A koalíciós viszályok következtében a nyelvtörvény ügyét jelenleg felfüggesztették.
Úgy tűnik, a nyelvtörvény szigorítása olyannyira befulladt, hogy még tavasszal sem lesz belőle semmi, a koalíciónak ugyanis előbb saját belső krízisét kell megoldania.
Ahogy korábban már említettük, Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter és tárcája lendületesen nekiláttak a nyelvtörvény szigorításának. A tervek szerint bizonyos esetekben teljesen betiltanák a magyar nyelv használatát, és a törvénysértőket akár 20 ezer eurós büntetéssel is sújthatnák. Szakértők véleménye szerint a kulturális minisztérium a mečiari éra szigorú jogszabályaihoz kívánja visszatérni. A kiszivárgott tervezet alapján Šimkovičováék eredetileg januárban szerették volna a kormány elé terjeszteni a javaslatot, ám erről már lekéstek. A szükséges előkészületek határideje elvileg már nem tartható be. A javaslatot ugyanis a nyilvánosságra hozatalát követően 15 munkanapos tárcaközi egyeztetésnek kell alávetni, amely még nem történt meg. A minisztériumnak a tárcaközi egyeztetések után a véleményezőkkel, így valószínűleg a kisebbségi kormánybiztossal, Horony Ákossal, valamint más érintettekkel is konzultálnia kell. Ezt követően kerülhet a javaslat a kormány elé, ahol, ha jóváhagyják, a parlament elé terjesztik. A február 4-én kezdődő parlamenti ülést már ki kellett hagyni a javaslatnak, de az elméleti lehetőség szerint a március 25-én induló ülésen első olvasatba kerülhetne, majd a következő, május 27-én kezdődő tanácskozáson véglegesen elfogadhatnák. Azonban gyorsított eljárásra nincs indokolt ok. Mindez csupán elméleti lehetőség, hiszen információink alapján a határidőkön túl egy sokkal nagyobb akadály is gátolja a nyelvtörvény szigorítását: a kormánypártoknak előbb meg kell állapodniuk a koalíción belüli hatalmi kérdésekben.
A láncreakció egy sorozatos események összefonódása, ahol az egyik esemény elindítja a következőt, így létrehozva egy összetett és dinamikus folyamatot. Gondoljunk csak bele: egy apró cselekedet, mint egy kő, ami egy domboldalon legurul, képes megindítani egy egész lavinát. A láncreakciók nemcsak a természetben figyelhetők meg, hanem mindennapi életünkben is, például a társadalmi interakciókban vagy a tudományos felfedezések során, amikor egy új ötlet nyomán számos más gondolat és innováció születik. A láncreakciók ereje abban rejlik, hogy a kis kezdeti impulzusok óriási változásokat generálhatnak, így formálva a jövőt.
A nyelvtörvény módosításának sorsa azon áll vagy bukik, hogy a Smer-Hlas-SNS kormánykoalíció képes-e konszenzusra jutni a közmédia tanácsának tagjainak kiválasztásában, valamint a parlamenti házelnök személyéről. Šimkovičová még karácsony előtt hangsúlyozta, hogy a közmédia (STVR) átalakított Tanácsának tagjainak megválasztásáig a kulturális tárca tervezett törvénymódosításait halasztani kell. Az STVR Tanácsának összesen 9 tagja van: négyet a kulturális és a pénzügyminisztérium nevez ki, míg az öt további tagot a parlament választja. Jelenleg azonban a kormányzó Hlas és az SNS között még nem született megállapodás, ami miatt a tanács működésképtelenné vált. Mivel ennek a testületnek kellene megválasztania a közmédia vezérigazgatóját, a folyamat továbbra is áll. Az STVR-nek már tavaly július óta ideiglenes vezetése van. Andrej Danko, az SNS elnöke már jó ideje kifejezte, hogy szeretnék befolyásolni a közmédia vezetését, ami nyilvánvalóan a médiában sugárzott tartalomra is kihatással lenne. Jelenleg azonban a koalíción belüli megállapodás hiánya megakadályozza ezt a lépést.
Információink szerint a közmédia tanácsának tagjait csak a parlament új házelnökének megválasztása után fogják kinevezni. A pozíció ugyanis Peter Pellegrini, a Hlas korábbi vezetőjének államfővé választása miatt üresedett meg tavaly áprilisban. A koalíciós szerződés értelmében a tisztség a Hlas pártot illeti, ám Danko is ringbe szállt érte. A Hlas viszont nem mondott le a házelnöki posztról, így a tavalyi év során megállapodás hiányában nem sikerült új házelnököt választani. Az év végén Danko váratlanul hátrált, kijelentve, hogy ha a Hlas Matúš Šutaj Eštokot jelöli, készséggel támogatják őt. Šutaj Eštok január 10-én bejelentette, hogy sikerült megállapodniuk a koalícióban: a házelnöki pozícióra nem őt, hanem Richard Rašit, a Hlas informatizációért felelős miniszterét jelölik, akinek megválasztására február 4-én kerülhet sor. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a Hlas négy képviselője — Samuel Migaľ, Ján Ferenčák, Roman Malatinec és Radomír Šalitroš —, akik nélkül a koalíciónak nincs parlamenti többsége, azt követeli, hogy a pártelnök egyeztessen velük. Ferenčák ráadásul inkább Šutaj Eštokot látná a házelnöki székben, nem Rašit, ami tovább késleltetheti a választási folyamatot.
Határozatlan időre elhalasztva.
Ez azt jelenti, hogy a nyelvtörvény parlamenti módosítása februárban biztosan nem kezdődik el. A következő ülések, különösen a március 25-i és a május 27-i tanácskozások során is kérdéses, hogy a jogszabályváltozás napirendre kerül-e. Információink alapján valószínű, hogy a fent említett okok miatt ez nem fog megtörténni, így a nyelvtörvény szigorításának bevezetése határozatlan időre elhalasztódik.
