Szegeden elindult egy innovatív program, amely a klímaváltozás következményeinek enyhítésére összpontosít.

A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk.

Uniós támogatással indult egy új program Szegeden, amely a klímaváltozás hatásait hivatott enyhíteni – jelentette be Nagy Sándor, a városfejlesztési alpolgármester, szombati sajtótájékoztatóján.

A ReGreenX projekt nyitórendezvényén, amelynek költségvetése 3,075 millió euró (1,238 milliárd forint), a politikai vezető hangsúlyozta, hogy a városban megszokott növények egyre inkább képtelenek alkalmazkodni a klímaváltozás által hozott, egyre forróbb és szárazabb környezethez. Kiemelte, hogy sürgős változtatásokra van szükség az ültetett növényfajok és fajták tekintetében, valamint a zöldterületek kezelésének szemléletmódján is.

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője rámutatott, hogy a Kárpát-medencében a hőmérséklet emelkedése jelentősen meghaladja a globális átlagot, és Szeged különösen kiugróan melegedő terület az országon belül. Tavaly nyáron, júniusban az átlaghőmérséklet 2,4 fokkal, míg júliusban és augusztusban több mint 4 fokkal haladta meg a hosszú távú átlagot. Gál hozzátette, hogy a város belső területein a hőmérséklet csaknem 6 fokkal magasabb, mint a külterületeken.

Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlagosan már a trópusi éjszakákra jellemző 20 fok közelébe emelkedett - tájékoztatott a kutató.

2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le - közölte a szakember.

Gál Tamás kiemelte, hogy...

Az éghajlatváltozás már valósággá vált, és a kedvezőtlen következmények enyhítése érdekében a városi környezet zöldterületekre irányuló beruházásai tűnnek a leghatékonyabb megoldásnak.

Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa kiemelte, hogy a városi környezet tervezésében elengedhetetlen a szemléletváltás. Fontos, hogy olyan zöldfelületeket hozzunk létre, amelyek alacsony öntözési és fenntartási igényűek, így hosszú távon is fenntarthatóak maradhatnak. Az évelő növények ideális választásnak bizonyulnak ebben a kontextusban.

Az egyetemi oktató hangsúlyozta, hogy a városi fák pusztulása aggasztóan gyors ütemben zajlik, így elengedhetetlen, hogy olyan fajtákat és fajtákat válasszunk a pótlásukra, amelyek jól bírják a fokozódó szárazságot és a meghosszabbodó hőségidőszakokat.

A projekt hivatalos weboldalán nemsokára elérhetővé válik egy részletes fajtalista, amely iránymutatást nyújt a lakosság és a helyi vállalkozások számára a Szeged jövőbeli klímájához legjobban alkalmazkodó növények kiválasztásához. A város területén mintakert-kezdeményezéseket indítanak, ahol minden érdeklődő személyesen inspirációt nyerhet arról, miként formálhatja zöldterületeit a környezetében - tájékoztatott a szakértő.