli hibáinkról és a társadalmi életünkben történt negatív eseményekről sem.
Talán nem tanultunk eleget a múltból, az emberi kapcsolatok területén igazán van mit pótolnunk. Sok a durvaság, az intolerancia, és sajnos a súlyos törvénysértések is jogi elégtétel nélkül maradnak. Például nemzetiségi vonalon: Pozsonyban megkéselik azt, aki magyarul beszél. Nyitrán hazatessékelik az ukrán egyetemistákat és más országokból nálunk tanuló hallgatókat. Emlékszünk még Malina Hedvig meghurcolására, akire ráfogták, hogy magát harapta meg? A nagypolitika az áldozatokat ültetné a vádlottak padjára. Nem régen tanúi voltunk rendőri brutalitásoknak is. Az igazságszolgáltatásunkat a kormánykoalíció tönkretette a parlamentben. A megfélemlítés politikája virágzik Szlovákiában. Veszélyben a sajtószabadság.
