Új tanulmányok szerint a népszerű diéták kopaszodáshoz vezethetnek.
A hajhagymák fejlődése jelentősen befolyásolható drasztikus böjtöléssel, ami akár 18%-kal is csökkentheti a haj növekedését.
Az időszakos böjt meghatározott időszakra korlátozza az étkezési fázisokat. Ezeket az időszakokat ablaknak nevezik - ha nyitva van, ehetünk. Egy 24 órás periódusban jellemzően 8 órára hagyhatjuk nyitva az ablakot, a fennmaradó időszakban pedig csupán cukormentes folyadékot lehet inni.
A 16/8-as diéta napjaink egyik legkedveltebb táplálkozási rendszerének számít, de rengetegen hódolnak az 5/2-es módszernek is, amely heti két nap böjtölést ajánl. Akár melyik időszakos diétát választjuk, elengedhetetlen a szigorú önfegyelem. Fontos megjegyezni, hogy nem mindenkinek ideális ez a megközelítés; sokan tapasztalhatják, hogy a böjti időszakok alatt csökkenhet a vércukorszintjük. Ezért a cukorbetegek és inzulinrezisztensek számára nem biztos, hogy a legjobb választás.
Kínai tudósok szerint a világszerte népszerű fogyókúra tönkreteheti a hajhagymákat. A Westlake Egyetem kutatói szerint ez valószínűleg azért van, mert a szigorú diéta a sejteket több energiától fosztja meg, mint amennyire az egészséges hajnövekedéshez szükségük van.
A kutatás élén álló Bing Zhang, aki a kínai Csöcsiang tartományban elhelyezkedő Westlake Egyetem őssejtbiológiai szakértője, az egereken végzett kísérletek tapasztalataiból vonta le a következtetéseit a diétás módszer lehetséges hátrányairól.
"Nem akarjuk elriasztani az embereket az időszakos böjttől. Csak
Lényeges, hogy legyünk tisztában azzal, hogy az ételmegvonásnak számos lehetséges következménye van.
A diéta alatt túl sok idő telik el két kiadós étkezés között, reggel is csak kevés táplálékot visznek be a fogyókúrázók" - részletezi a kutató.
Az 5/2-es időszakos böjt rendszerében a napok során mindössze 600 kalória fogyasztása engedélyezett, ami nagyjából egy szendvics vagy egy tartalmas saláta kalóriatartalmának felel meg. Ez a mennyiség rendkívül alacsony energia-bevitelt jelent, és ha huzamosabb ideig így étkezünk, könnyen hiánybetegségekhez vezethet.
A kínai kutatás során az egereket először megborotválták, majd 8, 16 vagy 48 órás etetési időintervallumokat alkalmaztak. Ezzel szemben a kontrollcsoport számára korlátlan mennyiségű élelem állt rendelkezésre. A kísérlet végén a kutatók összehasonlították a különböző etetési rend szerint csoportosított egerek szőrnövekedésének eredményeit.
míg a bőségesen táplálkozó egerek szőrzetének jelentős része 30 nap elteltével regenerálódott, addig
Az időszakos böjtölés alatt álló egerek esetében megfigyelték, hogy 96 nap elteltével a szőrzetük visszanövekedése csak részleges mértékben valósult meg.
A szakértők véleménye alapján ennek hátterében az állhat, hogy a szőrsejtek folyamatos energiapótlásra szorulnak, amelyet a táplálékból nyernek. Az időszakos böjt viszont csökkenti az energiabevitelt, ami a szőrsejtek pusztulásához vezethet, és ennek következményeként a hajhagymák is elhalnak.
Amennyiben a szervezet nem kap elegendő táplálékot, kénytelen a zsírraktáraihoz fordulni glükóz helyett. A kutatók által végzett tanulmány szerint ez a folyamat olyan vegyi anyagok kibocsátását eredményezheti, amelyek káros hatással vannak a hajsejtekre.
Az egereken végzett kutatás eredményeit emberek körében végzett kísérletekkel is alátámasztották. Egyik ilyen humán kísérlet során 49 fiatal felnőttet állítottak egy 18 órás böjt kihívás elé.
A kutatók megfigyelései alapján az időszakos étkezési rend jelentős hatásokkal bírhat az egészségre.
Tíz nap leforgása alatt a hajnövekedés üteme átlagosan 18%-kal lassult a kontrollcsoporthoz viszonyítva.
"Embereknél enyhébb mellékhatást tapasztaltunk. Tehát van hajnövekedés, csak egy kicsit lassabban, mint általában" - mondja Zhang. De a kutató azt is hozzátette, hogy az embereknél nagyon egyedi a hajnövekedés, meghatározza a genetikai és a hormonális állapot is.
