Az ivóvíz minősége Magyarországon sokak számára aggasztó kérdéseket vet fel. A vízszennyezés, a klímaváltozás és a helyi vízkészletek állapota mind olyan tényezők, amelyek hatással lehetnek a víz tisztaságára és biztonságára. Sokan tapasztalják, hogy bizo

A települések ötödében felfedeztek a csapvízben gyomirtókat, rovarölő szereket és egyéb mezőgazdasági vegyszereket.

A legfrissebb, 2023-as ivóvízminőségi jelentésében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) arra figyelmeztet, hogy egyre gyakoribbá válik a peszticid szennyeződés a mélységi, felszín alatti vízforrásokkal rendelkező ivóvízellátó rendszerekben, még olyan védett nyersvizek esetében is, amelyekről korábban azt hittük, hogy mentesek a veszélyes anyagoktól. Megdöbbentő, hogy olyan peszticidek is észlelhetők, amelyeket már évtizedek óta betiltottak. A peszticidek közé tartoznak a különféle rovarölő, gyomirtó, gombaölő, algaölő és rágcsálóölő szerek, melyek használata komoly aggodalmakat vet fel a vízminőség és az emberek egészsége szempontjából.

Az ivóvízminőségi vizsgálatok eredményei elérhetők az NNGYK hivatalos weboldalán, azonban a települések adatait csak egyenként lehet megkeresni. Az írásos összefoglalók is csupán bizonyos szennyezőanyagok tekintetében nyújtanak országos összefoglalást, a peszticidek esetében például nem található információ.

Az Átlátszó azonban szerkeszthető formába hozta az NNGYK adatbázisát. Így ki tudta keresni azokat a településeket, ahol az ivóvízminőségi vizsgálat valamilyen peszticid jelenlétét mutatta ki.

Eszerint a 2023-ban a vizsgált ivóvizek ötöde tartalmazott valamilyen mezőgazdasági vegyszert Magyarországon.

A határértékeket meghaladó peszticidtartalmat csupán néhány településen, mint például Akasztón, Vasvár-Nagymákfa településrészen, Dunafalván és Küngösön észleltek. A vizsgálati jelentés megállapítja, hogy "Bogádmindszenten a vízhálózaton a megfelelő vízminőség kizárólag a határértéket túllépő peszticidtartalmú kút vizének hígításával érhető el."

Korábban a lap arról számolt be, hogy egy általuk beszerzett vízügyi jelentés alapján megállapították: a vizsgált tavak és folyók háromnegyedében, míg a talajvíz-minták 14 százalékában a legelterjedtebb peszticid, a glifozát és annak bomlástermékei mutathatók ki. Most, egy adatigénylés révén értesültek arról, hogy a 2023-as felmérés során 124 település ivóvízmintájában is fellelhető volt a glifozát. Különösen Vasváron mérték a határértéket meghaladó koncentrációt, míg a többi település esetében az ivóvíz glifozát-tartalma a határérték alatt maradt.

A határérték feletti eredményeket a vízmű-üzemeltetőknek azonnal jelenteniük kell a hatóságnak (ez az NNGYK), intézkedéseket kell tenniük és mérniük kell ezek hatásosságát. Az NNGYK közérdekű adatkérésünkre küldött válaszában azt írta, hogy a 2023-ban tapasztalt határérték-túllépések esetén megtették a szükséges intézkedéseket.

"A határértékek egy felnőtt, egészséges személyre vonatkoznak; azonban a gyerekek fejlődő szervezete és idegrendszere sokkal érzékenyebb a mérgező anyagokra. Ennek következtében lehetséges, hogy a hosszú távú kitettség már a határértékek alatt is kockázatot jelenthet számukra" – figyelmeztetett Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.