A hadiállapotot követően Dél-Koreában egy hosszadalmas politikai válság várható, amelyet a társadalmi feszültségek és a politikai instabilitás fokozódása jellemezhet. A politikai táj képét tovább árnyalhatja a választási rendszer reformjára irányuló nyomá

Előrehozott elnökválasztás jöhet Dél-Koreában, ahol politikai válságot okozott, hogy a tisztségéből azóta elmozdított Jun Szogjol elnök hadiállapotot hirdetett. Az Amerikával és Japánnal hagyományosan jó viszonyt ápoló konzervatív párt népszerűsége bezuhant, a Kínával konstruktívabb együttműködést képviselő baloldal pedig még jobban megerősödött. Utóbbi párt vezetője, Li Jae-Mung az esélyes, akit viszont börtönnel és közügyektől eltiltással fenyeget az igazságszolgáltatás. Szakértők szerint az elnök elmozdítasával még nincs vége a dél-koreai politikai válságnak, sőt, az még valójában el sem kezdődött.

Az egész világ tekintete Szöulra irányult, amikor december 3-án délután a dél-koreai elnök, Jun Szogjol, váratlan bejelentést tett a hadiállapot kihirdetéséről. Tévés beszédében figyelmeztetett a "kommunista erők" alattomos tevékenységeire és Észak-Korea lehetséges beavatkozására. Emellett kritizálta az ellenzéki vezetésű törvényhozást, amely szerinte "megbénítja" az ország működését, ezzel tovább fokozva a feszültséget a politikai színtéren.

Dél-Korea politikai rendszere az elnök köré épül, aki a legfőbb hatalmi tényezőként funkcionál. A közelmúltban a konzervatívok által támogatott Jun tölti be ezt a pozíciót, de a Koreai Köztársaság Nemzetgyűlésében a 2024-es választások óta stabil baloldali többség alakult ki. Az elnök számára ez a helyzet komoly kihívást jelentett, mivel a nemzetgyűlés korlátozhatja hatalmát. Jun célja az volt, hogy megszüntesse ezt a bonyolult helyzetet, lényegében megpróbálva kiiktatni a jogalkotó testületet, amely gátat szabhat politikai ambícióinak.

A helyzet nem alakult kedvezően Jun számára. Alig több mint egy héttel azután, hogy hadiállapotot hirdetett, máris elnöki tisztségétől megfosztották. A nemzetgyűlés már december negyedikén visszavonatta a hadüzenetet, majd a múlt hét végén egy bizalmatlansági indítvány keretében elmozdították őt a posztjáról. A Koreai Köztársaság törvényhozó testülete, a nemzetgyűlés, 204-85 arányban (11 tartózkodás mellett) támogatta a döntést. A köztársasági elnöki feladatokat jelenleg Han Duk-szu miniszterelnök látja el ideiglenesen.

A hivatalos bizalmatlansági indítvány szövege szerint az elnök a "zendülés" bűncselekményét követte el, miután katonai erőt alkalmazott a törvényhozás ellen. Mint azt már tudjuk, a katonaság körbevette a parlament épületét, sőt be is hatoltak oda, hogy érvényesítsék az elnöki utasításokat. Ennek ellenére a törvényhozás nem hátrált meg, és megszavazta a hadiállapot visszavonását. A koreai alkotmány értelmében ehhez joguk van, így Junnak még a hadiállapot bevezetésének éjjelén is vissza kellett lépnie. Politikai szempontból azonnal elszigetelődött, és most már a hatalmát is elvesztette. Továbbá a rendőrség is nyomozásba kezdett ellene, házkutatásokat végeztek, és az ügyészség vádat emelt ellene a "zendülés" ügyében.

A volt elnököt ugyan nem helyezték őrizetbe, de elhagyhatja az országot. Dél-Koreában ez gyakran megelőzi a letartóztatásokat, és rendőrségi intézkedésnek számít. Jun védekezésében hangsúlyozza, hogy cselekedetei jogszerűek voltak, és kitart amellett, hogy elnöksége sikeres volt. Amennyiben letartóztatják, ő lenne az első hivatalban lévő koreai elnök, aki börtönbe kerül. Igaz, eddig már két dél-koreai elnököt távolítottak el bizalmatlansági indítvány révén, és egy korábbi elnök már letöltötte büntetését.