A Queen kezdetben visszalépett a híres koncertjétől, amelyre mindenki óriási várakozással tekintett.

A zenekar először nemet mondott a felkérésre, végül életük egyik legjobb műsorát hozták össze a Live Aiden.
Vannak olyan zenei pillanatok, amelyek örökre bevésődnek a történelem lapjaira, és kétségtelenül ilyen a Queen legendás fellépése a Live Aid rendezvényen. Ez nem csupán a dalok erejéről szól, hanem arról is, ahogyan a közönség egy emberként kapcsolódik Freddie Mercury varázslatos előadásához. 1985. július 13-án a Wembley Stadionban 72 000 lelkes rajongó hullámzott a zene ütemére, miközben milliárdok nézték ezt a felejthetetlen eseményt otthonról, a világ minden táján. Az élmény egyesítette az embereket, és örökre beírta magát a zene történetébe.
Természetesen a rendkívüli segélykoncert nem csupán a Queen zenekar fellépéséről szólt; a közönség számos más lenyűgöző produkciót is élvezhetett. Mégis, a Queen előadása volt a legemlékezetesebb, ami a "Bohemian Rhapsody" balladisztikus kezdetétől a "Hammer To Fall" energikus zúzásáig, valamint a "We Will Rock You" hatalmas lüktetéséig terjedt. Az egész előadás hibátlan volt, még annak ellenére is, hogy az énekes már a HIV/AIDS betegség jeleit mutatta, így ez a fellépés számára egyfajta személyes győzelemként is megmaradt.
Amikor a zenekar megkapta a felkérést, Mercury kezdetben nem volt elragadtatva az ötlettől. "Különösen Freddie mondta: 'Nincs meg a megfelelő érzékem ehhez.' Bár nem ő volt a zenekar hivatalos vezetője, ha valamit a fejébe vett, arról lehetetlen volt lebeszélni. Így végül letettünk az elképzelésről" - mesélte vissza Brian May.
Az etiópiai éhínség áldozatainak megsegítése érdekében szervezett Live Aid esemény következtében a zenekarnak gyakorlatilag mindent vissza kellett vonnia. Ez különösen furcsa helyzetet teremtett egy olyan formáció számára, amely híres grandiózus előadásairól. "A fellépés napközben zajlott, és ezt nem kedveljük, mert ilyenkor a színpadi világítás nem tudja kifejteni a hatását. Ráadásul a színpadon minden a feje tetejére állt" - osztotta meg Roger Taylor a tapasztalatait az eseménnyel kapcsolatban.
"Azt gondoltuk, hogy valódi katasztrófa vár ránk" - tette hozzá May.
Ráadásul úgy vélték, hogy ez az esemény nem az ő közönségükhöz illik, mivel ekkor már tapasztalt zenészként vonultak fel, és a többi fellépő jóval fiatalabb generációt képviselt. Éppen ezért első reakciójuk egyértelműen a visszautasítás volt Bob Geldof, az esemény szervezője felé.
Figyelték, ahogy az esemény – amely Londonban és Philadelphiában zajlott – egyre inkább magával ragadja a közönséget, ahogy újabb jelentős művészek csatlakoznak a rendezvényhez. A nap kulturális jelentősége egyre nyilvánvalóbbá vált, és mindenki érezte, hogy a Live Aid valami igazán különleges élményt kínál. May számára nem volt kérdés: ezt a lehetőséget nem lehetett kihagyni.
Freddie-nek azt mondtam: "Képzeld el, ha a Live Aid koncert másnapján arra kelünk, hogy lemaradtunk róla, akkor borzasztóan csalódottak leszünk." Erre ő így válaszolt: "Hát, a fenébe, akkor csináljuk meg!"
- visszagondolt a gitáros, és amikor Geldof újra felkereste őket, végül igent mondott. A többi már a rocktörténelem örök emlékévé vált.