Boltok és akciók eltűnhetnek, miközben vásárlók maradnak ellátás nélkül.

Augusztus 25-én Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter hivatalosan is bejelentette, hogy a kormány meghosszabbítja a kiskereskedelmi árrésstopot. A rendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben, s egyelőre november 30-ig terjesztették ki az intézkedést.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már jó ideje hangoztatja, hogy az árrésstop nemcsak a kereskedelmi szektorra, hanem a fogyasztókra is kedvezőtlen hatással van. Az eddigi tárgyalások eredményeként azonban nem sikerült érdemi megoldásra jutniuk a feleknek. Az OKSZ figyelmeztetései szerint a jövőbeni kihívások komoly gondokat okozhatnak, mivel a kereskedelmi láncok súlyos veszteségekkel néznek szembe. Ha a helyzet nem változik, a szereplők kénytelenek lehetnek drasztikus intézkedésekhez folyamodni a fennmaradás érdekében.

Kozák Tamás, az OKSZ elnöke az Economxnak nyilatkozva kiemelte, hogy a második negyedévben már megfigyelhető volt a fejlesztések lelassulása. "Ha alaposabban megvizsgáljuk a beruházásokkal kapcsolatos adatokat, világosan látható, hogy ez a tendencia továbbra is folytatódik" - tette hozzá. Szerinte ráadásul...

Azt is elmondta, hogy jelenleg nagy kérdés, hogy miként alakulnak majd az árak a feldolgozásban és a termelésben, hiszen a feldolgozói szegmensben 7 százalék, tehát jóval magasabb az infláció, mint a fogyasztói oldalon.

Sok tényező fogja alakítani a következő hetekben a beszállítókkal folytatott tárgyalások kimenetelét. A kereskedők számára nem minden veszteség elviselhető, hiszen jelenleg a nyereségszint alig éri el az 1 százalékot.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024 végén mintegy 101 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, ami 5200-zal kevesebb az előző évhez képest.

A boltszám csökkenésével kapcsolatban Kozák Tamás a következőket osztotta meg lapunkkal:

Bár a pontos boltszámot csak a következő évben láthatjuk, már most is világosan kirajzolódik a tendencia: a regisztrált kereskedelmi vállalkozások száma csökken. Ez alapján várható, hogy a jövőben továbbra is folytatódik a boltbezárások sorozata.

Ezt a jelenséget jól mutatja a GKI legfrissebb felmérése is, amely szerint a kisboltok körében minden ötödik üzlet a bezárás lehetőségével foglalkozik.

AZ OKSZ elnök szerint a kisboltok helyzete azért különösen nehéz, mert mert az ő kínálatuk 80 százalékban élelmiszer, így a kereskedő, még ha szeretné sem tudná szétteríteni a veszteséget, hiszen nincs olyan termékkínálata, hogy legyen rá lehetősége.

Kozák Tamás kiemeli,

Ha továbbra is fennáll ez a boltbezárási tendencia, egyre több település fog elszigetelődni a rendszeres vásárlás lehetőségétől.

Korábban lapunknak az OKSZ elnöke azt mondta, 5 lépcsőben mutatkozik majd meg a kiskereskedelmi láncok "válságkezelése".

Az első pontot mindannyian érezzük. Ha nem is feltétlen a kevesebb akciót, de azt mindenképpen elmondhatjuk, hogy sokkal kisebb akciókkal találkozhatunk. A pár száz forintos akciók helyett ma már számos esetben csak pár tíz forintos kedvezményeket kínálnak a boltok. Kozák Tamás szerint a diszkontok eddig elég - jó értelemben vett - agresszív diszkontpolitikával dolgoztak, ez érezhetően csökkent.

A második pont már életbe lépett, és a cégek jelenleg nem képesek jelentős emelésre.

Jelenleg a harmadik ponthoz érkeztünk, és több üzletlánc is leállította az új alkalmazottak felvételét. Ez a döntés a bevételkiesés miatt következett be, amelyet az árrésstop okozott, és így nem tudják fenntartani a korábbi ütemet.

Ezt Kozák Tamás is megerősített lapunknak:

Az OKSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban folyamatosan növekszik az élelmiszer-import, ami ugye nem jó az országnak gazdaságilag.

"Nem látjuk ennek az egész árréstop jelenségnek az okát, a célját meg végképp nem. A kommunikációs stratégia sem helytálló, hiszen az infláció ettől nem függ, nincs köze az árrés maximalizálásához" - mondta az Economxnak a szakember. Hozzátette, hogy kormányzati oldalról egyre elképesztőbb számokat kommunikálnak: Gulyás Gergely például a hétfő kormányinfón azt mondta, a 10 legnagyobb súllyal bíró élelmiszer 35 százalékkal lenne nagyobb. Egyelőre nem tudni, hogy a miniszter milyen matematikai modell alapján közölte ezeket a számokat.

Kozák Tamás ezzel összefüggésben megjegyezte: "Olyan számok bukkannak fel, amelyekkel rendkívül nehéz a gazdasági racionalitás keretein belül bármit is kezdeni."

A kiskereskedelmi árrésstop egy olyan kormányzati intézkedés, amely szabályozza, hogy a boltok milyen maximális haszonnal dolgozhatnak bizonyos alapvető élelmiszerek esetében a beszerzési árhoz viszonyítva. Ennek célja, hogy védje a fogyasztókat az indokolatlan áremelkedésektől, és biztosítsa, hogy a legszükségesebb élelmiszerek elérhető áron maradjanak. E rendszer révén a kormány igyekszik stabilizálni a piaci viszonyokat és megakadályozni a spekulációt, amely a jövedelmi különbségek növekedéséhez vezethet.

A kereskedők nem élveznek teljes szabadságot az eladási árak meghatározásában; csupán egy előre meghatározott, szigorúan korlátozott haszonkulcsot alkalmazhatnak.

Az intézkedés célja az volt, hogy a fogyasztókat megvédje a magas infláció és az élelmiszerárak elszabadulása idején, ugyanakkor a kereskedők számára komoly korlátot jelentett a nyereségességükben, és torzította a piaci árképzést is.