"Grendel Lajos: Huszonnyolc interjú tükrében"
A közelmúltban debütált Grendel Lajos Kossuth-díjas író új műve, a Vallomások könyve, amely interjúkat és önéletrajzi részleteket ölel fel. Ez a kötet már a harmadik része a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó Nonprofit Kft. által 2023-ban indított életműsorozatának, miután korábban megjelentek elbeszélései, valamint napló- és publicisztikai írásai.
A válogatás kizárólag a magyar nyelven készült Grendel Lajos-interjúkra összpontosít, nyilatkozik Tóth László, a kötet összeállítója és szerkesztője, amely huszonnyolc beszélgetést tartalmaz. Ezek a párbeszédek részletesen feltérképezik a nemzetközi szinten is elismert szlovákiai magyar író életének és művészetének fontosabb állomásait. Ezen kívül a 350 oldalas könyvben először találkozhatunk az író halála után felfedezett, teljes terjedelmében közölt önéletírással is. Az interjúkat többségében hazai írótársak készítették, de emellett neves magyarországi szerzők beszélgetéseit is élvezhetjük. Az első interjú 1977-ben látott napvilágot, míg az utolsó 2018-ban készült el.
Lajos 2023-ban ünnepelte volna 75. születésnapját – mesélte Tóth László az újonnan megjelent interjúkötet budapesti bemutatója után. Ahogy közeledett az évforduló, aggasztóan derült ki, hogy Lajos halála óta egyetlen könyve sem látott napvilágot, és róla szóló írások is hiányoznak. Ez mélyen elszomorított, sőt, felkavart. Így nem lehet ez – gondoltam magamban. Mivel Lajos az MMA tagja volt, az ottani barátaival közösen úgy döntöttünk, hogy egy egész napos konferenciát szervezünk a 75. születésnapja alkalmából. Más baráti körökkel összefogva pedig elhatároztuk, hogy Lajos műveit átültetjük egy másik művészeti területre, így pályázatot hirdettünk a képzőművészet terén az ő emlékére. Végül öt ország százhatvan képzőművésze jelentkezett, érdekes módon Szlovákiából érkezett a legkevesebb résztvevő.
A vándorkiállítás Dunaszerdahely szívéből indult, majd Pozsony és Komárom városait is megjárta. E folyamat során merült fel bennem az ötlet, hogy ha a könyveivel senki sem foglalkozik, adjunk neki egy új életműsorozat keretében második esélyt. A válasz nem késett: „Nagyszerű, vágj bele!” Így született meg a most bemutatott Vallomások könyve, amely már a sorozat harmadik köteteként lép a nyilvánosság elé.
Grendel Lajos három különböző arcát világítják meg az interjúk, amelyek révén közelibb képet kapunk a közéleti szereplőről, a szépíróról és a szerkesztőről. Az utolsó beszélgetéseinek egyikében osztotta meg velünk, hogy befejezte önéletrajzi visszaemlékezéseit – ezt még a felesége, Ági sem tudta. Ezek az interjúk egy sor félreértést oszlatnak el vele kapcsolatban. Gyakran hivatkoznak rá azzal a nézettel, hogy a szlovákiai magyar irodalom mint fogalom nem létezik. Ám Lajos megfogalmazása szerint szlovákiai magyar regény nem található, ahogyan szlovákiai magyar csirkepaprikás sem. Az emberi, írói és gondolkodói énjét a Vallomások könyve is gazdagítja. Jövőre szeretnénk összegyűjteni irodalmi publicisztikáját egy kötetbe, majd ezt követően következhetnének szépírói munkáinak újabb kiadásai.
Van egy interjú a mostani kötetben, amely azt a címet is kaphatta volna, hogy Grendel Lajos a konyhában, jegyzi meg finom mosollyal az arcán Tóth László. "Ez a beszélgetés barátunk kulináris szokásairól szól, amelyből az is kiderül, hogy Ágota asszony milyen remek szakács."
De az interjúk egyikében az 1945-ös ligetfalui tömeggyilkosságra is rámutat.
Mándy Iván, Ottlik Géza és Mészöly Miklós különösen szoros kötelékben állt Grendel Lajoshoz, akivel mély barátság és kölcsönös inspiráció jellemezte a kapcsolatukat. Emellett Esterházy Péterrel is kiemelkedő alkotói viszonyt ápolt, amely a művészetükben és gondolkodásukban egyaránt gazdag hatásokkal bírt.
"A Termelési regényt tudtommal csak azután ismerte meg Lajos, miután már megírta első regényét, az Éleslövészetet. A mexikói labdarúgó-világbajnokság idején történt, miután a szovjet válogatott 6:0-ra legyőzte a magyart. Ezután következett a magyar-francia meccs, és Lajos épp arra a napra volt hivatalos egy baráti beszélgetésre Esterházyékhoz, de az író két órával előtte lemondta a találkozójukat, mondván, hogy az öccse, Márton is játszik ebben a szar válogatottban, nem akar Lajos előtt szégyenkezni, ezért tegyék át egy másik napra ezt a beszélgetést..."
Tóth László írói karrierje Grendel Lajossal közösen vette kezdetét, ami különleges barátságok és inspiráló tapasztalatok sorozatához vezetett.
A hatvanas évek Csehszlovákiája egy különös világ volt, ahol a légkör sokkal szabadabbnak tűnt, mint Magyarországon. A politikai élet pezsgő és dinamikus volt, ami lehetőséget adott a fiatalok számára, hogy felfedezzék a világot, és kifejezzék gondolataikat. Azonban a hetvenes évek végén, Husákék hatalomra jutásával, ez a nyitottság hirtelen eltűnt. Míg Magyarországon a változások jelei már megmutatkoztak, nálunk a bezárkózás időszaka következett. Szerencsésnek éreztük magunkat, hogy ezt az izgalmas időszakot a legformálóbb éveinkben, tizenhét-tizennyolc évesen élhettük meg. Később Budapestre jártunk, hogy egy kis friss levegőt szívjunk, és új perspektívákat nyerjünk. Irodalmi társaságokba kerültünk, ahol a szellemi diskurzusok gazdagsága megerősítette kapcsolatainkat, de itthon gyakran vádoltak minket azzal, hogy a magyar liberális demokrácia kiterjesztett keze vagyunk. Érdekesség, hogy Lajos, miután befejezte az egyetemet és letöltötte a kötelező katonai szolgálatot, a Madách Könyvkiadóhoz került. Ez a kiadó a hetvenes évek közepétől kezdve, különösen a nyolcvanas években, nemcsak egy rangos szellemi műhellyé vált, hanem a nyolcvankilences cseh-szlovák rendszerváltás kulcsszereplőjévé is.
