A mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségei: Mit remélhetünk tőle? - MMOnline
Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése részletes betekintést nyújt abba, miként viszonyulnak az emberek világszerte, beleértve Magyarországot is, a mesterséges intelligenciához (AI). A felmérés eredményei szerint a legtöbben optimisták az AI jövőbeli hatásait illetően, hiszen sokan úgy vélik, hogy a technológia hozzájárul a hatékonyság növeléséhez és új szórakoztató lehetőségeket kínál. Ugyanakkor az emberek még nem érzékelik teljesen, hogy az AI milyen mértékben befolyásolja majd az egészségügyi rendszert, a gazdasági környezetet, a munkahelyi kultúrát vagy a munkaerőpiac általános alakulását.
A legnagyobb aggodalomra ad okot, hogy a mesterséges intelligencia vajon milyen hatással lesz az interneten terjedő dezinformációk mennyiségére. E mögött számos meglepő és aggasztó kérdés húzódik meg. A kutatások szerint a megkérdezett országokban a válaszadók hatvan százaléka valószínűnek tartja, hogy a mesterséges intelligencia a következő öt évben jelentősen átalakítja a munkakörüket. Különösen figyelemre méltó, hogy a résztvevők közel 36%-a úgy látja, hogy ez a technológia akár el is veheti a munkájukat. A generációk közötti eltérés szembetűnő: a fiatalabb korosztály tagjai kétszer nagyobb valószínűséggel osztják ezt a nézetet, mint az idősebbek.
"Látszik, hogy a mesterséges intelligencia általánosságban még nehezebben megfogható, inkább ismeretlen, és ezért sokakban szorongást válthat ki. A kulcs valószínűleg az lesz, hogy az AI-alapú termékek és szolgáltatások az emberek konkrét igényeihez és helyzeteihez igazodnak - ezzel egyszerű és természetes élményt biztosítva számukra. Ha ismerjük az ügyfelet, felismerjük az igényeit és úgy kötjük össze a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, hogy olyan élményt, segítséget adunk az ügyfélnek, amit korábban sehol máshol nem kapott meg, megkönnyítjük mindennapjait, miközben az adatait biztonságosan tároljuk, akkor minden bizonnyal az aggodalmak is csökkennek majd" - kommentálta a felmérést Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Mennyire van otthon a magyar társadalom a mesterséges intelligencia világában?
Az Ipsos legfrissebb jelentése alapján a magyar lakosság háromnegyede úgy érzi, hogy jó rálátása van az AI (mesterséges intelligencia) működésére. Ezzel Magyarország a 32 vizsgált ország közül a legjobbak között szerepel, míg a nemzetközi átlag 67 százalékra tehető. Ugyanakkor, ha a kérdések kicsit specifikusabbak voltak, és arra irányultak, hogy a válaszadók tudják-e, mely termékek vagy szolgáltatások alkalmaznak mesterséges intelligenciát, akkor a magyarok 41 százaléka mondott igent, ami éppen annyinak felel meg, mint akik nem tudták ezt megerősíteni.
Milyen érzéseket vált ki az AI?
A magyarok közel fele izgatottan várja az AI-t használó termékeket és szolgáltatásokat, míg másik felük viszont inkább aggódik miatta. Ez a megosztottság tükrözi a globális trendeket (53% izgatott, 38 % aggódik): bár sokan látják az ebben rejlő lehetőségeket, a potenciális veszélyeket sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A kérdésre, hogy az AI-t alkalmazó szolgáltatások bosszantják-e az embereket, a magyar válaszadók körében közel azonos arányban válaszoltak igennel és nemmel, ami párhuzamba állítható a német és olasz tapasztalatokkal is. Érdekes regionális eltérések figyelhetők meg: míg az angolszász és európai országok lakói jellemzően aggodalmukat fejezik ki, addig Ázsiában - Japánt kivéve - inkább az izgatottság dominál. A globális és a magyar közvélemény egyaránt azt mutatja, hogy a többség úgy véli, a mesterséges intelligencia előnyei túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben.
Kétségtelen, hogy az mesterséges intelligencia radikálisan átalakítja majd életünket.
Bár egyelőre még kevésbé érzékeljük, hogy mostanáig mennyire változtatta meg életünket a mesterséges intelligencia, de a következő évekre vonatkozóan már kétharmad vélekedik úgy, hogy mély változásokat hoz majd életébe az AI. A többség szinte mindenhol úgy érzi, hogy a következő öt évben a munkáját komolyan megváltoztatja majd az AI (világszerte 60%), de abban már mindenhol jóval kevesebben hisznek, hogy el is veszi a munkahelyét (36%). Magyarországon mindkét kérdésre kevesebben válaszoltak igennel: 45 százalékunk gondolja, hogy megváltozik a munkánk az AI miatt, és mindössze kevesebb, mint a válaszadók negyede gondolja, hogy el is veszi.
Az ügyintézés folyamata gyorsabbá válik, és nem fogja veszélyeztetni a munkahelyeinket.
Az AI hatásaival kapcsolatos kérdésekre adott válaszok érdekes képet mutatnak. A legtöbb ember úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia leginkább a feladatok elvégzésének sebességét fogja növelni: a válaszadók 55%-a, mind globálisan, mind Magyarországon, ezt a változást várja. Ezt követően a szórakozás terén várható legnagyobb átalakulás, amelyet a megkérdezettek 51%-a jelez, remélve, hogy az elkövetkező 3-5 évben gazdagabb szórakozási lehetőségek várnak ránk az AI segítségével. Magyarországon, Svédországban, az Egyesült Államokban és Belgiumban viszont csupán négytizednyi válaszoló osztja ezt a véleményt. Érdekes módon az egészségügyi előnyökkel kapcsolatos várakozások némileg alacsonyabbak: globálisan csak 38%-nyi válaszadó számít pozitív változásokra, míg Magyarországon ez az arány még ennél is szerényebb: tízből csupán hárman hisznek benne, hasonlóan az Új-Zélandon, Svájcban és Angliában tapasztaltakhoz.
Egyértelműen negatív hatást vár viszont a világ az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatásától: 36 százaléknyian gondolják így, többen, mint ahányan kedvező hatásra számítanak. Magyarországon - ahogy az európai országokban és az angolszász országokban is - még borúlátóbbak az emberek: csak negyedük vár kedvező elmozdulást, ellenben 36 százalékuk szerint csak ront a munkaerőpiaci helyzeten az AI.
A magyar emberek nagy reményeket fűznek az AI által nyújtott adatvédelemhez.
A magyar válaszadók körében szinte kétharmados többség bízik abban, hogy az AI technológiát használó vállalatok megfelelően óvják személyes adataikat. Ez a számadat három másik országból – Thaiföld, Indonézia és Kína – származó válaszadók esetében még kedvezőbb. Világszinten azonban az optimizmus nem ennyire elterjedt: mindössze 47% hisz abban, hogy az AI biztonságosan kezeli az adatokat, míg hasonló arányúak a bizalmatlanok is. A magyarok viszont nemcsak, hogy nagyobb bizalommal viseltetnek a technológia iránt, de csupán 27% nyilvánította ki gyanakvását. Németh Balázs megjegyezte: "A személyes adatok védelme különösen lényeges, főleg a pénzügyi szektorban, ahol az emberek pénzéről van szó. Az elmúlt 15 évben a bankszektor a folyamatos verseny és az ügyféligények teljesítése, valamint a szigorú szabályozások hatására egy hagyományosan konzervatív iparágból a digitalizáció és az innováció éllovasává vált. Ezek a tapasztalatok valószínűleg hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek alapvetően bíznak abban, hogy a mesterséges intelligencia is hatékonyan védi adataikat."
Kevésbé elfogult a mesterséges intelligencia, mint az ember
Az AI és az emberek közötti bizalom kérdése rendkívül izgalmas és sokszínű téma. A magyar lakosság több mint fele bízik abban, hogy a mesterséges intelligencia nem fog elfogultságot vagy diszkriminációt tanúsítani. Ezzel szemben az emberek iránti bizalom csupán 41%-os, ami azt jelzi, hogy sokan az AI-t objektívebbnek és megbízhatóbbnak tekintik az emberi döntéshozatallal szemben. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az AI rendszerek mögött álló algoritmusok is képesek hibázni, így a bizalom kérdése még mindig komoly diskurzusra ad okot. Az emberek tehát egy paradox helyzetben találják magukat: a technológia potenciális előnyeit látják, de tisztában vannak annak korlátaival is.
