Tokióban bevezetésre kerül a négynapos munkahét - egy új irányvonal a munka világában. A kezdeményezés célja, hogy javítsa a munkavállalók életminőségét és növelje a termelékenységet. A helyi vállalatok és intézmények egyre inkább felismerik, hogy a munka
Tokió merész lépést tesz a munka és a családi élet harmonizálása érdekében: áprilistól a közszolgáltatásokban dolgozó alkalmazottak számára bevezetik a négynapos munkahét modelljét. Az új kezdeményezés célja, hogy támogassa a dolgozó anyákat, valamint hozzájáruljon a rendkívül alacsony születési arány növeléséhez. Ezen kívül a Tokiói Fővárosi Önkormányzat további családbarát intézkedéseket is életbe léptet: az általános iskolás gyermekek szülei csökkentett bér mellett korábban távozhatnak a munkahelyükről, hogy több értékes időt tölthessenek gyermekeikkel.
"Felülvizsgáljuk a munkavégzési szokásokat, rugalmas megoldásokat kínálva, hogy senkinek se kelljen lemondania a karrierjéről olyan élethelyzetek miatt, mint a gyermekvállalás vagy a gyermeknevelés" – nyilatkozta Koike Juriko, Tokió kormányzója a terv bemutatásakor. Japán születési rátája, amely hosszú ideje folyamatosan csökken, júniusban újabb rekordmélypontra jutott, annak ellenére, hogy a kormány számos intézkedést hozott a fiatalok házasságra és családalapításra való ösztönzése érdekében.
A japán kormány sürgős lépéseket sürget a népességválság megoldása érdekében, kihangsúlyozva, hogy az apasági szabadság igénybe vételére a férfiaknak is lehetőségük legyen. Ezen kívül számos helyi önkormányzat is különféle intézkedéseket hozott a munkakörülmények javítása érdekében. Szociológusok szerint a folyamatosan csökkenő születési ráta mögött Japán szigorú munkakultúrája és az egyre növekvő megélhetési költségek állnak. A hosszú és megterhelő munkaórák évtizedek óta komoly problémát jelentenek a japán munkaerőpiacon, ahol a dolgozók gyakran szenvednek egészségügyi problémáktól, és szélsőséges esetekben a "karoshi", vagyis a túlmunka okozta halál jelenségével is szembesülnek.
Más országokhoz hasonlóan a japán nők is gyakran kényszerülnek arra, hogy válasszanak a karrierjük és a családjuk között. Japán egyedi túlórázási kultúrája különösen megnehezíti a gyermekvállalást és a gyermeknevelést: valójában a Világbank adatai szerint nagyobb a nemek közötti különbség a munkaerő-piaci részvételben - amely tavaly 55 százalék volt a nők és 72 százalék a férfiak esetében -, mint más magas jövedelmű országokban.
A négynapos munkahét bevezetése egyre inkább felkelti az érdeklődést a nyugati országokban, ahol egyes vállalatok már kísérleteznek a tömörített munkaidő alkalmazásával, hogy vonzóbbá váljanak azok számára, akik a munka és a magánélet harmonikusabb egyensúlyára törekednek. Számos kutatás arra utal, hogy ez a megközelítés kedvezően hat a munkavállalók jólétére és termelékenységére. Ugyanakkor Japánban még mindig radikálisnak tekintik ezt az ötletet, mivel a helyi cégek gyakran a munkahelyen töltött időt a vállalat iránti elkötelezettséggel azonosítják.
