A legkitartóbb tagállamok is megadták magukat von der Leyennek.
Donald Trump új vámintézkedései - amelyek között szerepel egy 10 százalékos általános vám, valamint 145 százalékos vám a kínai termékekre, továbbá 25 százalékos vám az acélra, alumíniumra és az autóipari termékekre - drámaian befolyásolják a globális kereskedelmet. A WTO előrejelzése szerint a világkereskedelem volumene akár 1,5 százalékkal is csökkenhet az idei év során. Miközben az Egyesült Államok az "Amerika az első" (America First) politikájának szellemében egyre inkább protekcionista lépéseket tesz, az Európai Unió lehetőséget lát arra, hogy megerősítse pozícióját a nemzetközi piacon.
Ahogy már korábban említettük, Ursula von der Leyen véleménye szerint a globális országok jelenleg Brüsszelre néznek, mint megbízható szövetségesre, míg Washington viszont egyre inkább bizonytalan tényezővé válik.
Az EU korábban belső vitákkal küzdött: miközben a skandináv és balti országok a nyitott kereskedelem hívei, Franciaország és más protekcionista tagállamok inkább óvatosabbak voltak. Trump lépései azonban közeledést hoztak:
Az Európai Unión belül a tagállamok körében egyre fokozódik az igény új szabadkereskedelmi megállapodások létrehozására, mivel sokan sürgetően szükségesnek tartják ezeket a lépéseket a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében.
A Politico jelentése szerint a svéd kereskedelmi miniszter megjegyezte, hogy az úgynevezett "billegő országok" egyre inkább a szabadkereskedelem támogatói közé tartoznak.
Von der Leyen második bizottsága új irányvonalat képvisel. A Mercosur-országokkal, Mexikóval és Svájccal folytatott évtizedes tárgyalások végre eredményre jutottak, míg a Malajziával és az Egyesült Arab Emírségekkel való egyeztetések újraéledtek. Az Európai Unió célja, hogy az év végéig megállapodást kössön Indiával, és szorosabb kapcsolatokat alakítson ki a Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership (CPTPP) 12 tagállamával, köztük az Egyesült Királysággal. Ausztráliában a májusi választások új lehetőségeket nyithatnak meg az EU és Ausztrália közötti megállapodás terén, amely tavaly lelassult a tárgyalások során.
A korábban kereskedelmi nyitás ellenzőiként ismert tagállamok - például Franciaország vagy Belgium - a geopolitikai kényszer miatt egyre hajlandóbbak kompromisszumokra. Franciaország politikai elitje korábban elutasította a Mercosur-megállapodást, de most már hajlik az elfogadásra, felismerve, hogy a világ halad tovább - velük vagy nélkülük - írja a lap több uniós forrásra hivatkozva.
A szabadkereskedelmi megállapodások immár nem csupán gazdasági, hanem stratégiai jelentőséggel is bírnak a legtöbb ország szerint.
Bár az Európai Unió továbbra is elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok erősítése mellett - különösen Németország új kancellárja, Friedrich Merz ambiciózus tervei révén, aki a vámmentes kereskedelmi rendszer megvalósítására törekszik -, a helyzet sajnos nem túl biztató. A TTIP-hez hasonló kereskedelmi megállapodás újbóli felélesztése sem politikai, sem gazdasági szempontból nem tűnik életképes megoldásnak. Eközben az EU szigorúbb környezetvédelmi és emberi jogi normákat vezetett be, amelyek nem igazán illeszkednek a Trump-adminisztráció prioritásaihoz. Az Európai Bizottság volt kereskedelmi főigazgatója szerint...
az ilyen irányú tárgyalások újranyitása "súlyos hiba" lenne.
