Megkezdődött a politikai tisztogatás legújabb szakasza.
Különösen szeretném felhívni a figyelmet az alábbiakra azoknak a mélyen elkötelezett polgártársaimnak, akik legutóbb a szlovák szélsőjobboldal és szélsőbaloldali/populista pártokra szavaztak. Azért fontos ez, mert ezek az erők jelenleg éppen a szlovákiai magyarság közös (nem liberális, nem LMBTQ, nem migránsbarát, nem brüsszeli, és nem is egyéb) értékeit védő, megőrző és kezelő intézményrendszert igyekeznek tönkretenni. Ezen intézmények, amelyeket szakemberek alakítottak ki és működtetnek, valóban ideológiai hovatartozástól függetlenül dolgoznak az egész szlovákiai magyarság érdekében, és mindezért hosszú évtizedek munkája áll mögöttük. Fontos, hogy tudatosan támogassuk ezeket a rendszereket, és ne engedjük, hogy politikai játszmák áldozatává váljanak.
A szlovák szélsőjobb és a szélsőbal/populista erőkből összeállt kormányzat a konszolidációt mára már ürügyként használja fel. Ahogyan leépítették a számukra ellenzékinek számító kulturális intézményeket, úgy egy hasonló módszert alkalmaztak más területeken is. A pénzhiány, noha a közelmúltban a kormány költései meghaladták az előző ciklus konszolidációs kereteit, ideális kifogásként szolgál számukra, hogy igazolják intézkedéseiket.
Most például a konszolidáció ürügyén elbocsátások kezdődtek a kisebbségi kulturális szervezetekben és művészeti egyesületekben. A kormány leépíti az amúgy sem gazdag, épphogy létező és dolgozni tudó, alulfinanszírozott kisebbségi intézményeket, ami teljesen ellehetetleníti szakmai munkájukat. A legutóbbi áldozat a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója, Jarábik Gabriella. Megalapította, közel negyedszázadon át vezette a Múzeumot. Az eljárás menetéből világosan kiderül, hogy ez nem sima megtakarítás, hanem tisztogatás. Olyan, amilyet már megélt a Szlovák Nemzeti Galéria és a Szlovák Nemzeti Színház is. Holott nem mondható, hogy ez az intézmény egy ellenzéki politikai fészek lenne. Magyar... Ahogyan az Ifjú Szívek sem politikai táncokat táncol. Magyar... Nemzetközi elismerésekkel.
Most ez a trend, a tisztogatás és a bosszú.
A további osztályellenségek között említhetjük az összes művészt és publicistát. Jövőre ők is megkóstolják a feketelevest, hiszen az emelt járulékok elkerülhetetlenek lesznek számukra. Azok, akik főállás mellett élnek a szólás- és véleményszabadság jogával, csupán jelképes honoráriumért, valójában elnémulnak a megnövekedett járulékok súlya alatt. Mert ezek a járulékok hamarosan meghaladják a bevételeiket. Így az értelmiségnek – és természetesen a kétkezi munkásoknak is, akiket szintén osztályellenségnek tartanak – két lehetősége marad: vagy csendben maradnak, vagy kénytelenek lesznek fizetni azért, hogy dolgozhassanak.
Ez lényegében a korábbi kommunista és fasiszta betiltások, valamint a cenzúra egy új, (poszt)modern köntösbe bújtatott változata.
Legyen mindenkinek a tudatában, hogy amikor például zárt kapukkal találkozik a Madách-kúria, a Mikszáth-ház, vagy más múzeumok, színházak, galériák előtt, vagy amikor a tévé és a rádió csendet sugároz az adónkból: mindezek mögött a szlovákiai magyarság jelentős része áll, akik szavazatukkal támogatták azokat az okokat, amelyek miatt most itt tartunk.
