A szociális munkások véleménye alapján az egyházi intézmények világnézeti szempontok szerint szelektálnak a közöttük dolgozó szakemberek között.
A szociálpolitika szerepét fokozatosan a gondoskodáspolitika vette át, amely új megközelítéseket és megoldásokat igényel. Jelenleg a szociális szektor jelentős forráshiánnyal és szakember不足（不足）küzd, ami komoly kihívások elé állítja a rendszert. Ezen kívül, amikor az egyházakra támaszkodunk, gyakran kirekesztő helyzetek alakulhatnak ki, ami tovább bonyolítja a társadalmi integráció folyamatát.
Az "egyházi fenntartású szolgáltatások" gyakran nem garantálják a szakmai függetlenséget a szociális szektorban, mivel a munkatársak kiválasztása nem a szakmai kompetenciák, hanem világnézeti szempontok szerint történik. Ezt a nézetet megerősítette a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, miután tagjaik körében egy kérdőíves belső kutatást végeztek – számol be róla a Népszava.
Az állami források politikai alapon történő elosztása rendszerszintű kirekesztést és stigmatizációt eredményez, különösen a szegények és sérülékeny csoportok esetében.
A vallási alapú szolgáltatások előtérbe helyezése ellentmond az állami semlegesség elvének, és diszkriminatív következményekkel járhat. Az ügyfél, vagyis a "kliens" méltósága is veszélybe kerülhet, amennyiben vallási elemeket kell elfogadnia a segítő viszony során.
Összegzésükben hangsúlyozták, hogy a döntéshozatali folyamatokban és az ellátás megszervezésében nem érvényesülnek az emberi jogok alapelvei, és esélyegyenlőségi kihívások is felmerülnek. Ez azt jelenti, hogy egyes emberek vallási meggyőződésük, ideológiai nézeteik vagy szexuális orientációjuk miatt kizárhatók a szolgáltatásokból.
A kormány lehetővé tette, hogy nem megfelelő végzettségű személyek dolgozzanak a szociális szektorban, ami veszélyezteti a szolgáltatások minőségét. A fenntartók egy része alulfinanszírozott, a továbbképzések gyakran nem nyújtanak valós szakmai fejlődést.
A szociálpolitika fogalma 2021-ben jelentős átalakuláson ment keresztül, amikor a gondoskodáspolitika került a középpontba. E változás egyik kulcsfontosságú eleme az állami támogatások minimalizálására irányuló törekvés, amire a Népszava is felhívja a figyelmet. A korábbi szociális ügyekért felelős államtitkárság 2022-től a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkársággá alakult, élén Fülöp Attilával, aki a Gondoskodás című folyóiratban kifejtette: "a kormányzat a közelmúltban és jelenleg is abban a gondoskodáspolitikában hisz, amely az önellátásra és a saját képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt." Az állam szerepét fokozatosan az egyházak veszik át, és ez a változás a képzések elnevezéseiben is tükröződik. Fülöp Attila hangsúlyozta, hogy "a szociális szektorban a legideálisabb helyzet az, amikor az állam és az egyház együttműködik a rászorulók támogatásában; ha az egyház ilyen típusú missziót vállal, azt a kormány eddig is támogatta, és a jövőben is támogatni fogja."
