A bérek témája széles spektrumot ölel fel, hiszen a munkavállalók jövedelme nem csupán a megélhetésük alapját képezi, hanem a gazdasági egyenlőség és a társadalmi mobilitás szempontjából is kulcsfontosságú. A bérek mértéke számos tényezőtől függ, például
A bruttó átlagkereset 702 800 forint volt, 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 2025. májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 702 800, a nettó átlagkereset 483 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,8, a nettó átlagkereset 7,7, a reálkereset pedig 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 562 300, a nettó kereset mediánértéke 391 200 forintot ért el, 7,9, illetve 8,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (Központi Statisztikai Hivatal - 2025. július 16.)
Nem vitatom a hivatalos statisztikák hitelességét, azonban fontosnak tartom, hogy összehasonlítsuk az idei év első öt hónapjának reálkereset-indexeit a 2024-es év hasonló időszakának növekedési ütemével. A reálkereset-index lényegében azt tükrözi, hogy a munkavállalók nettó jövedelme milyen vásárlóerőt képvisel az aktuális árszinthez viszonyítva.
Kezdem tehát a 2024. évi reálkereseti dinamikával, havi bontásban:
2024 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, az előző negyedévihez képest pedig 0,8 százalékkal emelkedett. Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 II. negyedévében a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. 2024 I. félévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
A tavaly első félévi GDP-gyarapodás, ha erősnek nem is mondható, de legalább "szabad szemmel" látható. (A 2024. teljes évi (12 havi) GDP-bővülés már nem mutat ennyit: 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit.)
A gazdasági helyzet 2025-re tovább súlyosbodott: az ipar és az építőipar elmaradása, valamint a beruházási kedv csökkenése közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy az év első negyedében a GDP ismét negatív értéket mutasson. A bruttó hazai termék volumene a nyers adatok alapján stagnált, de a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok szerint 0,4%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az előző negyedévhez viszonyítva is csökkent a gazdaság teljesítménye, hiszen a kiigazított adatok szerint 0,2%-os mérséklődést mutatott. (A Központi Statisztikai Hivatal a második negyedév és az első félév GDP-adatait július 30-án teszi közzé, és attól tartok, hogy sajnos ismételten nem lesz okunk az örömre.)
Az OTP új vezérigazgatója, Csányi Péter, a közelmúltban figyelemre méltó nyilatkozatot tett, miszerint "már az is meglepetés lenne, ha a 0,8 százalékos gazdasági növekedést sikerülne idén elérni." Csányi véleménye szerint a magyar gazdaság "levált" Kelet-Európa többi részéről, ahol más országok éppen növekedési pályára álltak, míg hazánk a koronavírus-járvány óta folyamatosan visszaesik a recesszióba. A vezérigazgató úgy látja, hogy a gazdasági fellendüléshez elengedhetetlen egy stabil és kiszámítható gazdasági, valamint szabályozási környezet kialakítása. (forrás: telex.hu)
Nincsenek csodák. Pangó gazdaság, gyorsuló infláció, egyre csökkenő ütemű reálpozíció javulás. Elkeserítő tendencia. És még csak az év felénél járunk......
