A magyar lakosság 70%-ának nincs félretett pénze a saját temetésére – miért maradunk csendben erről a fontos témáról?

A halál és a temetkezés továbbra is kényes téma Magyarországon, ahogyan azt az OTEI legfrissebb országos kutatása is megmutatja. Az eredmények szerint a magyar felnőttek 21%-ának olyan családi környezetben kell élnie, ahol ez a kérdés sosem kerül szóba. Eközben a társadalom 70%-ának nincs félretett pénze saját temetésére, ami aggasztó helyzetet teremt. A szakértők szerint a tabusítás hátterében nem csupán kulturális tényezők állnak, hanem a modern fogyasztói szokások is: inkább az élményekre fókuszálunk, nem pedig a halál kérdésére. Ugyanakkor a Halloween népszerűsödése új perspektívát nyithat a témában, és ez a változás nem feltétlenül kell, hogy a halottak napjának méltóságát csorbítsa.

Magyarországon a halál és a temetkezés körüli diskurzus továbbra is érzékeny téma, ahogyan azt az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) legfrissebb, országos reprezentatív kutatása is megerősíti. Az eredményekből kiderül, hogy a felnőtt lakosság körülbelül 20%-a olyan családban él, ahol a halál kérdése sosem kerül terítékre. Ráadásul a megkérdezettek 70%-ának nincs félretett összege a saját temetésére. Ugyanakkor a felmérés pozitív jeleket is mutat: a hagyományos szokások fokozatosan változnak, és az újabb generációk egyre nyitottabbak az alternatív temetkezési megoldások iránt.

Az Egyensúly Intézet 2025 április-májusában ezer fős országos reprezentatív kutatást végzett a magyar felnőtt lakosság körében. Az eredmények sokrétű képet mutatnak: a hagyományőrzés és a változó szemlélet párhuzamosan van jelen a magyar társadalomban.

A kutatás eredményei rávilágítanak egy érdekes ellentmondásra: a lakosság több mint fele (53 százalék) tisztában van a temetésre való előtakarékosság lehetőségével, mégis csupán 5 százalékuk rendelkezik ilyen szerződéssel. Ez különösen figyelemre méltó annak tükrében, hogy a KSH legfrissebb, szeptemberi statisztikái szerint egy hagyományos koporsós temetés átlagosan 500 ezer forintot, míg egy hamvasztásos eljárás körülbelül 350 ezer forintot emészt fel.

Az emberek általában nem szentelnek túl sok figyelmet ezeknek a kérdéseknek. Meglepetésemre tapasztaltam, hogy a halálról való elmélkedés és beszélgetés terén a fiatalok sokkal elzárkózóbbak, mint az idősebb generáció.

"Az Indexnek nyilatkozva Gerencsér Balázs, az OTEI elnöke hangsúlyozta, hogy..."

Véleménye szerint a jelenség hátterében a fogyasztói kultúra is meghúzódik.

Mindenkinek fontosak az élmények, az utazások, a tartós fogyasztási cikkek. Viszont a temetésről és az előgondoskodásról, még ha tudunk is róla, keveset foglalkozunk, amit csak erősít a halál témajellege tabuként

- fejtette ki, részletesen kifejtve a gondolatait.

A társadalom körülbelül 70%-ának nincs tartaléka a saját temetésének finanszírozására. Ez különösen a fiatalabb generációkat érinti, hiszen a 30-39 évesek körében ez az arány eléri a 78%-ot, és a jövedelmileg hátrányos helyzetűek között is gyakori jelenség.

Azok között, akik nem rendelkeznek ilyen jellegű szerződéssel, körülbelül egyharmad (29 százalék) kifejezte érdeklődését. A válaszadók többsége havi 5-10 ezer forintot (32 százalék) szánna erre a célra, míg további 17 százalék hajlandó lenne ennél magasabb összeget is áldozni.

A felmérés eredményei világosan rávilágítanak arra, hogy Magyarországon a halálról való diskurzus továbbra is tabunak számít. A felnőtt lakosság körülbelül egyötöde (21 százalék) olyan családi környezetben nőtt fel, ahol a halálról soha nem esik szó, míg 8 százalék kifejezetten elkerüli a témát, mint valami tabu.

Próbáljunk meg elkerülni a halálról való diskurzust, és távol maradni a temetések témájától. Fiatalon, amikor úgy érezzük, hogy a halál még távoli fogalom, hajlamosak vagyunk elzárkózni attól a gondolattól, hogy esetleg egy hozzátartozónk már közelebb állhat ehhez a végső pillanathoz. Az ilyen beszélgetések gyakran kényelmetlenek, és sokszor inkább a boldog pillanatokra szeretnénk fókuszálni, mintsem a szomorú valóságokkal szembesülni.

- nyilatkozta Gerencsér Balázs.

A hallgatás jelensége különösen hangsúlyos a fiatalabb generációk körében. A 18 és 29 év közötti fiatalok 42%-a hajlamos elkerülni a témát, míg a 70 év felettiek körében ez az arány 67%, akik sokkal szabadabban beszélnek róla. Érdekes módon az iskolai végzettség is nagy szerepet játszik ebben, hiszen a magasabb szintű képzettséggel rendelkezők sokkal nyitottabbak a kérdés kezelésére.

Ugyanakkor a magyarok fele (50 százalék) nem érezne problémát, ha a kérdés felvetődne, 5 százalék pedig rendszeresen beszél is róla.

Gerencsér Balázs hangsúlyozza, hogy rendkívül lényeges, hogy a családok évente legalább egyszer foglalkozzanak ezzel a témával.

Halottak napja közeledtével érdemes egy kicsit megnyílni és beszélgetni a családtagokkal azokról, akik már nincsenek velünk. Ne féljünk kérdéseket feltenni, és bátorsággal hallgassuk meg a válaszokat, hiszen ezek a beszélgetések segíthetnek feldolgozni az emlékeket, és tiszteletünket is kifejezhetjük az elhunytak iránt. Az ilyen párbeszédek nemcsak az emlékezésről szólnak, hanem a felelősségről is, amellyel a múltat hordozzuk magunkban. Engedjük meg magunknak, hogy együtt éljük meg az emlékeket, és merjünk mélyebbre ásni a családi történetekben.

- jegyezte meg.

Egy friss kutatás szerint a lakosság 30%-a már valamilyen módon kifejezte családtagjainak a temetéssel kapcsolatos kívánságait. Ezen kívül 36%-nak vannak elképzelései, de még nem léptek a megvalósítás irányába. 22% egyáltalán nem foglalkozott a témával, míg 13% azt állítja, hogy nem érdekli, mi történik a halála után.

Ez különösen azért problematikus, mert a megkérdezettek szerint a legfontosabb szempont a temetésnél, hogy az olyan legyen, amilyet az elhunyt is szeretett volna (80 százalék).

Úgy vélem, hogy a fiatalabb generációknak is fontos szerepük és kötelezettségük van abban, hogy ezt a témát feldolgozzák és megvitassák.

- az OTEI elnöke kifejezte véleményét.

A magyar felnőttek körében a temetés szervezésében való részvétel meglepően elterjedt: a felnőttek fele, azaz 50 százalék már tapasztalatot szerzett ezen a téren. Az esetek harmadában, vagyis 33 százalékban az elhunyt gyermekeinek döntései játszották a főszerepet, míg 23 százalékban a házastárs vette át a vezető szerepet. Ezen kívül a család közös döntése is gyakori, az esetek 22 százalékában így alakultak a temetés részletei.

A temetőlátogatás népszerű szokásnak számít. Az emberek többsége, szám szerint 56 százalék, évente néhány alkalommal, különösen halottak napján, megemlékezik elhunyt szeretteiről, és felkeresi a sírhelyüket. Ezzel szemben minden harmadik ember, azaz 31 százalék, rendszeresen ápolja és gondozza a sírokat.

A magyarok körében megfigyelhető, hogy 12 százalékuk sosem látogat el temetőbe, ami a fővárosban még jelentősebben, 22 százalékra nő. Ezzel ellentétben a kisebb településeken élők gyakrabban keresik fel elhunyt hozzátartozóik sírját. Az életkor is jelentős szerepet játszik ebben a szokásban; 70 év felett a temetőlátogatók aránya már 42 százalékra emelkedik.

Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a temetők állapotát a társadalom szinte egésze fontosnak tartja. Pontosabban 50 százalék "nagyon fontosnak", 43 százalék "fontosnak" és csupán 1 százalék vallja, hogy nem tartja lényegesnek. Ez mutatja, hogy bár változik a hozzáállás, a hagyományos keretek még mindig meghatározóak a magyar társadalomban.

Aki távol marad a temetőktől, az lemond arról a különleges alkalomról, amikor legalább egyszer egy évben kézzelfogható formában is tiszteletét teheti az emlékek előtt. A pszichológusok szerint ez a hozzáállás nem feltétlenül kedvező, hiszen a megemlékezés segít feldolgozni a veszteségeket. Azonban a mai modern világban, ez a jelenség egyre elterjedtebbé vált, nem csupán Magyarországon, hanem világszerte is.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – javasolta Gerencsér Balázs.

A magyar lakosság 63%-a úgy véli, hogy elhunyt szerettüket temetési szertartás keretében kell búcsúztatni. Ebből 22% számára ez rendkívül fontos, míg 41% számára számottevő jelentőséggel bír. Érdekesség, hogy 38% viszont úgy gondolja, hogy a szertartás vagy nem fontos, vagy csak kevésbé lényeges.

A temetés megszervezésekor az egyik leglényegesebb szempont, hogy az esemény tükrözze az elhunyt kívánságait és személyiségét, amit a megkérdezettek 80%-a is hangsúlyozott. Hasonlóan lényeges, hogy a búcsúztatás valóban az elhunytra összpontosítson, ezt a válaszadók 77%-a értékeli. Érdekes, hogy az egyházi szertartásrend csupán a magyarok egyharmadának (34%) számít prioritásnak, míg 41% számára egyáltalán nem lényeges.

Révész Renáta Liliána pszichológus és gyásztanácsadó szerint a temetés nemcsak szokás, hanem pszichológiai szükséglet is.

A temetés egy különleges rituálé, amely lehetővé teszi számunkra, hogy szembenézzünk az elválással, és feldolgozzuk a veszteséget. Ez a szertartás nem csupán búcsú, hanem egyfajta bevezetés a gyász időszakába, amely a temetés után veszi kezdetét.

- emelte ki.

A szakértő véleménye alapján különösen aggályos, ha valaki a hamvakat otthoni környezetben őrzi.

"Pszichológiailag nagyon gyakran látszik, hogy a megrekedt gyászok mögött ez van. Nem történik meg ez az elválás, és éppen ezért nem is indul el igazából az a folyamat, ami maga a gyász" - mondta Révész Renáta Liliána.

A kutatások eredményei világosan tükrözik, hogy a hamvak hazavitele rendkívül megosztó téma: míg a megkérdezettek 31 százaléka támogatja ezt a gyakorlatot, addig 42 százalék határozottan elutasítja. A természetben való elhelyezés, például erdőkben, folyók mellett vagy lebomló urnák használatával, 37 százalék számára elfogadható alternatíva, ám 25 százalék számára teljesen távol áll az elképzeléseiktől.

A mai ember lekicsinyli azt, hogy miért fontos a temető. A régieknek egyszerűen nem értették volna, hogy hiszen ott egy méltóságteljes hely, ahol nem csinálunk mást, mint hogy emlékezünk

„Tedd egyedivé a gondolataidat és érzéseidet” – mondta a pszichológus, miközben a napfény átsütött a szobán, és rejtélyes módon megvilágította a kanapét, ahol a páciens ült. „Mindenki más, és a te történeted is különleges. Ne félj megosztani a saját nézőpontodat.”

A fiatalabb korosztályok sokkal nyitottabbak az új kifejezési módokra, míg az idősebb generációk hajlamosak inkább a megszokott, hagyományos formák mellett kitartani.

Gerencsér Balázs véleménye szerint az új temetkezési formák nem csupán hátrányokat hoznak, hanem igazi kihívásokat és lehetőségeket kínálnak a szakmának.

A társadalom, a családok egy része keresi a mai életvitelhez, világhoz jobban igazodó, új megfelelő gyászmegoldásokat. Ezeket a szakmának is fel kell dolgoznia, jó minőségben, jó válaszokkal és megfelelő szolgáltatási kínálattal kell felkészülnie

- magyarázta az OTEI elnöke.

A tanácsadás szerepe egyre fontosabbá válik a temetkezési vállalkozások világában, éppen ezért ez a feladat kiemelkedő jelentőséggel bír.

Megpróbálunk arról beszélni, hogy gondolják végig, nekik vagy a hozzátartozójuknak egyáltalán mi a szándéka, mit szeretnének. És a lelki oldalra is egyre inkább foglalkozunk a gyászfeldolgozással. Pszichológusok is segítik már a munkánkat

- fejtette ki Gerencsér Balázs.

Halottak napja közeledtével mindig kiélesednek a Magyarországon is egyre népszerűbb, angolszász kultúrkörből érkező Halloween körüli viták. Révész Renáta Liliána a Halloween terjedését egyenesen pozitívan értékeli a tabutörés szempontjából.

Amikor a gyerekek csontváznak öltözködnek és ebben a jelmezben játszanak, azonnal felszabadítja őket a megszokott határok alól. Ez a merész választás nem csupán a félelmet nem ismeri, hanem lehetőséget ad a játékra és a viccelődésre is. A halál és a szórakozás határvonalain táncolva felfedezik a humort a legváratlanabb helyzetekben is.

A vidámság különböző formái más társadalmakban is megfigyelhetők. Latin-amerikai országokban, például Dél-Amerikában, hatalmas ünnepek és fieszták színesítik a kultúrát. Ezzel szemben a mi hagyományainkban ez a fajta örömérzet egy kicsit távolabb áll. Az átmenetet talán az amerikai Halloween jelenti, amely lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit oldjuk a halálról való félelmet és normális keretek között beszélgessünk erről a fontos témáról - emelte ki az OTEI elnöke.

A szakértők kihangsúlyozták, hogy nincs ellentmondás a halloween és a halottak napja között.

Nem váltja fel egymást, hanem mindkettő létezhet párhuzamosan.

- mondta Révész Renáta Liliána.

A pszichológus ugyanakkor kiemelte, a magyar kultúrában sem kell feltétlenül szomorkodni.