A Nemzet Gazdásza - Beszélgetés Nyakas Andrással - Agrotrend Az Agrotrend legújabb interjújában Nyakas Andrással, a Nemzet Gazdászával folytattunk mélyreható beszélgetést. A szakember megosztotta velünk gondolatait a mezőgazdaság aktuális kihívásairól, a

Nyakas András mesél: "Amikor a családunk földjeit elvették, a nagypapámnak még megmaradt egy tehene, amellyel gazdálkodott. Emlékszem, hogy a TSZ-be való belépése előtt a tehénszekérrel jártunk ki a földekre, hiszen a lovak már nem voltak sehol. Ez az élmény talán az egyik legkorábbi, ami visszaidéződik bennem. A gazdálkodás iránti vonzalom mindig is jelen volt az életemben; már általános iskolás koromban is nyulakat tartottam, és ez megmutatta számomra az utat, amerre tovább szerettem volna haladni. Végül Pallagra mentem mezőgazdasági technikumba, ahol még inkább megszerettették velem a mezőgazdaságot. 1981-82 környékén kezdtem el a brojlercsirke tartásával foglalkozni. Először egy 7000 férőhelyes csirkeólat építettem, majd később egy 14000 férőhelyest is. Ekkor indult el a csirkenevelés történetem. Mindkét nagyapámnak összesen 320-330 aranykoronája volt, ami hektárban számolva körülbelül 22 hektárnak felel meg, és ezt én ki is kértem a Szövetkezettől. Az első aratásomra úgy emlékszem, hogy majdnem elsírtam magam a meghatottságtól. A saját földemen való aratás élménye óriási hatással volt rám. Mindig arra törekedtem, hogy a legjobb technológiákat alkalmazzam, és a legjobbak között legyek. Kicsiben kezdtük, de folyamatosan fejlődtünk. Az elmúlt négy évtized alatt a technológia óriási mértékben fejlődött, és annak ellenére, hogy mi is sokat léptünk előre, mindig van mit tanulni és újítani. A gazdálkodásomban mindig is fontos volt, hogy precíz és szép munkát végezzek. Különösen ügyeltem arra, hogy a környezetemben rend, fegyelem és tisztaság legyen. A gazdálkodás során sok külföldi látogató is megfordult nálunk, így a helyi életbe is bekapcsolódtam. Mindig az volt a célunk, hogy amikor valaki hozzánk látogatóba érkezik, akkor nálunk sosem takarítottunk utólag; a rendnek mindig ott kellett lennie. Ez volt a legfontosabb számunkra."

Ifj. Nyakas András: "Édesapámat korán megismertem az üzleti világban, 30 éve az állatfelvásárlásokra is magával vitt. Reggel korán, hajnalban keltünk azért, hogy időben odaérjünk a vásárba Ilyenkor 6-7 éves lehettem. Itt szerettem meg az állatokat és itt nyertem betekintés az üzleti világba. Ezt látva szerintem ez alapozta meg a jövőmet. Édesapám azzal motivált, hogy a mezőgazdaság egyfajta szabadságérzetet ad, ez pedig számomra nagyon vonzó volt, illetve, hogy láthattam őt erejébe teljében, fénykorában. Láttam, hogy milyen erős, kitartó és akaratos. Én mindenképpen a kitartását és precizitását emelném ki édesapámnak. Egy fiatal pályakezdőnek azért javasolnám, hogy jöjjön ebbe a szakmába dolgozni, mert óriási kihívás, minden napra ad munkát és ha eléri a célját, akkor nagyon jól meg tud belőle élni. Édesapámnak nagyon sok bölcsessége van, de az egyik talán az, amit megtanultam tőle, és erre a szakmára nagyon vonatkozik az az, hogy ezt csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. Akaratból nem érünk el semmit."

Nyakas Tamás: "Gyerekkoromban édesapám mindig is egy munkaszerető, határozott és karakteres figura volt a szememben. Ez azt jelentette, hogy igyekezett bemutatni nekünk, gyerekeknek, a munkájának fontosságát és értelmét, miközben arra nevelt minket, hogy értékeljük a munkát. Az én történetem ott kezdődött, amikor még saját embereinkkel végeztük az építkezéseket; ilyenkor mindig a munkások közelében voltam. Megvoltak a magam ebédidői és szabadságai, mintha csak a ranglétrán mászkálnék. Édesapám folyamatosan igyekezett átadni nekem a tudását és tapasztalatait. Később fokozatosan bevont a cég életébe, ami végül a mai vezetői szerepemhez vezetett. Jelenleg ez a terület hiányszakmának számít, és valóban szükség van rá. Ami még hiányzik belőlem, az az a határozottság, amely édesapámban megnyilvánult. Ezen a téren még van mit fejlődnöm."

Nyakas András: "A nagyobbik lányom jogi pályára lépett, és az a célunk, hogy az ő elképzelései mellett a jogi iroda irányításában is részt tudjon venni. Így, ha bármilyen jogi probléma merülne fel, nem szükséges másokhoz fordulnunk, hiszen a családban belül megtaláljuk a megoldást."

Nyakas Éva: "Amikor azon gondolkodtam, hogy mit is szeretnék róla mondani ebben a videóban, miért méltatnám édesapámat, akkor arra jutottam, hogy a szakmai oldal helyett sokkal inkább személyiségéről szeretnék beszélni, amit én is megkaptam. Az, ami gyerekkoromban akarva, akaratlanul rám ragadt, az az élethez való hozzáállás, amit ő tanúsít. Tehát az, hogy tűzzünk ki egy célt, ez a cél pedig szívből jöjjön. Csináljuk szívből, tegyük bele magunkat, minden időnket, energiánkat és akkor jönni fog az eredmény. Ez a mai világban szerintem nagyon-nagyon ritka és példaértékű. Ez az egyik legfontosabb, amit gyerekkoromban tőle tanultam. Édesapámnak pedig már jöttek és jönnek is az eredményei. Ez a díjakban is megmutatkozik, de szerintem neki nem is igazán a díjak jelentik a sikert. Hogyha valaki segítséggel fordul hozzá és ő tud segíteni, azt hiszem számára ez jelenti az igazi sikert. Ez szerintem egy nagyon nemes dolog. Akinek ilyen nemes édesapja van az boldog lehet. Én, ha feleannyira leszek sikeres és jó ember, mint ő, akkor már egy nagyon értékes életet fogok élni."

Nyakas András: "Vannak olyan munkatársaink, akik már 20-25 éve velünk dolgoznak. Őket nem csupán munkavállalóknak tekintjük, hanem családtagoknak. Az elért eredmények és a különböző kitüntetések mind az ő érdemeik is; ezeket közösen, együtt értük el. Minden igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy megbecsüljük őket, és ennek érdekében versenyképes javadalmazást kínálunk. A jókedvű, motivált munkakörnyezet kialakításához elengedhetetlen a megfelelő bér. Mindig arra törekedtünk, hogy magas szintű fizetést biztosítsunk, hiszen anyagi stabilitásunk lehetővé teszi, hogy munkatársainkat méltányosan kompenzáljuk. Ahogy a cégünk fejlődött, úgy folyamatosan támogattuk a különböző helyi rendezvényeket, így szorosabb kapcsolatot alakítottunk ki a város közösségével. Ha bárki segítségért fordult hozzánk, mindig örömmel álltunk rendelkezésre. Hiszem, hogy egy vállalatnak felelőssége van a város életében, hiszen ez nemcsak a cég, hanem a közösség hírnevét is növeli."

Szólláth Tibor: "Igazából két minőséget tudok megemlíteni. Az egyik a szakember, akire én magánemberként is felnézek és polgármesterként is, hiszen a gazdaság, amit ő a családjával összeraktak azt gondolom, hogy nem csak Magyarországon, hanem bárhol megállná a helyét a világban. Látva ezt az egyszerű józan paraszti logikát, ahogyan lépésről-lépésre, kockáról-kockára működik, nagyon komoly motiváció mindenféle szempontból. Én nagyon büszke vagyok rá, hogy ismerhetem és mindig példaként emelem ki az ő vállalkozásukat. Itt következik a másik minőség, az emberi minőség. Nagyon ritkán találkozik, hogy valakinek van vagyona és maradt szíve ahhoz, hogy a közösség számára megmaradjon Bandi bácsinak. Annak az embernek, aki érzi azt, hogy neki több 100 éves kötelessége van a közösség felé, hiszen a Nyakas család tulajdonképpen az 1605-ös alapítás óta itt éli az életét, ezt ő is büszkén vallja magáról. Én azt gondolom, hogy nincs olyan civil szervezet, nincs olyan megmozdulás a városban, ahol, ha megkeresik őt, bármilyen formában ne támogatná, vagy ne lenne valamilyen formában a részese. Azt gondolom, ez egy másik jó példa és nagyon-nagyon ritkán találkozik ezzel az ember, hogy valakinek vagyona is van és megmarad a képessége, hogy tudjon rezonálni a közösség érdekeire. Itt a hajdú társadalomnak, a parasztpolgári közösségnek volt egy nagyon fontos mozgatórugója, hogy ezek az emberek tudtak önmagukért és a közösségért felelősséget vállalni. András ennek nagyon jó példája, és azt hiszem, hogy nagyon-nagyon sok ilyen gazdára lenne szükség az országban, aki önmagáért is, de a közösségért is tud felelősséget vállalni."

Nyakas András: "Mint minden évben, idén is megrendezzük az Arató Fesztivált, amely már hagyományként él városunkban. Az esemény célja, hogy a fiatalok megismerkedjenek a múlt mezőgazdasági munkájával, hiszen sokan nem tudják, milyen nehéz munka volt az aratás régen. Barátaimmal és ismerőseinkkel együtt úgy döntöttünk, hogy egy fesztivált szervezünk, amely az aratás hagyományait eleveníti meg. Kezdetben csupán 10-15 fős résztvevői körrel indultunk, ma már azonban több mint 1000 látogató érkezik hozzánk, hogy tanúja legyen a kézi aratásnak és cséplésnek, valamint megismerje a modern kombájnokat is. Ezáltal a résztvevők összehasonlíthatják a régi és a mai mezőgazdasági technológiákat. Minden évben gondolkodunk azon, hogyan tehetnénk még színesebbé a fesztivált. Andris fiam ötlete nyomán idén ugrálóvár is várja a gyerekeket, hogy még szórakoztatóbbá váljon az esemény. Az önkormányzattal együttműködve kulturális programok is gazdagítják a fesztivál élményét. A záróműsor mindig egy nótaműsor, hiszen tudják, mennyire szeretem a magyar nótákat. Sok iskolás csoport is ellátogat hozzánk, főleg pályaválasztás előtt álló fiatalok. Számukra mindig hangsúlyozom, hogy Magyarország, különösen az Alföld, a mezőgazdaságra épült, és itt mindig van mit tenni. A mezőgazdaság nem csupán munka, hanem egyfajta szabad életformát is kínál, amely megfelelő hozzáállással megélhetést is biztosíthat. A modern technológiák miatt különösen fontos, hogy a fiatalok a mezőgazdaság területén helyezkedjenek el. Ma már nem elegendő a hagyományos tudás; a szakképzettség elengedhetetlen a gépek és robotok kezeléséhez. Életem során mindvégig arra törekedtem, hogy precízen és hitel nélkül tudjak gazdálkodni, miközben biztosítom a dolgozóim megélhetését is, akik számomra családtagok. Fontos számomra, hogy a családunk egyben maradjon, ezért úgy alakítottam a vállalkozásomat, hogy a gyermekeim is megélhessenek belőle. Remélem, hogy egy nap az unokáim is büszkék lesznek rám, és követni fogják a nyomdokaimat. Elégedett vagyok az életemmel, elértem, amit kitűztem magam elé. Hajdúnánáson elismernek minket, a Nyakas Farmnak neve van, amely nemcsak itt, hanem az ország más területein is ismert. Örömmel tapasztalom, hogy sokan jönnek hozzánk tanulni, sőt, voltak, akik itt írták a diplomadolgozatukat is. Boldog vagyok, hogy segíthetünk másoknak, és bemutathatjuk, hogyan fejlődött a mezőgazdaság az évek során. Az élettapasztalat mindig gazdagítja az embert. Emlékszem, amikor még futballelnök voltam, mennyire nehéz volt szponzorokat keresni. Akkor tanultam meg, hogy kérni sokkal nehezebb, mint adni. Ezért sosem zárkóztunk el, ha valaki támogatásért jött. Ez a hozzáállás a gyerekeimre is átragadt. Kezdetben csak 2-3 dolgozónk volt, és mi is részt vettünk a fizikai munkában. Ahogy azonban a gazdaságunk fejlődött, ez a szerep háttérbe szorult. Feleségem feladata volt a stabil háttér megteremtése, hogy csak a munkánkra tudjunk fókuszálni. Ma is így van ez. Közösen döntöttük el, hogy a fiúk mezőgazdasági pályát válasszanak, hogy folytathassák a munkámat. Az életben elért elismerések számomra a legnagyobb örömöt jelentik, és a legszebb, amikor valaki megdicséri a munkámat."