Íme egy egyedibb változat: **Hogyan formálja át a Google Térkép a gondolkodásunkat a szakértők nézőpontjából** A Google Térkép nem csupán egy navigációs eszköz: a szakértők szerint mélyreható hatással van az agyunk működésére és a térérzékelésünkre. A f
Hollywood legszebb nőit csábította el Val Kilmer - ő volt az egyetlen férfi, aki kidobta Chert
Havonta több mint egymilliárd ember támaszkodik a Google Térkép szolgáltatására, hogy eligibilis legyen a világ különböző pontjain való navigációra. Ez a szám a közeljövőben még tovább nőhet, hiszen nemrégiben az EU-ban is elérhetővé vált, mint alapértelmezett opció az iPhone felhasználók számára. Ugyanakkor egy új kutatás szerint a program használata rejtett veszélyeket rejt a felhasználók mentális folyamataira nézve, mindezt pedig észrevétlenül teszi.
A szakértők nemrégiben felhívták a figyelmet néhány vitatott névváltoztatásra, melyek közé tartozik Donald Trump döntése, amelynek következtében a Mexikói-öböl új elnevezést kapott: Amerikai-öbölre keresztelték. Ezen kívül említést érdemel a McKinley-hegy névváltoztatása is, ami szintén sokak felháborodását kiváltotta. A BGR cikkében olvasható, hogy a Google a változásokkal kapcsolatos negatív visszajelzéseket eltávolítja, ami további vitákat generálhat a témában.
A szakértők véleménye alapján ez a jelenség a problémák gyökere. Amennyiben az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a Google módosítja a vélemények formálódását, könnyen kialakulhat bennük az a téveszme, hogy a társadalom többsége elfogadja ezeket a változásokat. Így előbb-utóbb ők maguk is belenyugodhatnak a helyzetbe.
A szakértők egy 90-es évek elméletére hivatkoznak az eset kapcsán, amely arra világít rá, hogy az eszközeink - különösen a digitálisak - a gondolkodásunk részévé válnak. Eszerint a telefonunk nem csak a navigációban segít hanem helyettünk emlékszik, és idővel olyan kulcsfontosságú mentális funkciókat helyettesít, mint a felidézés, a térbeli gondolkodás és a döntéshozatal.
Egyes kutatók szerint, ha az alkalmazás ténylegesen a gondolkodási folyamatunk része, akkor a tudtunk nélkül végrehajtott változtatások nem csak az alkalmazást változtatják meg, hanem végső soron minket is. Mivel minél többször látjuk a képernyőn a Mexikói-öböl helyett az Amerikai-öblöt, anélkül, hogy negatív véleményeket is látnak, az agyunk elfogadja majd a változásokat. Ez az a pont, ahol a kutatók szerint a hasznos technológia és a manipuláció közötti határvonal valóban kezd elmosódni.
Hangsúlyozták, hogy itt nem csupán egy konkrét esetről van szó, hanem arról a mélyebb kérdésről is, hogy ki az, aki valójában befolyásolja, hogyan éljük meg a világot. Úgy vélik, hogy amikor azok a platformok, amelyekre a világ megértéséhez támaszkodunk, elkezdik finoman manipulálni a valóságot, akkor már nem teljes mértékben mi magunk irányítjuk a gondolatainkat. A szakértők szerint ez nem csupán egyfajta iránymutatás, hanem inkább egy kényszerítés, amely a kényelmet álcázza.
