A Dunai Finomító balesetének következményei súlyosan érinthetik a környezetet és a helyi közösségeket. Az esemény nemcsak az ipari biztonság kérdéseit vet fel, hanem komoly aggodalmakat is a lakosság egészségével és a természetes ökoszisztémák megóvásával
A MOL Dunai Finomítójában tegnap éjjel keletkezett tűzeset jelentős hatással bírhat a magyar és a környező országok kőolajtermék-ellátására - figyelmeztet Pletser Tamás, az Erste Bank gáz- és olajpiaci szakértője.
Pletser Tamás véleménye szerint a tűzesetről készült fényképek és felvételek alapján valószínű, hogy a finomító lepárló kapacitásának 40%-a hosszabb időre, akár hónapokra is kieshet. Az AV3-as üzem évi 3 millió tonna feldolgozási kapacitásával a Dunai Finomító területén működő három lepárló közül a legnagyobb teljesítményű.
Emiatt a MOL csoport kénytelen lesz vagy az importot fokozni Magyarország és a többi piaca felé, vagy a stratégiai készletekhez hozzányúlni ideiglenesen, mint ahogy az OMV tette Magyarországon pár éve a schwechati eset után, hogy folyamatos maradjon a hazai üzemanyag ellátás. Azóta a stratégiai készleteket pótolta az osztrák cég - olvasható az Erste hírlevelében.
A szakértő a portfolio.hu számára adott interjújában kifejtette, hogy a hazai ellátás helyzete jelenleg stabil, és nem áll fenn közvetlen veszély. Még abban az esetben sem merülne fel azonnali probléma, ha az AV3-as üzem hosszabb időre leállna, mivel Magyarország már most is az előírt, legalább 90 napra elegendő stratégiai készletszint felett áll rendelkezésre tartalékokkal.
Ezekből a készletekből, szükség esetén, könnyedén pótolható a hiányosság, amíg a finomító újra működésbe nem lép. Így a magyar piacon rövid távon nem kell aggódni az ellátásbiztonság megszakadása miatt.
A térség energiaellátása különösen kritikus helyzetbe került, különösen Szerbiában. Az ország egyedüli finomítójával rendelkező vállalatát, a NIS-t, október 8-án sújtották az amerikai szankciók, amelyek az orosz tulajdonlás miatt léptek életbe. A NIS a Gazprom leányvállalataként, a Gazpromneft irányítása alatt áll, és a részvények 45%-a az orosz vállalat birtokában van. A szerb állam 29%-kal, míg egy orosz befektetői csoport 11%-kal részesedik a cégből, amely korábban közvetlenül a Gazprom tulajdonában állt. A szankciók következtében a NIS nem képes kőolajat importálni, ami aggasztó helyzetet teremt: ha nem sikerül sürgősen megoldani a problémát, a pancevoi üzem, a NIS egyetlen jelentős finomítója, egy-másfél hónapon belül leállhat – figyelmeztetett az Erste szakértője.
A MOL várhatóan a százhalombattai baleset következtében nem lesz képes jelentős mennyiségű terméket exportálni. Ez a helyzet tovább súlyosbítja a problémákat Szerbiában, különösen, ha valóban leáll a pancevoi üzem.
Az Egyesült Államok folyamatosan növekvő nyomást gyakorol Szerbiára, hogy állami felügyelet alá vonja a NIS-t, valamint azokat a gázeszközöket, amelyek a Gazprom birtokában állnak. Amennyiben ez megvalósul, az amerikaiak valószínűleg eltávolítják a szerb vállalatot a szankciós listáról, amely lehetőséget teremt a különböző földgáz importforrásokhoz való hozzáférésre a Gazprom által üzemeltetett vezetéken keresztül. A szerb kormány, érzelmi és jogi megfontolásokból kifolyólag, nem hajlandó elfordulni Oroszországtól. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet tovább bonyolítja Aleksandar Vučić kormányának helyzetét. Ha a döntésük az orosz partner mellett marad, az ország energiaellátása súlyosan veszélybe kerülhet. Viszont ha Oroszországtól való eltávolodás mellett döntenek, akkor a hazai ultranacionalista választók elégedetlenségével kell szembenézniük.
