Az utóbbi harminc év során olyan hatalmas területek szenvedtek a kiszáradástól, hogy a folyamat még Indiánál is szélesebb kiterjedésűvé vált.
Az ENSZ legfrissebb kutatása szerint az utóbbi harminc évben a Földön több mint négymillió négyzetkilométer terület, ami Indiánál közel egyharmaddal nagyobb, vált szárazsággal sújtottá - számolt be róla a Guardian. Jelenlegi adatok alapján, ha az Antarktisz területét nem vesszük figyelembe, a Föld összterületének 40 százaléka szenved a vízhiány következményeitől.
A növekvő szárazság egyre súlyosabb problémát jelent a mezőgazdaság számára. A kiszáradó területeken a lehulló csapadék 90 százaléka egyszerűen a levegőbe párolog el, mindössze 10 százalék jut el a talajhoz, ahol a növények számára hasznosítható lenne. Egy friss jelentés rávilágít, hogy Afrika 1990 és 2015 között a szárazság következményeként GDP-jének majdnem 12 százalékát veszítette el. A jövőbeli kilátások sem rózsásak: a következő öt évben a szakértők szerint ez a csökkenés akár 16 százalékra is rúghat. Ázsiában sem jobb a helyzet, itt 7 százalékos visszaesést prognosztizálnak a tudósok. Ha a kiszáradás ilyen ütemben folytatódik, Kenyában a kukoricatermelés 2050-re akár a felére is csökkenhet, ami súlyos következményekkel járna a helyi élelmiszerbiztonságra.
A területek kiszáradása szoros összefüggésben áll az emberi tevékenységgel: többek között a szén-dioxid-kibocsátással és a káros mezőgazdasági gyakorlatokkal, illetve az egyre súlyosbodó vízhiánnyal. Az ENSZ tanulmánya szerint 2020-ra a Föld lakosságának közel 30 százaléka, vagyis világszerte 2,3 milliárd ember élt szárazsággal sújtott területeken, szemben az 1990-es 22,5 százalékkal. Amennyiben nem teszünk radikális lépéseket a szén-dioxid-kibocsátás megfékezésére, az előrejelzések szerint 2100-ra ez a szám megduplázódhat.
Kate Gannon, a London School of Economics kutatója szerint a fokozódó szárazság nem csupán a szegénység mélyüléséhez vezet, hanem arra is kényszerít, hogy az emberek túlzottan kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ennek következményeként a vízellátás egyre bizonytalanabbá válik, és a mezőgazdasági termelés potenciálja is csökken. Ez a jelenség egy olyan ördögi kört teremt, amely tovább súlyosbítja a gazdasági és társadalmi problémákat.
