Fedezd fel a bihari hegyek lenyűgöző karsztvidékeit! Izgalmas kirándulásokat ajánlunk, melyek során megismerheted a természet csodáit. Ne hagyd ki a videónkat sem, ahol a legszebb pillanatokat örökítettük meg! Látogass el a ma7.sk oldalra, és merülj el a
Vannak hegységek, melyek kincsesládája szinte kimeríthetetlen, és a Hazajárót mély lelkiismeret-furdalás gyötri, hogy csak egy apró szeletét tudta bemutatni legutóbbi látogatása során. Ilyen különleges hely a Királyerdő is, amelynek északi részeit, a Sebes-Körös menti csodákat már 2016-ban felfedeztük, s ekkor egy gyors látogatást tettünk a központi karsztfennsíkoknál is. 2021-ben, a Barlangok és Karsztok nemzetközi évében, újra elérkezett az idő, hogy felfedezzük ezt a gyönyörű vidéket. Az első filmet nyári napsütésben forgattuk, most pedig abban bíztunk, hogy téli varázsa is lenyűgöző lesz. Útjaink a Királyerdő nyugati szélén, Királyerdőalja területén kezdődnek, majd Biharrósa környékének karsztvilágán haladva a keleti vége, a Jád-völgy csodáit is felfedezzük.
A Jád-völgy varázslatos tájain számos lenyűgöző látnivaló várja a felfedezőket, amelyek akár egy különálló film történetéhez is ihletet adhatnának. A mi filmünkhöz a Jadolina-vízesés, a Lesi-tó maradványai és a csarnóházi vízkelet képeit válogattuk össze, de a drónunk még a Bulz-kő impozáns szikláira is ellátogatott. Csarnóháza után a Remetelórév feletti Ökrök-vízesés csodáját fedeztük fel, majd nekivágtunk a Körösponori-fennsíknak is, ám ott olyan sűrű köd fogadott, hogy végül ez a rész nem került be a filmbe. A Körösbarlang lenyűgöző látványosságai viszont nem maradhattak ki: itt bukkan ugyanis a felszínre a Mniera-patak, amely nem csupán a vízkeletével, hanem a lélegzetelállító mésztufa vízesésével is elvarázsolja a látogatókat.
A következő napra maradt Biharrósa környékének felfedezése. Az Albioara-szoros és barlangjai, a Toplita-vízkelet, a Bőgő-barlang, a Lazuri-szoros, a Farok-hegyi kristálybarlang, a Fehérkői-hasadék - még felsorolni is sok, mennyi helyet jártunk be túravezetőinkkel, akikhez ezen a napon csatlakozott Varga Csaba nagyváradi hegymászó is, aki azóta már az Everest bérceit is megostromolta.
A hegyimentőknek köszönhetően a Hazajáró avathatta fel az átadásra váró vasalt utat a Fehérkői-hasadékban, majd bázisukon erre az áldomást is megittuk. A koccintás a Királyerdőnek is szólt, ahonnan élményekkel telt lélekkel és gazdag képanyaggal telt memóriakártyákkal indulhattunk tovább a Sebes-Körös túloldalára.
Már régóta vonzott minket a szomszédos Réz-hegység, ahogyan ezt bárki megtapasztalhatja, aki Nagyvárad és Csucsa között a Sebes-Körös jobb partján álló hegyeket figyeli. Be kell vallanunk, hogy ez nem éppen a legizgalmasabb szakasz a Kolozsvárt és az Alföldet összekötő autóúton; sokan inkább már alig várják, hogy minél előbb elérjék Kalotaszeget, vagy éppen ellenkezőleg, a határt. Ennek főként az az oka, hogy a kamionforgalom gyakran elviselhetetlenné válik, és a települések balkáni jellegű megjelenése sem éppen vonzó. Pedig ki gondolná, hogy valaha ez a táj a sólyomkői váruradalom királyi jobbágyainak földje volt? Itt találkozott Szent Imre herceg a sorsával, Kinizsi Pál éppen itt adta át Mátyás királynak a vízzel teli kupát a malomkövén, Bem József itt vette át az erdélyi hadsereg vezetését, és a magyar királyi hadsereg is itt kelt át a Királyhágón, hogy visszafoglalja Erdélyt. Nem utolsósorban, Dankó Pista 120 évvel ezelőtt itt húzta a talpalávalót. Nehéz mindezeket a pillanatokat elképzelni, de éppen ezért érkeztünk, hogy filmünkkel életre keltsük ezeket az eseményeket, a varázslatos hangulatokat, valamint a Réz-hegység és környezetének, a Rézalja és Báródság felfedezése során szerzett tapasztalatainkat.
A forgatás két bázisa a rézaljai Micske és a szilágysági Csizér volt, itt is, ott is remek magyar emberekkel. A hegység leglátványosabb részei, a Fekete-ponor-karsztfennsík és a Berettyó-forrás, de ezek mellett megmásztuk a Feketeerdő feletti hegyeket is, benne Sólyomkő várával. Ami biztos: a forgatás után teljesen mást jelent a jobban megismert Élesd, Csucsa, Báródbeznye és a többi báródsági és rézaljai település, teljesen másként fogunk gondolni a Réz-hegységre, amely az autópályának hála 3-4 óra távolságra került Budapesttől, így akár hétvégi túracélként a Zempléni-hegységgel, a Mecsekkel és a Kőszegi-hegységgel is versenyre kelhet. Bizony, ki gondolta volna ezt 10-20 éve, Élesd mellett zötykölődve...
Komótosan lépkedünk a Szár-tető felé, a társaság hangulata ragyogó, az időjárás pedig szívélyesen köszönt minket. A Bratkoja-rétről feltesszük a drónt, hogy fentről is megörökíthessük ezt a mesebeli tájat. Még egy-két anekdotát is megosztunk egymással, majd ráérősen nekivágunk az utolsó hat kilométernek. De ahogy a rét zöldjéből belépünk az erdő sűrűjébe, azonnal szembesülünk a kihívásokkal: a hó vastagsága egyre nő, és sajnos nagyon nedves is. Erre persze számítottunk, de valamiért a haladásunk meglehetősen lassú. A csapat egy része úgy dönt, hogy visszafordul, de nekünk folytatnunk kell az utunkat, ha meg akarjuk valósítani a tervünket: a filmnek el kell érnie a hegység legmagasabb pontját. A Béli-hegység legfőbb csúcsa, a Szár-tető, a maga 1112 méteres magasságával nem tűnik elérhetetlen célnak. Végül elérjük a hegység főgerincét, de innen még mindig három kilométer vár ránk. Belevetjük magunkat a túrába, de a hatalmas bükkerdő miatt továbbra is nagyon lassan haladunk. Este hat körül aztán be kell látnunk, hogy ez a terv most nem fog megvalósulni. Körülbelül egy kilométerre a főcsúcstól kiszemelünk egy kisebb csúcsot a gerincen, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Bihar-hegységre. Itt állunk össze a zárójelenetre, majd búcsút intünk a napnak, hogy a lefelé vezető utat már a sötétség leple alatt tegyük meg.
A Béli-hegység igazi kincseket rejt, és nem csupán a Szár-tető vonzereje miatt érdemes felfedezni ezt a vidéket. A valóságban a karsztcsodák – a források, barlangok és víznyelők – képezik a hegység legfőbb attrakcióját. Ki gondolta volna, hogy ilyen varázslatos helyek bújnak meg itt? A Béli-hegység valóban egy kellemes meglepetés, amelynek minden zugában új felfedezések várnak ránk! Bár a szomszédos Bihar-hegység és a Kalota-havas, mint hatalmas mágnesek, könnyen elnyerik a turisták figyelmét, a Béli-hegység valójában az ínycsiklandó kalandok és a természet csodáinak paradicsoma. A Kodru és Moma tömbjeiből álló hegység sokszínű formakincse, lélegzetelállító karsztjelenségei nemcsak a természetkedvelőket, hanem olyan neves írókat is elbűvöltek, mint Bél Mátyás, Jókai Mór vagy Czárán Gyula. Ők még a virágzó magyar kultúra szellemében élvezték a hegyek lábánál töltött időt, míg mi már csak a múlt emlékét idézzük fel Borosjenőn és Borossebesen, ahol a feledés homálya borítja a hajdani élet nyomait.
A Fehér-Körös völgyének festői tájából felkapaszkodtunk a déznai vár impozáns falaihoz. A Moma tömbjén átkelve, felfedeztük a Vaskóhi-karszt titokzatos víznyelőit és forrásait, majd Czárán Gyula szívének otthont adó Menyházára indultunk. A Barlangok és Karsztok évében talán nem is választhattunk volna jobb úticélokat, mint a bihari karszthegységek, amelyek természeti kincseit újabb három filmünk hivatott bemutatni mindazok számára, akik az Erdélyi-szigethegység rejtett, partiumi csodáira kíváncsiak.
