Így válhat pokollá sok magyar mindennapja a szomszédja miatt: sokan talán nem is sejtik, de ez a magatartás szigorúan tilos - Pénzcentrum.

A galambok városi etetése nemcsak kedves gesztus, hanem komoly közegészségügyi és jogi problémák forrása is lehet. Bár sokan - főként magányos, idős emberek - szeretnének gondoskodni ezekről az állatokról, a jó szándék könnyen fordulhat a szomszédok kárára: az ürülék rongálja az épületeket, betegségeket terjeszthet, és zavarhatja a lakók nyugalmát. Budapesten több tízezer galamb élhet, évente akár 180 tonna szennyeződést hagyva maga után. A közterületi etetés jogszabályba ütközik, és társasházak esetén a galambetetés már birtokháborításnak is minősülhet. A probléma kezelése nemcsak társadalmi érzékenységet, hanem közösségi felelősségvállalást is igényel.

A városi galambetetés gyakori, de sokszor figyelmen kívül hagyott probléma, különösen nagyvárosokban. Sokan - főként idős, egyedül élő emberek - szívesen gondoskodnak az állatokról, ám a jó szándék ellenére a galambok rendszeres etetése komoly egészségügyi, higiéniai és jogi problémákat vet fel. Mindez különösen érzékeny kérdés társasházakban, ahol a galambok jelenléte nemcsak az etető személyt érinti, hanem a környezetében élő szomszédokat is.

A városi galambok elszaporodott populációja és korlátozott élettere miatt számos betegség hordozóivá váltak. Ezek a madarak gyakran szennyezik a városképet, hiszen ürülékük súlyosan károsítja az épületek falait, erkélyeit, párkányait, sőt még a szellőzőrendszereket is. A guanóban rejlő kórokozók komoly légúti problémákat idézhetnek elő, különösen az érzékeny csoportok, mint az idősek, kisgyermekek vagy immunrendszerükben gyengélkedő felnőttek esetében. A legismertebb kórokozók közé tartozik a chlamydiosis (más néven ornithosis), a cryptococcosis és a salmonellosis. Továbbá, a galambok külső parazitái, mint a galambtetvek és atkák, szintén átvihetők az emberekre, így még inkább indokolt a galambokkal való óvatos bánásmód.

A higiéniai szempontokat figyelembe véve az egyik legnagyobb problémát a galambok ürüléke jelenti, amely nem csupán esztétikai szempontból zavaró, hanem az építőanyagok számára is káros hatással van. A társasházak falain, ablakpárkányain és erkélyein megjelenő szennyeződés jelentősen rontja az ingatlan állapotát, ezáltal pedig csökkenti annak piaci értékét. Továbbá, ha a galambokat rendszeresen etetjük, az arra vezethet, hogy az állatok nagyobb csapatokban telepednek le a környéken, folyamatos zajt és piszkot hagyva maguk után.

A probléma nem csupán irritáló, hanem akár veszélyes következményekkel is járhat – és sokan talán nem is sejtik, hogy jogi keretek között is szabályozva van. A galambok etetésére vonatkozóan több jogszabály is érvényesülhet. Budapesten például a Fővárosi Közgyűlés 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelete egyértelműen rögzíti, hogy...

A közterületeken az állatok, különösen a galambok etetése tilos, amennyiben ez az ingatlan, a környezet vagy az emberi egészség sérüléséhez vezethet, vagy arra lehetőséget teremt.

Ez a szabályozás ugyan közterületekre vonatkozik, de társasházak esetén a közös tulajdonú erkélyek, lépcsőházak és udvarok is érintettek lehetnek. Egy másik fontos jogi aspektus, hogy a társasházak működését szabályozó 2003. évi CXXXIII. törvény - a társasházi törvény - szerint a tulajdonostárs köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a többi tulajdonostárs jogait vagy jogos érdekeit sérti.

A galambok etetése, ha az a szomszédok nyugalmát, egészségét vagy ingatlanhasználatát zavarja, egyértelműen ilyen magatartásnak minősülhet.

Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a szomszéd rendszeresen eteti a galambokat az ablakából vagy erkélyéről, első lépésként érdemes békés úton megpróbálni vele beszélni. Sok esetben a galambokkal való kapcsolatuk érzelmi jelentőséggel bír, így egy empatikus, de határozott párbeszéd többet érhet, mint egyből hatóságokhoz fordulni. Ha azonban ez nem vezet eredményre, több lehetőség is adott.

Társasház esetén az első hivatalos lépés a közös képviselő értesítése. Ő az, aki jogosult hivatalosan figyelmeztetni a lakót, sőt, ha a ház szervezeti és működési szabályzata kimondja a galambetetés tilalmát, akkor hivatalos fellépést is kezdeményezhet. Amennyiben a közös képviselő nem tesz lépéseket, vagy a probléma súlyosabb, a helyi önkormányzat jegyzőjéhez is lehet fordulni, aki birtokvédelmi eljárást indíthat. Ez különösen akkor indokolt, ha az etetés közterületre is kihat, például ablakon kihajigált kenyérdarabok vagy egyéb ételek révén.

Ha a galambok etetése olyan mértékben válik problémássá, hogy az közegészségügyi kockázatot teremt, akkor a járási hivatal népegészségügyi osztálya is részt vehet az ügy rendezésében. Ezen szakhatóság jogosult arra, hogy közegészségügyi intézkedéseket hozzon, akár hivatalos kötelezések formájában is.

A városok többségében a köztisztasági szabályozások specifikusan foglalkoznak az állatok etetésével, ezért célszerű megismerni a helyi előírásokat is. Budapest mellett más települések is bevezethetnek korlátozásokat a galambok etetésére, főként ha ez köztisztasági vagy egészségügyi problémákat vet fel. Érdemes tehát tájékozódni a vonatkozó szabályozásokról, hogy elkerülhessük a büntetéseket és hozzájáruljunk a tiszta környezet fenntartásához.

Fontos hangsúlyozni, hogy a madarak iránti szeretetünk nem büntetendő, azonban a lakóközösség érdekeit és a közegészség védelmét mindig elsődleges szempontként kell kezelni. A galambok túlzott etetése nemcsak jogszabályokba ütközhet, hanem közösségi feszültségeket és hosszú távú birtokháborítást is okozhat.

A városi galambok népességi állományáról Magyarországon nem létezik egységes, országos szintű nyilvántartás. Ugyanakkor a nagyobb városokban, különösen Budapesten, időről időre készülnek becslések és kutatások a galambok számáról és azok környezetre gyakorolt hatásairól. Ezeket a vizsgálatokat jellemzően környezetvédelmi, városüzemeltetési vagy állategészségügyi szakmai szervezetek irányítják.

A fővárosban élő galambok számát több tízezerre becsülik. Egyes becslések szerint a belső kerületekben 10 000-15 000 példány is élhet. A galambok populációja erősen függ az emberi etetéstől és az elérhető fészkelőhelyek számától. Mivel a városi galamb egész évben képes szaporodni (a meleg és táplálék miatt), a populáció könnyen túlszaporodik, ha nem történik aktív visszaszorítás. Ami viszont igazán problémát jelent, hogy

Egyetlen galamb évente akár 10-12 kilogramm ürüléket produkál. Ha figyelembe vesszük ezeket a számokat, akkor az éves összesített madárürülék mennyisége 120 000 és 180 000 kilogramm között mozog.

Ez különösen a társasházak erkélyein, párkányain, tetőin jelenik meg - jelentős higiéniai és anyagi károkat okozva. A városi galambok túlszaporodása miatt több európai nagyvárosban (pl. Bécs, Párizs, London) sterilizációs programokat vezettek be vagy galambházakat alakítottak ki, ahol kontrolláltan lehet őket etetni, így csökkentve a lakott területekre gyakorolt hatásukat.

Bár a pontos egyedszámot nem rögzítik, a hatóságok, mint az ÁNTSZ és a NÉBIH, többször is hangsúlyozták, hogy a galambok által terjesztett fertőzések miatt fontos a szaporodásuk és etetésük csökkentése, mivel ez közérdek. Számos kutatás foglalkozott már a madarak által okozott problémákkal és esetleges kockázatokkal; egy példa erre a...

A galambok populációjának nagyságát elsősorban a táplálékhoz való hozzáférés befolyásolja, és nem annyira a ragadozók jelenléte vagy az időjárási viszonyok. Éppen ezért az emberi etetés jelentős hatással van a galambok túlszaporodására. Ez azt jelenti, hogy a galambokkal való együttélés nem csupán egyéni döntés, hanem közösségi felelősség is, hiszen hatással van másokra is.

A városi életmód közös felelősségeket hoz magával, amelyek mindannyiunkat érintenek. Ezért, ha valaki úgy dönt, hogy a saját ablaka mögül szeretné "táplálni a természetet", fontos, hogy mérlegelje, milyen hatással van ezzel a környezetére és a szomszédaira. Előfordulhat, hogy ezzel nemcsak kellemetlenségeket okoz, hanem jogi következményekkel is szembesülhet.