Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás: "De vajon milyen előnyöket kínálnak számunkra az óriási gyárak?"
A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a három jelentős magyarországi óriásberuházás 2030-ig mindössze 2 százalékkal növeli a bruttó hazai termék (GDP) szintjét.
2025-re a tervek szerint három jelentős külföldi közvetlen tőkeberuházás indul el hazánkban, ami komoly fejlődést hozhat az ipar számára. Az autóipari szegmensben a 2018-ban bejelentett debreceni BMW-gyár, valamint a 2023-as szegedi BYD-gyár kezdi meg működését. Ezen kívül az akkumulátoriparban a 2022-ben bejelentett debreceni CATL üzem is elindul. A héten megjelent inflációs jelentésében a jegybank részletesen elemezte a három gyár termelésének közvetlen és közvetett hatásait a bruttó hazai termékre, különös figyelmet fordítva a foglalkoztatottak számának alakulására.
A foglalkoztatottak száma fokozatosan emelkedhet a termelés felfutásával párhuzamosan. Ennek mértékét és lefutását a jegbybank szakértői sajtóinformációk és a 2010-es években hazánkban megvalósult autóipari nagyberuházás tényadatai alapján becsülte. 2025-ben 7,3 ezer fő közelében alakulhat a három gyárban összesen foglalkoztatottak száma, amely szerint 2029-re éri el maximumát, mintegy 24 ezer főt.
A termelés hozzáadott értékének meghatározása során az MNB a bértömegre támaszkodott. Ezt úgy számítják ki, hogy a foglalkoztatottak számát összeszorozzák a becsült bruttó bérekkel, így nyerik el a bértömeget. Az országban működő autóipari és akkumulátoripari gyárak beszámolóinak elemzésével kiszámítható a bértömeg és a hozzáadott érték arány, amely segít megbecsülni a BMW, a BYD és a CATL termelésének hozzáadott értékét is.
A közvetlenül létrehozott hozzáadott érték mellett az Ágazati Kapcsolatok Mérlegének (ÁKM) segítségével a jegybank szakértői felmérték a beszállítók révén keletkező közvetett hozzáadott értéket is.
A legnagyobb növekedési hatást 2026-ban várja a jegybank: Ekkor 0,8 százalékponttal emelheti a GDP növekedését a három gyár termelése.
A GDP növekedésre való hatás a termelés fokozatos bővülésének az évek közötti változásából adódik, így értéke eltér a GDP-n belüli aránytól. A három gyár 2025-ben 0,6, 2026-ban pedig 0,8 százalékponttal emelheti a GDP növekedési ütemét a közvetett hatásokat is figyelembe véve. Ugyanakkor, ahogy a gyárak termelése fokozatosan eléri a tervezett kapacitást, úgy a GDP növekedését befolyásoló hatásuk is egyre csökken 2026 után.
2030-ra több mint 2 százalékát teheti ki a GDP-nek az új gyárak hozzáadott értéke.
2025-re a három gyár összesített közvetlen hozzáadott értéke várhatóan a bruttó hazai termék 0,4%-át, míg a közvetett hozzájárulás 0,2%-át képviseli. Az évtized végéig a termelés növekedésével párhuzamosan folyamatos emelkedés várható a GDP-n belüli arányok terén. 2030-ra a közvetlen hozzáadott érték aránya 1,4%-ra, míg a beszállítók által generált hozzáadott érték aránya 0,9%-ra nőhet.
A Magyar Nemzeti Bank értékelése szerint a nemzeti jövedelemre (GNI) gyakorolt hatás viszonylag mérsékelt, mivel a megtermelt hozzáadott értékből a tőkejövedelem jelentős része, valamint a munkajövedelem egy része is külföldi szereplőkhöz kerülhet.
