A gazdaság fellendülése megkezdődött, ám a vártnál lassabb ütemben fejlődhet a következő évben - Agrárágazat.
A legutóbb megrendezett sajtóbeszélgetés során kiderült, hogy az Erste előrejelzése alapján a magyar gazdaság idén 0,5%-kal, míg jövőre 2%-kal bővülhet. Az inflációval kapcsolatban 2025-re arra számítanak, hogy nem fog tovább csökkenni, és az éves átlagos pénzromlás üteme hasonló maradhat a 2024-re prognosztizált 3,6%-hoz. Az euró és a forint közötti árfolyam a következő időszakban a 400-410-as sávban stabilizálódhat.
Kedvezően indult az idei év a magyar gazdaság számára, ám a második, és főleg a harmadik negyedév letörte az év eleji optimizmust. Az Erste elemzőinek várakozása szerint jelenleg 0,5 százalék körüli éves GDP-növekedés lehet reális 2024-re. A vártnál lényegesen gyengébb idei bővülés hatással lesz a gazdaság jövő évi teljesítményére. Ez, kiegészülve a stagnáló, visszafogott külső környezettel, valamint a továbbra is bizonytalan gazdasági kilátásokkal, összességében 2 százalék körüli GDP-növekedést eredményezhet 2025-ben - hangzott el az Erste sajtótájékoztatóján.
A legnagyobb kihívást a széleskörű bizalomhiány jelenti a gazdaság különböző szereplői között. A fogyasztói és üzleti bizalmi indexek tanulmányozása arra utal, hogy a gazdasági szereplők általában borongósan látják a jövőt. Ennek következményeként csökken a beruházások száma, és az építőipar teljesítménye is visszaesik. Az új szerződések volumene az építőiparban az elmúlt hónapok során már inkább egy enyhe csökkenő trendet mutatott, miután két év stagnálást követően ez a változás megfigyelhető. A következő évekre vonatkozóan bár komoly, főként az autóiparhoz kapcsolódó beruházások várhatóak, a járműgyártás jelenlegi állapota miatt egyelőre kétséges, hogy a vállalatok mennyire tudják majd kihasználni a tervezett kapacitásaikat.
Az infláció idén kedvezőbb alakulást mutatott, mint amit az év elején vártak. A gazdaság gyengébb teljesítménye és a csökkent kereslet következtében a főbb gazdasági szereplők csak korlátozott mértékben tudták emelni áraikat. Ennek eredményeként az éves átlagos infláció 2024-re körülbelül 3,6 százalékra előrejelezhető. Jövőre a piaci szolgáltatások terén valószínűleg fennmarad a csökkenő tendencia, ugyanakkor a gyengülő forint és az élelmiszerárak növekedése hozzájárulhat a pénzromlás ütemének emelkedéséhez 2025-ben. Összességében elmondható, hogy a jövő évre vonatkozóan a korábban prognosztizáltnál kissé alacsonyabb, de az idei évhez hasonló éves átlagos inflációra számíthatunk.
A jegybanki alapkamat a gyenge növekedési ütem és az kedvező inflációs adatok ellenére az év második felében nem tapasztalt további csökkentést, mint ahogyan azt a piac előrejelzései sugallták. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan decemberben is a kamatszint stabilan tartása mellett fog dönteni, így az év végén 6,50 százalékos alapkamattal zárhatunk. Ez a szint már nem tér el jelentősen a környező országok kamataihoz képest, ami korlátozza a jegybank mozgásterét. Ha a gazdasági feltételek továbbra is kedvezőek maradnak, akkor jövőre a kamat óvatos csökkentése folytatódhat, és az irányadó ráta 2025 végére elérheti az 5,50 százalékot.
A forint euróval szembeni árfolyama a nyári viszonylagos stabilitás után sokat gyengült az elmúlt hetekben. A magyar fizetőeszköz további gyors leértékelődését ugyanakkor semmi nem indokolja, így az euró/forint árfolyam a következő időszakban a 400-410-es sávban stabilizálódhat. Középtávon viszont fennmaradhat a lassú leértékelődés trendje, amely éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos forint leértékelődést hozhat. Az euró/forint árfolyam 2025 végén 410, míg 2026 végén 415 forint lehet.
