A MOHU tájékoztatása alapján a főváros elképzelései veszélybe kerülhetnek.
A MOHU álláspontja szerint az általuk kifizetett összeg felhasználása szigorú szabályoknak van alávetve.
A pénteki napon zajló konferencián, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid irányított, a Rákosrendező területének jövőbeni fejlesztéseiről folyt a diskurzus. A főváros elővásárlási jogának megszerzése új perspektívákat nyitott meg a tervezési folyamatok előtt. A rendezvény során több neves szakértő is megosztotta gondolatait, köztük Erő Zoltán főépítész és Andreas Trisko bécsi várostervező, akik részletesen bemutatták a főváros jövőbeli vízióit és terveit.
Vitézy Dávid az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy a főváros rendelkezik a szükséges forrásokkal a tervek megvalósításához, a MOHU-tól van rá pénzük. A Budapesti Közművek (BKM) a hulladékkoncesszióból származó bevételekből finanszírozza a terület megvásárlását. A 33 milliárd forintos összeg elegendő volt az első két részlet kifizetésére (amelyek összesen 30,5 milliárd forintot tettek ki), azonban a harmadik, 20,9 milliárd forintos részletet még elő kell teremteni 2039-ig: "Az a pénz, amiből megveszi a Budapesti Közművek (BKM) a telket, az a hulladékkoncesszió bevételeiből van, mert ott volt egy egyszeri bevétel a hulladékhasznosító műanyagberuházásából, ami 33 milliárd forint, ezt használja erre a város, és ezt a közgyűlési döntés is tartalmazza."
"Pontatlanul fogalmaz Vitézy Dávid - a hulladékkoncesszió bevételeiből biztos nem veszi meg Rákosrendezőt a főváros"
- tájékoztatta az Indexet a MOHU.
A vállalat hangsúlyozta, hogy lehetséges, hogy nem minden információ áll rendelkezésre a MOHU és a főváros között kötött szerződésekről. Éppen ezért céljuk, hogy tisztázzák a felmerülő kérdéseket és aggodalmakat.
A hírek szerint a MOHU Budapest ténylegesen kifizette a BKM-nek a megállapodás keretében, összesen 39 milliárd forintot, amelyért cserébe a MOHU Budapest 50%-os tulajdonrésze és a működtetési jogok kerültek a birtokukba. A fizetésből 17 milliárd forintot a BKM kizárólag a közös tulajdonú MOHU Budapest fejlesztéseire fordíthat, ezt az összeget pedig letéti számlán kell megőrizni, más felhasználásra nem kerülhet.
A megállapodás keretében, tavaly év végén, a MOHU Budapest mintegy 13 milliárd forint értékben vásárolt egy hulladékválogató és logisztikai központot, amely részben európai uniós forrásból valósul meg a főváros közelében. Az önkormányzat az EU-s támogatás keretein belül felhasználhatja a vételárat.
- fogalmazott a vállalat.
Ez alapján úgy tűnik, hogy a BKM-nél valóban jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ám a főváros nem rendelkezik a szabad felhasználás jogával az összeg felett.
"A Budapest által birtokolt forrásokkal kapcsolatos információk nem tartoznak a MOHU hatáskörébe. Feladatunk a hazai hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése és fejlesztése, hogy megfeleljünk az európai uniós elvárásoknak, és minél hatékonyabban védhessük környezetünket" - hangsúlyozta a MOHU.
