A lengyel soros elnökség középpontjában a biztonsági kihívások és lehetőségek állnak.
Január 1-től Lengyelország veszi át Magyarországtól az Európai Unió soros elnökségét. Az elnökség hat hónapig tart, Moszkvával való gazsulálásnak pedig aligha lesz benne helye.
"Biztonság és Európa" – e szavak állnak a lengyel soros elnökség középpontjában. Lengyelország immár másodszor tölti be ezt a fontos szerepet, amely félévente váltakozik az EU 27 tagállama között. Magyarország decemberben fejezte be a kormány által sikeresnek ítélt, ám politikai elemzők szerint ellentmondásosnak tartott mandátumát.
Az ukrajnai konfliktus és a lengyel-belarusz határon növekvő feszültségek következtében a lengyel elnökség prioritásként kezeli Európa biztonságának és védelmének megerősítését. A hivatalos program hangsúlyozza, hogy Lengyelország elkötelezett az európai biztonsági intézkedések támogatása iránt, figyelembe véve a létező dimenziókat, amelyek közé tartozik a külső és belső védelem, az információs, gazdasági, energetikai, élelmezési és egészségügyi kihívások kezelése is.
Az EU-elnökség ideje alatt Lengyelország több mint 300 hivatalos találkozót, 22 informális uniós miniszteri tanácskozást, valamint körülbelül 200 kulturális eseményt kíván megszervezni.
„Készen állunk az elnökség átvételére” – jelentette ki Adam Szłapka, a lengyel miniszter, aki az Európai Uniós ügyekért felelős. Ezt a decemberi sajtótájékoztatón mondta, hangsúlyozva, hogy Lengyelország számára kulcsfontosságú, hogy Európa a saját nyelvén kommunikáljon. Kiemelte, hogy a blokk számára elengedhetetlen, hogy felismerje, mi a legfontosabb jelenleg: a „közös biztonságunkért való felelősségvállalás”.
A lengyel elnökség követi a magyar elnökséget, ami sokak figyelmét felkeltette. Külföldi elemzők véleménye szinte kivétel nélkül egybehangzó abban, hogy Orbán Viktor az elnökségét arra használta ki, hogy az ukrajnai konfliktus idején többször is megakadályozza az Oroszország ellen irányuló uniós szankciók bevezetését. Emellett saját, senki által nem kért "békemisszióját" igyekezett népszerűsíteni, melynek eredményei eddig sajnos nem láthatók.
Lengyelország alig egy évvel azután lép be az elnökségbe, hogy a Tusk által irányított Polgári Platform a 2023 őszi parlamenti választások során sikeresen leváltotta az orbáni modellhez hasonlóan működő Jog és Igazságosságot (PiS). Mindeközben az ország közel áll ahhoz, hogy új elnököt válasszon.
Tusk politikai jövőjét alapvetően befolyásolja az elnökválasztás kimenetele. A második elnöki ciklusát teljesítő Andrzej Duda, aki a PiS párthoz kötődik, számos kezdeményezést akadályozott meg. Ezzel szemben egy "baráti" elnök jelentős mértékben megkönnyítené a kormány helyzetét, lehetővé téve számukra, hogy helyreállítsák a PiS által megbontott lengyel jogállamiságot.
"Teljes felelősséget vállaltunk azért, ami Lengyelországban történik és fog történni az elkövetkező években" - jelentette ki Tusk, és hozzátette, hogy belpolitikai és EU-s örökségük is nehéz és komoly döntések meghozatalára szólítja fel őket.
