Fémkeresőkkel felszerelkezve indultak útnak a régészek, és Csehországban egyedülálló régészeti felfedezést tettek.

Csehország történetének második olyan mellvértjét találták meg, ami a bronzkorból származik. Abból az időszakból, amikor a trójai háború is zajlott.
Nemrégiben egy rendkívüli felfedezés történt Csehországban, Brno közelében, ahol régészek egy bronzkori harcos mellvértjének töredékeit tárták fel. A szakértők által végzett vizsgálatok alapján a lelet körülbelül 3200 éves, a késő bronzkor időszakából származik. A Brnói Városi Múzeum szakértői a leletet "rendkívül ritka" és hihetetlenül értékes találmányként emlegetik. Az Interesting Engineering cikke szerint a 3D-s elemzés megerősítette, hogy valóban egy harcos védőfelszerelésének részeit bukkanták fel, ami új fényt vet a bronzkori harcmodorra és kultúrára.
A felfedezés meglepetésszerűen érte a tudósokat, hiszen Csehországban ez már a második alkalom, hogy régészek ősi bronzpáncélt bukkantak fel. A pontos helyszín titokban marad, mivel a szakemberek attól tartanak, hogy a területet fosztogatók céltáblájává válhat.
A felfedezés 2023-ban vette kezdetét, amikor egy fémdetektor segítségével számos izgalmas tárgyra bukkantak: egy lándzsahegyre, egy sarlóra, egy tűre, egy szigonyra, valamint különféle réztöredékekre – számolt be róla a Live Science. A kutatók figyelmét különösen az keltette fel, hogy úgy tűnt, a fellelt tárgyakat szándékosan megrongálták, valamilyen rituális célból. Különösen egy különleges, furcsa formájú fémdarab ragadta meg a szakemberek érdeklődését, amely azonnal a kutatás középpontjába került.
A múzeum szakembereinek két évre volt szükségük ahhoz, hogy alaposan feltárják a fémobjektum rejtélyét. A 3D-s szkennelés lehetősége révén digitálisan modellezték a fémdarabot, így nem csupán annak alakját, hanem a díszítések részleteit is megfigyelhették. Aleš Navrátil, a múzeum régésze elmondta, hogy a mikroszkópos elemzés végül megerősítette a gyanújukat: a tárgy valóban egy bronzkori mellvért.
A beszámolók szerint a rekonstruált bronzpáncél különleges dombornyomott hullámmintákkal és egy napszimbólummal díszített, amely a mellkas körül helyezkedik el. Ezek az elemek valószínűleg nem csupán esztétikai, hanem mély szimbolikus jelentéssel is bírnak. A páncél szándékos megrongálása, valamint más tárgyakkal való eltemetése arra utalhat, hogy egy szertartásos vagy áldozati rituálé részesei voltak. Az ilyen jellegű tárgyak elásása, amely az istenségeknek vagy ősi szellemeknek tett felajánlásként értelmezhető, a bronzkori Európában széles körben elterjedt gyakorlat volt.
Ez a bronz mellvért a viharos i.e. 1600 és 1200 közötti időszakból származik, amikor a legendás trójai háború is zajlott. Ebben az időszakban csupán a legkiválóbb harcosok engedhették meg maguknak a bronzból készült páncélzatot, hiszen az igazi luxusnak számított. A nem elit katonák ezzel szemben szerves anyagokból, például bőrből vagy fából készítettek védőfelszerelést, amelyek sajnos ritkán maradtak fenn több ezer év távlatában.