A kormány ellenséges fogadtatással reagált az EP-delegáció érkezésére.

A küldöttség arra kér, hogy az európai bíróság sürgősen vizsgálja meg a Pride rendezvény betiltását lehetővé tevő új magyar jogszabályt.

Európai parlamenti küldöttség tárgyalt hétfőtől szerdáig Budapesten. A képviselők az alapvető jogok érvényesüléséről tájékozódtak, de a munkájuk nem volt igazán eredményes. A hvg.hu írása szerint Tuzson Bence igazságügyi, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint az alkotmánybíróság és a Kúria elnöke és az alapvető jogok biztosa sem akart találkozni a képviselőkkel.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, találkozott a küldöttséggel, amelyről később a közösségi médiában megjegyezte, hogy Magyarország nem igényli az úgynevezett "exportált demokráciát". Szerinte a küldöttség elfogult Magyarországgal szemben, és arra a véleményére hívta fel a figyelmet, hogy "Brüsszel Péter és Kollár Kinga" meghívására érkeztek, hogy kárt okozzanak az ország hírnevében.

Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kereszténydemokrata elnöke találkozott az Európai Parlamenti képviselőkkel, ahol tapasztalatairól "Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten!" címmel számolt be a közösségi médiában. Kijelentette, hogy a delegáció tagjai "ellenségesen léptek fel, előre kialakított nézetekkel érkeztek, és nem szakmai kérdésekkel foglalkoztak, hanem egyenesen támadóan viszonyultak Hazánkhoz. Mindez már az első, szakmai keretet adó gondolataim után történt!" Vejkey hangsúlyozta, hogy kész a konstruktív párbeszédre, de csak abban az esetben, ha az "nem csap át politikai sárdobálásba, és nem merül ki unalmasan ismételt, megalapozatlan vagy kettős mércén nyugvó állításokban!"

Az uniós képviselők nem azért jöttek, mert veszekedni támadt volna kedvük. Az Európai Parlament demokratikus ellenőrzési jogkörében eljárva szervezhet kiküldetést tagállamba. A szabadságjogokkal foglalkozó LIBE bizottság küldte ezt a mostani delegációt, azzal, hogy a demokráciával, jogállamisággal és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatos fejlemények ügyében tájékozódjon. Ezt a munka része a 2018-ban indított, 7. cikk szerinti eljárásnak, amelyet azért indítottak, mert úgy ítélte meg a parlament, hogy a demokratikus normák és alapértékek sérültek Magyarországon.

A szerdai sajtótájékoztatón a delegáció képviselői rámutattak, hogy a magyar kormány egyes tisztségviselői, akik készséget mutattak az EP-képviselőkkel való találkozóra, meglehetősen ellenséges és agresszív magatartást tanúsítottak.

Tineke Stirk, a holland zöldpárti delegáció vezetője kifejtette, hogy a magyar kormány a jogállamisággal kapcsolatos ajánlások többségét figyelmen kívül hagyta. Különösen aggasztónak tartja, hogy a kormány az uniós forrásokat külföldi befolyásolásként értelmezi. Stirk véleménye szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem a valódi szuverenitást védi, hanem inkább a független médiát és a civil szervezeteket célozza meg megbélyegzéssel. Emellett megemlítette az igazságügyi dolgozók bérproblémáit, amelyek miatt a bírók példa nélkül álló módon az utcára vonultak, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Szóba kerültek a jogkorlátozó intézkedések, így a gyülekezési jogot érintő törvényi változás. Tineke Stirk bejelentette, arra fogják kérni az Európai Bizottságot, hogy forduljon a bírósághoz, annak érdekében, hogy az soron kívül hozzon határozatot a Pride betiltását is lehetővé tévő törvény felülvizsgálata érdekében.

A delegáció a jelentést az Európai Parlament elé viszi, ahol a képviselők alaposan megvitatják, majd döntést hoznak róla.