ESG-halasztás az EU-ban: Milyen következményekkel jár ez a magyar vállalatok számára? Az Európai Unióban az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumok egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalati stratégiákban. Azonban a legutóbbi hírek sze
Az Európai Unió ideiglenesen visszavonta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeket, lehetővé téve ezzel a vállalatok számára, hogy a versenyképességi kihívásokra összpontosítsanak. Habár ez a magyar cégek számára átmeneti könnyítést jelenthet, fontos hangsúlyozni, hogy a halasztás nem mentesít a kötelezettségek alól. Éppen ellenkezőleg: ez a megfelelő pillanat arra, hogy a vállalatok alaposan felkészüljenek az ESG-követelmények teljesítésére.
Az utóbbi évek során az Európai Unió ESG-célkitűzései – amelyek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezők integrálását célozzák meg az üzleti gyakorlatban – kiemelkedő jelentőséggel bírtak. Jelenleg azonban a globális gazdasági verseny fokozódása miatt Brüsszel úgy határozott, hogy átmenetileg enyhít a szigorú előírásokon.
A 2025 áprilisában elfogadott "Stop-the-clock" irányelv az Omnibus csomag részeként több éves haladékot ad a vállalatoknak a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésére. Az intézkedés célja a versenyképesség fokozása, illetve az adminisztratív terhek csökkentése.
A módosításokat 2025 végéig integrálni kell a hazai jogi keretekbe, ami azt jelenti, hogy a magyar ESG-törvény is átalakul. Ezen kívül a CSDDD átvétele legkésőbb 2027-re várható.
A halasztás lehetőséget teremt a magyar vállalkozások számára, különösen azoknak, akik még nem indultak el a fenntarthatósági jelentéstételhez szükséges rendszerek kiépítése felé. Az idő azonban szinte észrevétlenül repül, és az ESG-szempontok integrálása nem oldható meg egyik pillanatról a másikra. Akik most lépnek a felkészülés útjára, nem csupán a jövőbeli előírásoknak felelnek meg, hanem versenyelőnyre is szert tehetnek a piacon.
A halasztás nem jelenti a kötelezettségek eltörlését. A nemzetközi partnerek - különösen a nagyvállalatok - már most is megkövetelik a fenntarthatósági adatokat a beszállítóiktól. Az ESG-jelentések megléte egyre fontosabb feltétele a nemzetközi üzleti kapcsolatoknak, a beruházásoknak és a kedvező finanszírozási feltételeknek.
A befektetők és a pénzintézetek egyre inkább a transzparens és fenntartható működésű vállalatokat részesítik előnyben. Ráadásul az EU-s és állami támogatások esetében is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azok, akik jó ESG-gyakorlatokat alkalmaznak – állapítja meg a GKI elemzése.
