Hack Péter: A magyar hatóságok számára számos alternatíva áll rendelkezésre Sebestyén József halálának kivizsgálása kapcsán.
A magyar jogrend is érvényesíti az univerzális joghatóság elvét, amely lehetővé teszi, hogy a magyar állam bármilyen földrajzi helyszínen felelősségre vonja azokat, akik magyar állampolgárok, jogi személyek vagy vállalkozások ellen bűncselekményt követtek el. Ez a jogi keret biztosítja, hogy a magyar állam védje állampolgárai érdekeit, függetlenül attól, hol történik a jogsértés.
A magyar hatóságok nyomozást indítottak a kárpátaljai Sebestyén József halálának ügyében, amelyet emberölés gyanújával vizsgálnak. A Legfőbb Ügyészség és a magyar rendőrség arra alapozva cselekedtek, hogy egy magyar állampolgár ellen külföldön elkövetett bűncselekmény történt, amely a hazai jogszabályok szerint büntetendő.
Az ukrán fél azt állítja, hogy a kényszersorozásnál nem történt olyan ráhatás, ami összefüggésbe hozható Sebestyén József halálával. A magyar kormány a hírek megismerése után kész tényként állítja, hogy halálra verték a magyar férfit.
Az ATV Start című műsorában Hack Péter jogász és egyetemi tanár kifejtette, hogy a magyar hatóságok jogosultak nyomozást indítani egy külföldön lezajlott esemény ügyében. A válasz világos és határozott: igen, van rá lehetőség.
2012 óta, a hatályos Büntető Törvénykönyv életbe lépésével a magyar jogrendszerben bevezetésre került az univerzális joghatóság koncepciója. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam jogosult bárhol a világon megbüntetni olyan személyeket, akik magyar állampolgárok, magyar jogi személyek, vagy magyar vállalkozások sérelmére követtek el bűncselekményeket.
- Indítsuk el a műsort ezzel a gondolattal - mondta az egyetemi oktató, miközben a nézők figyelmét felkeltette.
A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy ilyen jellegű nyomozásra kizárólag a legfőbb ügyész jogosult. A gyakorlatban azonban ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, mivel Hack Péter megfogalmazása szerint, ha a magyar nyomozók megállapítják, hogy egy magyar állampolgárt Kubában raboltak ki, a magyar rendőrség nem rendelkezik a kubai elkövető letartóztatásához szükséges eszközökkel.
Ugyanakkor Sebestyén József ügyében a magyar hatóságoknak vannak lehetőségeik:
A kétoldalú megállapodás lényege, hogy a felek mindenben segítik egymást.
A feszült magyar-ukrán kapcsolatok esetleges hatásairól a jogsegély megállapodás betartására vonatkozóan Hack Péter a következőket osztotta meg:
A jog nem ismeri el a mosolyszünet fogalmát, így a jogi keretek között kötelesség lenne kiadni a kért információkat. Azonban ezek a kérések nehezen érvényesíthetők: ha az adatok kiadása elmarad, Magyarország számára viszonylag korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a megszerzésükre.
A dokumentumok nyilvánosságra hozatala mellett számos érvet fel lehet sorakoztatni: a magyar szakértők lehetőséget kapnak arra, hogy alaposan átvizsgálják az anyagokat, és megállapíthassák, vajon az ukránok következtetései helytállóak-e. Amennyiben igen, Magyarországon lezárják az eljárást. Ellenkező esetben pedig kiderülhet, hogy az ukrán nyilatkozatok nem tükrözik maradéktalanul a valóságot.
"Akárhogy is alakul a helyzet, egy dolog biztos: bármelyik megoldás nyugalmat hoz, hiszen jelenleg az egyik fél ezt a nézőpontot képviseli, míg a másik éppen az ellentétes álláspontot vallja."
Ha a dokumentumok kiadása elmarad, az negatív üzenetet közvetít, és kedvezőtlen hatással lehet a jövőbeli kapcsolatokra. Az ukrán fél döntését presztízs-érdekek is befolyásolhatják, azonban a kölcsönösség szellemében ésszerűbb lenne, ha a szükséges anyagokat átadnák - nyilatkozta a jogászprofesszor.
A magyar hatóságoknak lehetőségük van arra is, hogy a boncolási anyagok nem megfelelő volta esetén, vagy ha az igazolja Sebestyén József emberölését, kihallgassák a Magyarországon tartózkodó családtagokat vagy az ügyet ismerő tanúkat.
A magyar rendőrségi törvény díjkitűzést is lehetővé tesz: bizonyos összeget fizethetnek azoknak, akik hitelt érdemlő, ellenőrizhető információt adnak.
Hack Péter kifejtette, hogy amennyiben kiderül, hogy emberölésről van szó, a bűncselekmény büntethetősége 15 éven belül érvényesül. Ha a cselekmény minősített emberölés, amely aljas indokból vagy különösen kegyetlen módon történt, akkor az elkövető soha nem mentesül a felelősségre vonás alól, hiszen ez a bűncselekmény nem évül el. Ennek következtében az elkövetők életük bármely szakaszában számíthatnak arra, hogy felelősségre vonják őket.
