Az intenzív gyümölcstermesztés és a fagyvédelem sikerének titka Magyarországon Magyarország gazdag gyümölcsös hagyományokkal rendelkezik, és az intenzív gyümölcstermesztés révén lehetőség nyílik a termelés hatékonyságának növelésére. Azonban a siker kulc

A gazdasági és éghajlati viszonyok változása komoly hatással van a gyümölcstermesztés világára.

A klímaváltozás és a gazdasági környezet radikálisan megváltoztatta a gyümölcstermesztés világát. A versenyképes hozamok eléréséhez elengedhetetlen a korszerű technológiák alkalmazása és a hatékony fagyvédelmi megoldások bevezetése.

Ezt dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője mondta az Agroinform "Hogyan óvjuk meg? Fagyvédelem a gyümölcsösben" című webináriumán.

A szakember előadásában leszögezte: a gazdasági és klimatikus környezet átalakulása jelentősen befolyásolja a gyümölcstermesztést. Míg évtizedekkel ezelőtt extenzív művelési rendszerekkel, jég- és fagyvédelem nélkül is lehetett versenyképesen termelni, addig ma már a frisspiaci gyümölcstermesztés kizárólag intenzív körülmények között, öntözéssel, jéghálóval és fagyvédelemmel képzelhető el. Ennek oka, hogy az ilyen technológiák javítják a terméshozamot, a minőséget és a termésbiztonságot, miközben a munkaerő hatékonysága is nő.

- Ezzel párhuzamosan a tőkeigény jelentős mértékben megnőtt - mutatott rá. - Míg korábban, ha a mai árakat nézzük, akár 3-4 millió forintból is létesíthető volt egy ültetvény, addig manapság egy hektár frisspiaci gyümölcsös telepítése 20-25 millió forintot igényel. Cseresznyés esetében pedig ez a költség akár a 40-45 millió forintot is elérheti, ha esővédő fóliával szeretnénk ellátni az ültetvényt. Éppen ezért azoknak érdemes belevágniuk, akik rendelkeznek a szükséges tőkével és a megfelelő infrastruktúrával.

Ma már a frisspiaci gyümölcstermesztés kizárólag intenzív körülmények között, öntözéssel, jéghálóval és fagyvédelemmel képzelhető el - fotó: Shutterstock

Dr. Apáti Ferenc véleménye szerint a fagy elleni védekezés kulcsfontosságú eleme a légmozgás intenzitása. Amennyiben a szélsebesség 10-15 km/órát meghalad, a fagyvédelmi módszerek — legyen szó légkeverésről, hőtermelésről vagy füstölésről — már nem fejtik ki a várt hatást. A fagyvédelmi technikák alkalmazásakor elengedhetetlen figyelembe venni a hőmérséklet csökkenésének mértékét, a fagyhatár tartózkodási idejét, valamint a hőmérsékleti inverzió erősségét.

A hőtermelési módszerek alkalmazásánál lényeges figyelembe venni, hogy a zöldfelületek hősugárzása 70-150 W/négyzetméter között változik, ami hektáronként 2500-3800 MJ/óra energiafelhasználást jelent. Az ültetvény hőmérsékletének fagypont körüli stabilizálásához ennek a megfelelő mennyiségű energiának a biztosítása elengedhetetlen, különben a termés károsodásának kockázata nő.

A korona fölötti fagyvédelmi öntözés egy rendkívül hatékony, de vízigényes megoldás, amely számos lehetőséget kínál a fagyok elleni védekezésre. Érdekes módon, amikor egy tonna víz megfagy, 330 MJ energia szabadul fel, ami jelentős hőforrást jelenthet a növények védelme szempontjából. Ha hektáronként 1 mm víz fagy le, az 3000 MJ energiát eredményez, így ha 4 mm-es öntözést alkalmazunk, akár 12-13 ezer MJ energiát is bevihetünk az ültetvénybe. Ez a mennyiség elegendő lehet ahhoz, hogy megóvjuk a növényeket a kellemetlen fagyos időjárástól.

A módszer alkalmazása nem mentes a komoly kockázatoktól sem. A víz párolgási hője hétszerese a fagyás során felszabaduló energiának, így ha az öntözés folyamán több víz párolog el, mint amennyi megfagy, az ültetvény lehűlése gyorsabb ütemben következhet be. Különösen aggasztó helyzet állhat elő, ha a vízellátás megszűnik, mivel ilyenkor a szublimáció – amikor a jég közvetlenül vízgőzzé alakul – még intenzívebb hőelvonást eredményezhet, ami tovább súlyosbíthatja a károkat.

A hatalmas vízigény miatt hazánkban alig néhány száz hektáron alkalmazható ez a technológia. Egyetlen éjszaka alatt egy hektár ültetvény akár 400-500 m³ vizet is igényelhet, ami tízhektáros terület esetében már 4000-5000 m³ vízfelhasználást jelent

- mondta.

Cikkünk az ajánló alatt folytatódik Mit jelent a tápelemfelvételi dinamikához igazított tápanyag-kijuttatás napraforgóban? - Heti Körkérdés Extra Hirdetés

Kezek tele? Ez az ajtó mindig nyitva áll Ön előtt! Hirdetés

Hatalmas segítség a növénytermesztőknek! Hirdetés

A zóna termőképességének meghatározása több szempont figyelembevételével történik. Először is, fontos megismerni a talaj típusát és minőségét, hiszen a tápanyagok és a víz megtartásának képessége alapvetően befolyásolja a növények növekedését. Ezen kívül a helyi éghajlati viszonyok, például a hőmérséklet, csapadék és a napsütéses órák száma is jelentős tényezők. A növényfajok, amelyek az adott zónában jól fejlődnek, szintén kulcsszerepet játszanak. Érdemes figyelembe venni a növekedési ciklusukat, valamint a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képességüket. Emellett a fenntarthatóság és a különböző mezőgazdasági módszerek, például a szerves gazdálkodás vagy a precíziós mezőgazdaság alkalmazása is hozzájárulhat a termőképesség optimalizálásához. Ha szeretnél többet megtudni erről a témáról, nézd meg a részletes videónkat, amely bemutatja a zónák termőképességének meghatározásához szükséges lépéseket és módszereket! +VIDEÓ Hirdetés

A szója tápanyagigénye és trágyázása: Fontos tudnivalók A szója, mint jövedelmező és tápláló kultúrnövény, különös figyelmet igényel a tápanyagellátás terén. A megfelelő trágyázás elengedhetetlen a magas hozam és a növény egészségének megőrzése érdekében. A szója tápanyagigénye a növekedési fázisok során változik. A vetés előtti időszakban érdemes alapos talajvizsgálatot végezni, hogy a szükséges tápanyagokat, mint a nitrogén, foszfor és kálium, a megfelelő arányban biztosíthassuk. A nitrogén különösen fontos, mivel a szója képes megkötni a levegő nitrogénjét a gyökérgümők segítségével, de a kezdeti növekedéshez külső forrásra is szüksége van. A trágyázás során érdemes figyelembe venni a talaj típusát, a helyi éghajlati viszonyokat, és a szója fajtáját is. A kiegyensúlyozott tápanyagellátás nemcsak a hozam növelésében segít, hanem a növény betegségekkel szembeni ellenálló képességét is fokozza. A megfelelő trágyázási technikák és a tápanyagok célzott alkalmazása hozzájárul a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz, így a szója termesztése nemcsak gazdaságos, hanem környezetbarát megoldás is. Fedezd fel a szója tápanyagigényét és a hatékony trágyázási módszereket, hogy a legjobb eredményeket érhesd el!

Készen állsz a legújabb szójátékokra? - Heti Körkérdés Felhívás!

Lépjünk előre a termésveszteségek megelőzésében már a virágzás időszakában! Fedezd fel a lehetőségeket, és biztosítsd be a jövő évi bőséges termést! Hirdetés.

Fedezd fel a jövő Manitou rakodógépeit: kényelmes, gyors és akár elektromos megoldásokkal!

Dr. Apáti Ferenc beszélt a légkeveréses technológiáról is, és elmondta: annak alapja, hogy a magasabb légrétegekben található melegebb levegőt keverjük be az alsóbb rétegekbe. Ez a módszer azonban csak akkor hatékony, ha az inverzió mértéke elég nagy, vagyis a magasban ténylegesen van melegebb levegő.

A mobil légkeverő gépek általában 1,5-2,5 hektáros területek védelmét tudják biztosítani, míg a fix telepítésű rendszerek akár 4-6 hektárnyi területet is képesek lefedni. Az előbbi lehetőség kedvezőbb beruházási költségeket jelent, míg az utóbbi nagyobb ültetvények számára gazdaságosabb választás lehet. Bár a légkeverő rendszerek telepítési költsége viszonylag magas, üzemeltetésük költsége alacsonyabb, és korábban akár 65-80%-os támogatás is rendelkezésre állt a telepítésükhöz.

Az ültetvényfűtéses módszerek, például a paraffin-, brikett-, szén- vagy olajégetés, rendkívül hatékonyan képesek energiát termelni, akár 10-14 ezer MJ/óra hektáronként. Ugyanakkor nem elhanyagolhatóak a hátrányai sem: a magas beruházási és üzemeltetési költségek, valamint a jelentős környezeti terhelés, hiszen ezen rendszerek többsége jelentős mennyiségű füstöt bocsát ki - fejtette ki a szakértő.

Végül megemlítette, hogy az automatizált fagyvédelmi kályhák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezek a modern berendezések intelligens meteorológiai állomások adatai alapján automatikusan aktiválódnak és deaktiválódnak. Füstmentes működésüknek köszönhetően nem igényelnek emberi beavatkozást, és a kibocsátott energia mennyisége rendkívül pontosan szabályozható. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek a rendszerek jelentős kezdeti beruházási költségekkel járnak, és az üzemeltetési költségek is magasak.

- Összességében megállapítható, hogy a hatékony fagyvédelmi technológiák ára még mindig magas, míg az olcsóbb módszerek gyakran kevésbé hatékonyak. Sajnos egyetlen eljárás sem nyújt 100%-os védelmet minden fagykár ellen, és extrém körülmények között bármelyik technológia kudarcot vallhat. A megtérülés kulcsa, hogy olyan ültetvényeket hozzunk létre, amelyek magas árbevételt biztosítanak. 3-4 millió forintos hektáronkénti árbevétel alatt a fagyvédelmi beruházások nem térülnek meg, míg egy 5-10 millió forint árbevételt hozó intenzív ültetvény esetében a befektetés reális és hosszú távon jövedelmező lehet - zárta mondandóját.

Ez a cikk a Fát gyümölcséről az Agroinform TechMagban található. A TechMag az Agroinform legújabb, interaktív kiadványa, amelyet itt felfedezhetsz. Az előző számokat pedig itt tudod átböngészni:

Indexkép: shutterstock.com