Az önkormányzatoknak nincs kötelező feladatuk arra, hogy rendeletet hozzanak a betelepülők távoltartásáról. Csak egy kivétel van, de általában nem sietnek a döntéshozatallal.

A Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium eddig nem tudott felmutatni egyetlen érdemi előnyt sem, amely alátámaszthatta volna a helyi önazonosság védelméről szóló törvényhez kapcsolódó, társadalmi egyeztetésre benyújtott kormányrendeletet. A hatásvizsgálati lap alapján a vizsgálat 2025. június 20-tól kezdődően egészen az év végéig terjedő időszakra vonatkozott. Az indoklásban azonban azt hangsúlyozzák, hogy a törvény rendelkezéseinek "hatékony végrehajtása érdekében" vált szükségessé egy olyan végrehajtási rendelet, amely segíti a "hathatós önkormányzati jogérvényesítést".

A hivatalos álláspont szerint a kormány célja, hogy támogassa az önkormányzatokat abban, hogy a helyi közösségek számára lényeges közügyekre összpontosíthassanak. Azonban kérdéses, hogy a "betelepülők" ingatlanvásárlásának korlátozása hogyan segíti elő a helyi ügyekre való fókuszálást. Navracsics Tibor miniszter szerint a jogi keretek megteremtik azt a lehetőséget az önkormányzatok számára, hogy az alkotmányos rend keretein belül gátat szabjanak az új lakosok letelepedésének, amennyiben a település már nem képes több embert befogadni. Így a közösségek hatékonyabban védhetik meg életmódjukat, mivel a miniszter szerint léteznek olyan települések, amelyek nehézségekkel küzdenek, mert a nagyszámú betelepülő "elsöpri" a település hagyományos arculatát és struktúráját. Navracsics véleménye szerint a budapesti agglomeráció, valamint a Velencei-tó, a Balaton és egyes nagyvárosok környékén mintegy 300-400 település érintett ebben a helyzetben.

Mezőkeresztes egyik csoportba se tartozik igazán, mégis sietett megalkotni saját önazonossági rendeletét.

A cél a hagyomány és kultúraőrzésen túl a "betelepülés szabályozása", mert így biztosítható a közösség kohéziója és fenntartható az identitása. Elővásárlási joga csak az önkormányzatnak van. Akkor élnének vele, ha ezzel visszaszorítható a spekulatív célú ingatlanfelvásárlás és növelhető a város népességmegtartó képességének növelése. Utóbbi valóban fontos lehet, hiszen a 3,5 ezer lakosú település az elmúlt 20 évben elveszítette lakosságának közel 14 százalékát. Az elővásárlási jog gyakorlásáról egyedi eljárásban döntenek.

Eddig egyik másik település sem követte a nyomdokukat.

Navracsics becslése szerint a probléma a települések 9-12 százalékát érintheti, és a helyi lakosok sem feltétlenül támogatják a korlátozások bevezetését, amelyek várhatóan csökkenthetik az ingatlanok árát. A végrehajtási rendelet értelmében a vevőnek kötelessége benyújtania az adásvételi szerződést a helyi jegyzőhöz, aki nyolc napon belül köteles az okiratot a személyes adatok eltávolítása után közszemlére tenni. Ez lehetőséget biztosít a település lakóinak arra, hogy élhessenek elővásárlási jogukkal. A hirdetménynek tartalmaznia kell a legfontosabb információkat: az ingatlan típusát és funkcióját, helyrajzi számát, a vételárat, valamint a tulajdoni arányokat. Egy kis faluban, ahol mindenki ismer mindenkit, valószínűleg név nélkül is hamarosan kiderül, ki árulja a házát.

A vevőnek igazolnia szükséges, hogy jogosult a mentességre, amelyhez egy speciálisan kidolgozott formanyomtatvány áll rendelkezésre. Mentességben részesülhet például az a személy, aki az adott településen született, vagy korábban ott élt, illetve aki az önkormányzatnál vagy egy állami cégnél dolgozott. Fontos megjegyezni, hogy magánvállalkozások nem jogosultak erre a kedvezményre.

A társadalmi mobilizáció, amely amúgy sem a legmagasabb nálunk, jelentősen visszaeshet az új jogszabályok következtében. Ez a változás nemhogy a már túlterhelt települések gondjain nem segít, de a közszolgáltatások, mint a közműellátás, sem javulnak tőle. Ráadásul a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma sem fog nőni, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

Benyújtották a törvényjavaslatot, így korlátozhatnák az önkormányzatok a beköltözést

A törvény igazi politikai termék, része a választási osztogatásnak, csak éppen nem pénzt, hanem jogot ad a kormánypárt még megmaradt szavazóbázisát jelentő kisebb vidéki településeknek. A Publicus lapunknak készített kutatása szerint elsősorban a menekültek, romák, ukránok és más külföldiek lehetnek a célpontjai az "önazonossági" törvénynek. A többség úgy véli, hogy az önkormányzatok az egyébként is sérülékeny, nehéz helyzetben lévő emberek ellen használják majd. A jogszabály támogatóinak többsége a Fidesz szavazók közül kerül ki.

"A kormányrendelet tervezete nem ront, de nem is javít a júniusban elfogadott törvény teremtette lehetetlen helyzeten, csupán eljárási szabályokat tartalmaz" - válaszolta a Népszava kérdésére Magyar György ügyvéd, aki szerint a lényeg az "alaptákolmányban" szerepel: a "tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével". Ez szerinte teljesen értelmezhetetlen, hiszen felülírja azt a rendelkezést, miszerint mindenkinek joga van a tulajdonhoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.

Megkérdeztük, és kiderült, hogy egyetlen önkormányzat sem tervez olyan intézkedéseket, amelyek korlátoznák a beköltözést az Orbán-kormány elképzelései szerint.

Az ügyvéd véleménye szerint „ezt az egész jogi helyzetet a szakmai szempontok alapján nem lehet értelmezni”. Hangsúlyozza, hogy a törvény lehetővé teszi a települések számára, hogy rendeletet alkossanak az ingatlanok adásvételére és a beköltözés korlátozására vonatkozóan, de ezt nem kötelező megtenniük. Ezen kívül a jogvédelmi intézkedéseket az emberi méltóság tiszteletben tartása és az indokolatlan megkülönböztetés elkerülése érdekében kell alkalmazni, figyelembe véve az egyenlő bánásmód elvét. Ezért például senkit sem lehet eltiltani az ingatlanszerzéstől faji vagy vallási hovatartozás alapján.

Az ügyvéd emlékeztet az Emberi Jogok Európai Egyezményének első kiegészítő jegyzőkönyvére, amely hangsúlyozza, hogy "senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ezt közérdekből és a jogszabályokban előírt feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint hajtják végre". Kérdéses számára, hogy a településvédelmi törvény elegendő indoklást szolgáltat-e a lakóingatlanokkal való szabad rendelkezés korlátozására a köz érdekének védelme érdekében. Az egyezmény továbbá kimondja, hogy "minden jogszerűen tartózkodó személyt megillet a mozgás szabadsága és a lakóhely szabad megválasztásának joga". Magyar György véleménye szerint az önazonossági törvény valószínűleg nem állná meg a helyét Strasbourgban.