December 15-én egy különleges esemény zajlott le.
A budapesti Keleti pályaudvarról 1934. április 1-jén indult el a MÁV Árpád nevű sínautóbusz, amely történelmi jelentőséggel bírt, hiszen ő volt az első jármű a világon, amely nemzetközi éjjel-nappali összeköttetést létesített Budapest és Bécs között. A Ganz gyár mérnökei által megálmodott jármű 110 km/órás sebességre volt képes, így a két főváros közötti utazás mindössze három órát vett igénybe. Ezzel a MÁV Árpád nemcsak a közlekedés forradalmasításában játszott kulcsszerepet, hanem a két város közötti kapcsolat erősítésében is.
1467-ben Hunyadi Mátyás Moldvabányánál összecsapott III. (Nagy) István moldvai vajda hadseregével, azonban a csata során vereséget szenvedett el, ami arra kényszerítette, hogy visszavonuljon.
1916-ban, az I. világháború tűzvonalában a német hadvezetés úgy döntött, hogy beszünteti a verduni offenzívát. Bár a támadás nem hozott látványos eredményeket, a harcok során a csatatér szörnyűségét 338 ezer német és 364 ezer francia katona elvesztése jelzi, akik életüket adták a háború kegyetlen valóságában.
1934-ben a budapesti Keleti pályaudvarról indult útnak a MÁV Árpád nevű sínautóbusza, amely történelmi jelentőségű eseményként az első menetrendszerű járatként kötötte össze Budapestet Bécsel. Ez a különleges jármű a világon elsőként teremtett nemzetközi éjjel-nappali összeköttetést a két főváros között, forradalmasítva ezzel a közlekedést és új lehetőségeket nyújtva az utazni vágyóknak.
1939-ben az Egyesült Államokban debütált a legendás "Elfújta a szél" című film, amely máig emlékezetes maradt a mozi történetében.
1961-ben az izraeli különbíróság halálos ítéletet hozott Adolf Eichmann felett, aki a náci Harmadik Birodalom idején felelős volt a zsidók tömeges deportálásának megszervezéséért.
1965-ben az Egyesült Államok űrprogramja új mérföldkőhöz érkezett, amikor felbocsátották a Gemini-6 űrhajót. Az esemény különlegességét az adta, hogy az űrhajó még aznap sikeresen végrehajtotta az első űrrandevút a Gemini-7-tel, ezzel új lehetőségeket nyitva az űrutazás történetében.
1978-ban Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke fontos bejelentést tett: az Egyesült Államok hivatalosan is diplomáciai kapcsolatokat létesít Kínával, miközben Tajvannal a kapcsolatokat 1979. január 1-jétől megszünteti. Ez a lépés jelentős fordulatot hozott a nemzetközi politikában, és új irányt adott az amerikai-kínai viszonynak.
1982 A gyalogosforgalom számára megnyitották az 1969-ben lezárt spanyol-gibraltári határt.
1984-ben a Bajkonuri űrrepülőtérről elindult a Vega-1, egy automatizált bolygóközi űrállomás, amely jelentős adatokat gyűjtött a Vénuszról, majd később a Halley-üstökös vizsgálatára is fókuszált. Érdekesség, hogy ebben a nagyszabású űrprogramban Magyarország is aktívan részt vállalt.
1993-ban, hosszas, hét évig tartó tárgyalások után az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) tagországai Genfben véglegesen elfogadták az uruguayi forduló záróokmányát. Ez a megállapodás a világkereskedelem történetében a legátfogóbb piacnyitási és liberalizálási dokumentumként vonult be a történelembe.
1995-ben Magyarország történetében, 1945 óta először, a köz- és felsőoktatás munkavállalói egész napos országos sztrájkot szerveztek, amelynek célja a 25%-os béremelés elérése volt. Ez a megmozdulás figyelemfelkeltő eseményként vonult be a történelemkönyvekbe, jelezve a szektor dolgozóinak elégedetlenségét és követeléseik komolyságát.
1995 Az EU madridi csúcsértekezletén döntöttek a leendő közös valuta, az euró elnevezéséről.
1999 Leégett a Budapest Sportcsarnok.
2000-ben véglegesen leállították a csernobili atomerőmű működését.
2001-ben Olaszországban ünnepélyes keretek között újra megnyitották a tizenegy évig tartó gondos helyreállítás után felújított pisai ferde tornyot. Ez az építészeti csoda, amely évszázadok óta lenyűgözi a látogatókat, mostantól újra a látogatók előtt áll, megőrizve történelmét és varázsát.
2019 Michelisz Norbert, a Hyundai magyar pilótája nyerte a túraautó-világkupa (WTCR) 2019-es szezonját, megszerezve a magyar autósport első világbajnoki címét.
1763 Danzer János osztrák katonatiszt, gyorsíró
Bolyai János, a neves matematikus, 1802-ben született, és munkássága máig meghatározó hatással van a matematikai gondolkodásra. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) honlapján rengeteg érdekes információt találhatunk róla, amely bemutatja életét, felfedezéseit és azokat az innovatív ötleteket, amelyekkel hozzájárult a matematikai tudományok fejlődéséhez.
1832-ben született Gustave Eiffel, a francia mérnök, aki világszerte ismertté vált innovatív építészeti megoldásairól.
Henri Becquerel, a francia fizikus, aki 1852-ben született, a Nobel-díj fogalmát új dimenziókkal gazdagította. Felfedezései nemcsak a tudományos világot formálták, hanem a radioaktivitás megértésének alapjait is lefektették. Munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy a fizika és a kémia határvonalai elmosódjanak, és új utakat nyitott meg a kutatás számára.
Karácsonyi János, a 19. századi Magyarország kiemelkedő katolikus püspöke és történetírója, 1858-ban találta meg azt a hivatást, amely révén nemcsak lelki vezetőként, hanem a múltunk megörökítőjeként is maradandót alkothatott. Munkássága során nem csupán a vallásos közösség életét formálta, hanem tudományos írásaival hozzájárult a magyar történetírás fejlődéséhez is. Élete és munkássága egyedülálló példája annak, hogyan lehet a hit és a tudomány összekapcsolásával gazdagítani a kultúrát és a közösséget.
1865-ben Bártfay (Paczona) József, a neves meteorológus és csillagász, megalapította az első magyar csillagászati folyóiratot, az Uraniát, amely bár rövid időn belül megszűnt, mégis jelentős lépést jelentett a csillagászati ismeretek terjesztésében Magyarországon. Az 1884-es indulása óta a folyóirat hozzájárult a tudományos diskurzushoz és a csillagászat iránti érdeklődés növeléséhez.
Kacsóh Pongrác, a 19. századi magyar zeneszerző, 1873-ban formálta meg művészetének egyedi hangzását. Zenei pályafutása során számos jelentős kompozíciót alkotott, amelyek hozzájárultak a magyar zenei élet gazdagításához. Munkásságának középpontjában a népzene iránti szeretete állt, amelyet mesterien ötvözött a klasszikus zenei elemekkel, létrehozva ezzel egy sajátos stílust, amely máig inspirálóan hat a zeneszerzők és zenekedvelők számára. Kacsóh Pongrác öröksége nemcsak a zenében, hanem a magyar kultúra egészében is érezhető.
Scheffer Viktor 1900-ban született, és gépészmérnökként vált ismertté. Innovatív megoldásaival és mérnöki tudásával jelentős hatást gyakorolt a korszak ipari fejlődésére. Munkássága nemcsak a gépiparban, hanem a tudományos közéletben is elismerést hozott számára. Élete és pályafutása inspiráló példát mutat a jövő generációi számára, akik a mérnöki pálya iránt érdeklődnek.
Maurice Wilkins, az új-zélandi születésű brit fizikus, aki 1916-ban látta meg a napvilágot, később a Nobel-díj elnyerésével tette le névjegyét a tudomány világában.
Bartha Adorján, a neves állatorvos és akadémikus, 1923-ban született, és munkásságával jelentős hatást gyakorolt a tudományos közéletre. Széchenyi-díjjal kitüntetett szakemberként számos innovatív kutatás és fejlesztés fűződik a nevéhez, amelyek hozzájárultak az állatorvosi tudományok fejlődéséhez.
A jégkorong történetében 1923-ban emlékezetes esemény zajlott le, amikor Viktor Suvalov, az orosz sportág kiemelkedő alakja, olimpiai bajnoki címet szerzett. Tehetségével és elszántságával nem csupán a jégpályán, hanem a szívükben is örök nyomot hagyott a szurkolókban. Suvalov sikerei nem csupán a sportág fejlődését szolgálták, hanem inspiráló példát is nyújtottak a fiatal sportolók számára, akik a jégkorong iránti szenvedélyüket követve álmaik megvalósítására törekednek.
Szilágyi György, a 1928-ban született író, költő és humorista, egyedülálló stílusával és szellemes megközelítéseivel hagyott maradandó nyomot a magyar irodalomban. Művei nem csupán szórakoztatják az olvasót, hanem mélyebb gondolatokat is ébresztenek, miközben a nyelv játékosságával és iróniájával is bátran kísérletezik. Szilágyi György humora a mindennapok valóságát ülteti át egyedi formába, lehetővé téve, hogy a szórakozás mellett a társadalom torz tükörképeit is felfedezzük.
Friedensreich Hundertwasser, az osztrák művész, 1928-ban látta meg a napvilágot. Ő nem csupán festő és grafikus volt, hanem épülettervező is, aki sajátos, színes és organikus stílusával hódította meg a világot. Művei a természet és az emberi kreativitás harmonikus egyesítését tükrözik, miközben az épületek tervezésében is a kreatív formák és a fenntarthatóság jegyében alkotott.
Lázár István, a 1933-ban született költő és író, aki a József Attila-díj kitüntetettje, nem csupán a szavak mestere, hanem a szociográfia és a publicisztika területén is maradandót alkotott. Munkássága során a társadalmi problémák mélyreható elemzése és az emberi sorsok hiteles ábrázolása révén vált ismertté, gazdagítva ezzel a magyar irodalom palettáját.
1938-ban született Kovács Attila, a Munkácsy Mihály-díjas festőművész, aki művészetével és kreativitásával maradandó nyomot hagyott a hazai képzőművészet világában.
1943 Perényi Eszter Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, érdemes és kiváló művész
Hesz Mihály, a kiváló kajakozó, 1943-ban írta be magát a sporttörténelembe, amikor olimpiai bajnokként diadalmaskodott. Kivételes tehetsége és eltökéltsége révén nemcsak a vízen, hanem a sportág iránti elkötelezettségével is példát mutatott. Az ő teljesítménye nem csupán a saját sikerét jelentette, hanem a magyar kajak-kenu sportág fénykorát is elősegítette.
Sallay András, a jégtánc művészetének ragyogó csillaga, 1953-ban világbajnoki címet szerzett, amely nem csupán sportteljesítménye, hanem egyedülálló üzleti érzéke révén is kiemelkedett. Az ő neve összefonódik a jégtánc világával, ahol a mozgás harmóniája és a kreativitás találkozik. A pályafutása során elért sikerek mellett üzletemberként is maradandót alkotott, hozzájárulva a sportág népszerűsítéséhez és fejlődéséhez.
1955 Szakály György Kossuth- és Liszt-díjas táncművész, balett-táncos, kiváló művész
1968-ban született Szilasi Alex, aki Liszt Ferenc-díjas zongoraművészként vált ismertté. Művészetével és zenei interpretációjával számos rajongót szerzett, hozzájárulva a klasszikus zene népszerűsítéséhez.
1263 IV. Haakon 1207-1263 között norvég király
1867-ben Ganz Ábrahám, a svájci származású vasöntőmester és iparos, jelentős hatást gyakorolt a magyar ipar fejlődésére.
1943 Fats Waller amerikai jazz-zongorista, orgonista, dalszerző, énekes
1963 S. William Darling magyar származású Oscar-díjas amerikai látványtervező, művészeti rendező, festő
1966 Walt Disney Oscar-díjas amerikai rajzfilmrendező, producer
Joan Fontaine, az amerikai színésznő, aki 2013-ban Oscar-díjat nyert, a filmművészet egyik kiemelkedő alakja volt.
2015 Benkó Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas klarinétos, a Benkó Dixieland Band alapítója
Geszty Szilvia, a koloratúrszoprán, 2018-ban kiemelkedő teljesítményeivel hívta fel magára a figyelmet az opera világában. Az énekesnő egyedi hangzásával és lenyűgöző előadásmódjával számos szívhez szóló pillanatot teremtett a színpadon. Szilvia tehetsége és művészi elkötelezettsége révén a klasszikus zene iránti szenvedélye egyre nagyobb elismerést nyert hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
2019-ben Benkő Dániel, a lant és gitár mesterségében jeleskedő művész, különleges zenei élményekkel gazdagította közönségét.
Kép forrása: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
