**Felsőoktatás és a munka világának kihívásai: Felkészülés a jövőre – Farkas Dániel írása a Szakmát Szerzek! keretein belül** A felsőoktatás és a munkahelyi siker közötti szakadék egyre szélesebb, és a fiatalok számára ez komoly kihívásokat jelent. Farka

A cikk teljes terjedelme először az UNI in&out 2025 nyári számában látta meg a napvilágot.

Semmi sem marad változatlan, csak a folytonos átalakulás - ahogyan azt már Hérakleitosz is megfogalmazta, a változás az egyetlen állandó tényező az életünkben. Az utóbbi időszakban a munkavilág és a szükséges kompetenciák terén elképesztő átalakulások zajlottak. Cikkünk célja, hogy feltárja, hogyan találhatók meg a felgyorsult világunkban olyan állandó értékek, amelyek hosszú távon is megállják a helyüket.

A vállalati képzések világában még mindig jelentős szerepet játszanak azok az elméletek, amelyek az 1970-es és 1980-as években születtek. Ilyen klasszikus példák a Tuckman-féle csoportfejlődési modell, a Hershey-Blanchard vezetési elmélet, a Johari-ablak, vagy a BCG-mátrix. Ezek az eszközök rendkívül hatékonyan mutatják be az egyének, csoportok és vállalati termékek működését, és folyamatosan újabb elméletek és modellek épülnek rájuk a fejlődés és a siker érdekében. Érdekes módon azonban van egy olyan elmélet is, amely már 1918-ból származik, és a mai napig releváns kutatásként hivatkoznak rá. Ez az elmélet a munkahelyi sikerességhez kapcsolódó hogyan és mit kérdéseit vizsgálja. Charles Riborg Mann "Study of Engineering Education" című munkájában, a 106-107. oldalakon, azt állítja, hogy a munkahelyi teljesítmény 85%-a a soft skilleken, míg csupán 15%-a a hard skilleken múlik. Ez a megállapítás nemcsak a múltban volt úttörő, hanem a mai napig is irányadó a munkahelyi kompetenciák kialakításában és fejlesztésében.

Ha egy kicsit elrugaszkodunk a felnőttképzés szakmai zsargonjától, akkor azt mondhatjuk, hogy a munkahelyi sikerünk körülbelül 85%-a azon múlik, hogy miként alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló tudást. Csak 15% számít arra, hogy mit tudunk valójában, így a lényeg az, hogy hogyan használjuk ki azt a tudást, amelyre szükségünk van a feladataink elvégzéséhez.

Izgalmas számok, hiszen első ránézésre sokan éppen ellenkezőleg vélekedhetnek. Valójában a "mit" ismerete sokkal lényegesebb, mint a "hogyan" megértése.

A vállalati képzések világában gyakran megfigyelhető ez a szemlélet: a piacon elérhető tréningek között jelentős részesedéssel bírnak a hard skillek fejlesztését célzó programok. Ez nem csupán a szakmai vagy termékképzésekre vonatkozik, hanem magában foglalja az egyéb hard skill tréningeket is, mint például az értékesítési stratégiák és a hatékony tárgyalástechnika eszközeinek elsajátítását.

Ezek ismerete elengedhetetlen, de ha igaz Charles Riborg Mann kutatása, akkor ezek önmagukban csak 15 százalékot érnek.

A munkaerőpiacon eltöltött évek során számos "hogyan" elemet finomítunk, hiszen a munkahelyi intelligencia és a gyakorlati tapasztalat ott csiszolódik igazán. De vajon kizárólag a munkahelyek képesek erre? Vagy az egyetemek is felkészítenek minket a munka világára? Hiszen sok esetben a gyakorlat valódi munkakörnyezetben zajlik, és az egyetemi tanulmányok során is gyakran kell csoportban dolgoznunk, közösen megoldva a feladatokat. De vajon elégséges ez ahhoz, hogy felkészült szakemberekké váljunk?

A felsőoktatás hagyományosan a tudás és készségek átadásának színtere, ami elviekben elviekben felkészíti a fiatalokat a munkaerőpiacra. De valóban így van ez?

A felsőoktatás kétségtelenül rengeteg előnyt kínál azok számára, akik belépnek a munkaerőpiacra. Először is, egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók alaposan elmélyüljenek egy adott szakterület tudományos és gyakorlati aspektusaiban. Ez a mélyreható ismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatal szakemberek képesek legyenek megérteni és megoldani a bonyolult problémákat, amelyek a munka világában felmerülnek. A tudás mellett a felsőoktatás olyan készségeket is fejleszt, mint a kritikus gondolkodás és a kreatív problémamegoldás, melyek szintén kulcsszerepet játszanak a sikeres karrierépítésben.

Másodszor, a felsőoktatás jelentős mértékben hozzájárul a kritikai gondolkodás és az analitikus készségek kialakulásához. A diákok elsajátítják az információgyűjtés, -értékelés és -szintézis módszereit, emellett megtanulják, hogyan érveljenek és miként vonjanak le megalapozott következtetéseket. Ezek a kompetenciák rendkívül fontosak a munkahelyi döntéshozatalban és a problémák hatékony megoldásában.

Harmadszor, az egyetem kiváló alkalmat biztosít a kommunikációs és együttműködési készségek csiszolására. A diákok prezentációkat készítenek, csoportos projekteken dolgoznak, és aktívan részt vesznek vitákban, így fejlesztve képességüket a hatékony párbeszédre és a másokkal való sikeres együttműködésre.

Mindazonáltal a felsőoktatás és a munkahelyi elvárások között gyakranjelentős különbségek mutatkoznak. Ezek a kompetenciák széles skáláját érinthetik, beleértve a technikai készségeket, a soft skilleket és a szakmai tapasztalatot.