Itt az idő, hogy felfedjük az új árrésstopos élelmiszerek valódi történetét: milyen mértékben emelkedtek az árak, és miért éppen ezek a termékek kerültek a figyelem középpontjába.
Az utóbbi években az érintett termékek ára markáns növekedést tapasztalt, ami jelentős hatással volt a fogyasztói költésekre.
A jövő év február 28-ig meghosszabbítják az árrésstopot, és a decembertől életbe lépő új szabályozás 14 további élelmiszerre is kiterjed - közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón. Az érintett termékek között található a marhafelsál és marha fehérpecsenye, a sertésmájas és -májkrém, valamint a félkeménysajt, sajtkrém és kenhető sajt. Emellett az alma, körte, szilva, szőlő, fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika és bébiétel árrését is korlátozzák az érintett boltokban. A pontos terméklistát Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter is megosztotta a Facebookon.
A kormány március 17-től életbe lépett intézkedése értelmében 30 élelmiszertermék esetében árrésstopot vezettek be. E szabályozás alapján azok a cégek, amelyek éves forgalma meghaladja az 1 milliárd forintot, csak maximum 10%-os árréssel értékesíthetik a kijelölt termékeket. Ezt követően, két hónappal később, bevezették a drogériatermékekre vonatkozó árrésstopot is, amely 30 termékre terjed ki. Míg az élelmiszerek árrésstopját a júniusi határidőről meghosszabbították, a drogériatermékek esetében az intézkedést augusztus végéig tervezték érvényben tartani.
Augusztus 25-én jelentették be, hogy november 30-ig meghosszabbítják az árrésstopokat, de elemzők szerint a korlátozás megszüntetésére valójában csak a választások után lehet számítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a drogériákban átlagosan 26,1 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig 20,3 százalékkal lett olcsóbb az érintett 30-30 termék. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arról beszélt, hogy az árrésstop a kormány számításai szerint több mint 1 százalékkal mérsékli az inflációt.
A kiskereskedők viszont az árrésstop negatív következményeire is többször felhívták a figyelmet. A nemzetközi láncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint az intézkedés nem oldja meg, hogy a gazdasági helyzet miatt az élelmiszerek beszállítói ára folyamatosan emelkedik, viszont minden hónapban 13 milliárd forintos veszteséget okoz a boltoknak, ami miatt elbocsátásokra lehet számítani. Az OKSZ szerint az árréstop legnagyobb vesztese a lakosság lehet, mivel kevesebb a boltokban az akció, elmaradnak a fejlesztések, és még több kis üzlet szűnhet meg vidéken, mert nem bírják a versenyt a mesterségesen lenyomott árakkal.
A legutóbb árrésstopos listára került 14 élelmiszer valószínűleg az átlagosnál jelentősebben drágult az elmúlt év során, amit különböző adatok is megerősítenek.
A marhafelsál jelenlegi fogyasztói ára 5000-6500 forint között ingadozik, amennyiben a termék átlagos nagykereskedelmi minőségű. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a marhahús, különösen a rostélyos ára az utóbbi években drámai módon megugrott. 2021 januárjától 2025 szeptemberéig a növekedés mértéke elérte a 167%-ot, míg az előző 12 hónap során is egy jelentős, 32%-os drágulást tapasztalhattunk. Ez az emelkedés jóval meghaladja az élelmiszerek általános, 4,7%-os áremelkedését, amelyet ugyanebben az időszakban mértek.
A sertésmájasra, illetve májkrémre nincsenek KSH-adatok, de sertéshús (comb) kilója 32 százalékkal drágult meg az elmúlt öt évben. 2021 januárjában 1440, idén szeptemberben pedig 1910 forint volt az átlagára. Közben azonban járt ennél jóval magasabban is. Tavaly decemberben elérte 2030 forintot. Az elmúlt 12 hónapban pedig 35 százalékot emelkedett.
A sajtkrémek minősége között jelentős eltérések figyelhetők meg, azonban az online Árfigyelő statisztikái szerint a legkedvezőbb ár a Spar saját márkás termékére vonatkozik, amelynek ára 2795 Ft/kg. Ezzel szemben a legdrágább opciót az Auchan Garabonciás kecskesajtja képviseli, 8490 Ft/kg áron. Érdekes, hogy ugyanaz a kecskesajt a Sparnál csupán 7990 forintért kapható, ez pedig 6 százalékos árbeli eltérést mutat.
Az alma óriásit drágult az elmúlt néhány évben. A KSH szerint 2021 januárban. 449 forint volt az átlagos fogyasztói ára, ami 2025. szeptemberre közel a duplájára, 818 forintra emelkedett. A különbség 82 százalék. Az alma az elmúlt 12 hónapban is óriásit, közel 37 százalékot drágult.
A körte ára sem marad el a drágulás trendjétől. 2021 elején egy kilogramm körte átlagos ára 785 forint volt, míg 2025 szeptemberére ez az összeg 1280 forintra nőtt, ami 63 százalékos emelkedést jelent. Az elmúlt egy év során a hazai gyümölcsök ára 19 százalékkal emelkedett, ami szintén jelentős mértékben túlszárnyalja az élelmiszerek általános árnövekedését.
A fejes káposzta 2021 óta 102 százalékkal lett drágább, de az elmúlt 12 hónapban csak 6 százalékkal emelkedett az átlagára. Igaz, ez is meghaladja az átlagos élelmiszer-drágulást.
A paradicsom azonban teljesen eltér a trendtől, hiszen nemcsak hogy nem emelkedett az ára, hanem éppen ellenkezőleg, folyamatosan csökkent a vizsgált időszakok során. 2021 januárjában az átlagos kilónkénti ár 874 forint volt, míg 2024 szeptemberében már csak 873 forintra csökkent, és 2025 szeptemberére tovább esett, 851 forintra.
A zöldpaprika ára is viszonylag stabilan alakult: tavaly szeptemberben 940 forintot, míg idén 949 forintot kellett érte fizetni egy kilóért. Ezzel szemben a vöröshagyma ára átlagosan 9 százalékkal megugrott az utóbbi időszakban.
A bébiételek árának változásáról a KSH nem közöl hivatalos statisztikákat, azonban az Árfigyelő adatai alapján, amely a legnagyobb hazai üzletláncok árait követi, összesen 134 különböző termék érhető el. Az árak széles skálán mozognak: a legolcsóbb termék 914 forintba kerül kilogrammonként, míg a legdrágábbak ára elérheti az 5258 forintot is. Az üveges bébiételek ára 149-től 999 forintig terjed.
