A kórházi beszállítók figyelmeztetései szerint elérkeztünk ahhoz a kritikus ponthoz, ahol a kórházi adóssághelyzet már a legvégső határokon egyensúlyoz.
A beszállítócégek rendkívül aggasztó helyzetet vázolnak fel: amennyiben az állam nem intézkedik a tartozások rendezéséről, az komoly következményekkel járhat az egészségügyi ellátás színvonalára nézve is.
Beszállítói szervezetek szerint mostanra kritikussá vált a kórházak tartozásállományának problémája - írja a portfolio.hu az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség közös sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján.
A cikkben Rádai Tamás, az ETOSZ igazgatója hangsúlyozta, hogy a problémák megoldása már nem csupán az egészségügyért felelős minisztérium feladata, hanem a kormányra is hárul. A szakember megfigyelése szerint a kormányzati irányelvekben az egészségipar mint stratégiai ágazat szerepel, ám a valóságban ennek ellenkezőjét tapasztalják. Az állam olyan fojtogató légkört alakít ki, amely nehezíti a fejlődést. Rádai a helyzetet úgy érzékeltette, hogy a szorítás csak annyira enged, hogy a levegő eljusson a tüdőbe, de a környezet továbbra is bénító hatású. Ezen kívül kiemelte, hogy az állami költségvetési intézmények kifizetéseinek elmaradása 95 százalékban az egészségügyi beszállítókat sújtja.
Hasonlóan borús képet festett Tóth Zsolt, a magyar egészségügyi műszerek, termékek fejlesztésével-, gyártásával és értékesítésével foglalkozó gazdasági társaságokat és intézményeket tömörítő a MediKlaszter főtitkára. Szerinte a kórházi adóssághelyzetet tekintve az utolsó utáni pillanatban vagyunk, s ha nem következik be változás, ez a betegellátás minőségét befolyásolhatja.
Tóth a versenyképesség alapfeltételének a kiszámíthatóságot és az üzleti bizalmat nevezte, szerinte ez utóbbi helyreállítása lenne a legfontosabb. Ehhez pedig kiszámíthatóságra és a helyzet, tartozások rendezésére lenne szükség.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi szektorban soha nem történt teljes körű adósságrendezés. Az utóbbi két évben pedig a kormány kórházak felé fennálló lejárt tartozásait is csak minimálisan csökkentette. Bár a közelmúltban megvalósult a harmadik adósságrendezés, a helyzet nem rózsás: míg az első két alkalommal a kormány 100 milliárd forint feletti összeggel támogatta az intézményeket, a legutóbbi intézkedés csupán 39,5 milliárd forintot jelentett. Ez a szám a jelenlegi 120 milliárd forintos lejárt tartozásállományhoz képest mindössze a harmadát fedi le.
A főtitkár beszámolt arról, hogy a kormány a következő évre 150 milliárd forintos többletet kíván biztosítani a kórházak finanszírozásához. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy valójában ennek a duplájára lenne szükség. Véleménye szerint ez a pénzügyi támogatás csupán az adósságkezelés 60 százalékát fedezheti, azonban ez a számítás még a 390 forintos euróárfolyam figyelembevételével készült, így a jövőbeni helyzet valószínűleg sokkal kedvezőtlenebb lesz.
Az ETOSZ igazgatója szerint pedig még az is kérdés, hogy a 150 milliárdos többletforrásból ténylegesen mennyi pénz fog megérkezni a beszállító cégekhez.
