A háborúban való részvétel nem jelent dicsőséget; Ukrajna EU-tagsága a Nyugat-Balkán országainak előtt elképzelhetetlen - Mandiner.
Egybegyűlt a Nyugat-Balkán politikusainak színe-java a Magyar Külügyi Intézet Budapest Balkans Forumán.
Immáron ötödik alkalommal tartották meg Budapesten - teltház mellett - a Magyar Külügyi Intézet legfontosabb évenkénti rendezvényét, a Budapest Balkans Forumot (BBF), melyen a magyar, az európai és a balkáni politika szereplői cserélnek eszmét
Az eseményt megnyitó beszédében Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke kiemelte: "a régió, amely ősi és büszke nemzetek közösségéből áll, szomszédja Magyarországnak." Rámutatott, hogy a régió stabilitása nem csupán Magyarország, hanem egész Európa stratégiai érdeke. Miközben a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának előnyeiről folyik a diskurzus, érdemes lenne a nézőpontot megváltoztatni, és fontolóra venni, hogy az Európai Unió mit nyerhet a nyugat-balkáni bővítéssel. "Brüsszel tévesen értelmezte a kontinens stratégiai helyzetét. A Nyugat-Balkán lassú és következetlen integrációs folyamata ennek a hibás megközelítésnek sajnálatos példája" - hangsúlyozta Pappin.
Az idei Budapesti Borfesztivál első panelbeszélgetése a tavalyi év második felében lezajlott magyar uniós elnökség bővítéssel kapcsolatos eredményeit vette górcső alá. Emlékezetes, hogy a magyar elnökség alatt Albánia számára két kormányközi konferencia, Montenegró számára pedig egy kormányközi konferencia és három tárgyalási fejezet lezárása vált valóra. Szerbiának is sikerült előrelépnie, mivel két új tárgyalási fejezet megnyitására nyílt lehetőség - mindez pedig 2,5 évnyi uniós stagnálás után valósult meg. A panelbeszélgetés során Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, Daniel Mitov bolgár belügyminiszter, Megi Fino albán külügyminiszter-helyettes és Filip Ivanović, Montenegró miniszterelnök-helyettese osztotta meg gondolatait a témáról.
Bóka kifejtette gondolatait:
a magyar elnökség előtt ugyanis 2,5 évig nem volt semmi mozgás a nyugat-balkáni csatlakozási folyamatban, Magyarország pedig rengeteg mindent ért el fél év alatt. Ivanović megerősítette: "betartották azt az ígéretet, hogy a magyar elnökség bővítési elnökség lesz", jóformán már arra kellett vigyázni, hogy a mikróban meg ne égjen a bővítés ügye. "Nagyon hálásak vagyunk Magyarországnak a bővítés ügyében" - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy "ha a következő elnökségek a bővítés tekintetében egyszerűen példát vesznek Magyarországról, az nagyon jó lesz".
Mitov külön köszönetet fejezett ki a magyar elnökségnek a bolgár és román schengeni csatlakozás ügyének előmozdításáért. Kiemelte, hogy Európa sosem lehet teljes a Nyugat-Balkán nélkül, hiszen ez a térség a kontinens békéjének és biztonságának alapját képezi. A magyar elnökség bővítési sikereit annak tulajdonította, hogy hazánk nem fogadta el a bővítési folyamat lelassulását, hanem aktívan lépett fel a helyzet javítása érdekében.
