KDNP: A jövő évi költségvetés reális és megvalósítható célokat tűzött ki.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a 2025-ös költségvetés célja a magyar gazdaság visszaterelése a fenntartható, dinamikus növekedés irányába. Ezzel párhuzamosan szeretnék elősegíteni a bérnövekedést és a háztartások vásárlóerejének javítását. Kiemelte, hogy a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely védelme mellett további állások létrehozása is a tervek között szerepel. Fontosnak tartja a nemzetbiztonságot is, ezért a honvédelmi kiadásokat a GDP 2%-án kívánják tartani. Jövőre minden szükséges forrást biztosítanak a rezsiköltségek alacsonyan tartásához, továbbá elkötelezettek a nyugdíjak értékének megőrzése mellett, és a 13. havi nyugdíjat is kifizetik, amely februárban kerül kifizetésre, és a jövőben állandóvá válik.
A 2025-ös költségvetés tervezete alapján a kormány várakozásai szerint a GDP 3,4%-os növekedésével és 3,2%-os inflációval számolnak. Ezen kívül a költségvetési hiányt is mérsékelni fogják, a cél pedig 3,7%-os GDP-arányos hiány elérése a következő évben – emelte ki az illetékes.
A pénzügyminiszter kifejtette, hogy optimistán várják, hogy két hónap múlva, Donald Trump amerikai elnök beiktatása révén új, békepárti szövetségesre tehet szert a magyar kormány. Ezzel lehetőség nyílhat arra, hogy a világot a békésebb irányba terelő folyamatok domináljanak. Hozzátette, hogy a biztonság fenntartása mellett fontos, hogy a békével kapcsolatos lehetőségekre is felkészüljünk.
A kormány célja érdekében egy új gazdasági akciótervet indított, amely három alapvető pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének fokozásán, a megfizethető lakhatás biztosításán, valamint a hazai vállalkozások támogatásán. Az akcióterv összesen 21 intézkedést tartalmaz, amelyek révén azt remélik, hogy a magyar gazdaság jövőre az Európai Unió élvonalába kerülhet - tájékoztatott a kormány.
A pénzügyminiszter tájékoztatott arról, hogy a következő év során több mint 300 új projektet terveznek elindítani, amelyek középpontjában a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy áll. Ezek a fejlesztések összesen meghaladják a 8100 milliárd forintot, míg a 2025-ös esztendőre jutó rész értéke 480 milliárd forintra rúg - tette hozzá.
Kiemelte: 2025-ben is szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.
A 2025-ös központi költségvetés tervezetéről szóló törvényjavaslat megalapozott, és ha a makrogazdasági előrejelzések valóra válnak, akkor a bevételi előirányzatok teljesítése reális cél lehet – nyilatkozta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a szerdai általános vitában. Az elnök hangsúlyozta, hogy a költségvetési törvényjavaslat november végén történő tárgyalása hozzájárul a teljesülés kockázatának mérsékléséhez.
Az ÁSZ számításai szerint az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatkiadások megalapozottak és abban az esetben elégségesek, ha az euró árfolyama évi átlagos 397,50 forint közelében lesz.
Az államadósság-szabály akkor marad érvényben, ha az államadósság a várt nominális GDP növekedés mellett legfeljebb 439,7 milliárd forinttal emelkedik a tervezett szinthez viszonyítva. Alternatívaként, ha a nominális GDP növekedés üteme a tervezett államadósság mellett meghaladja a 6,8%-ot, akkor szintén teljesül a szabály. A törvényjavaslat számításainak megalapozottsága és az alacsony kockázatok figyelembevételével az indítvány elfogadását ajánlották.
A 2025-ös költségvetési törvényjavaslat összhangban áll az alaptörvény által meghatározott államadósság-szabállyal, valamint a stabilitási törvény előírásaival - tájékoztatta a Költségvetési Tanács elnöke, Horváth Gábor szerdán az Országgyűlésben zajló vitában. Ezzel párhuzamosan azonban felhívta a figyelmet a kormány által figyelembe veendő kockázatokra is. Kiemelte, hogy kérdéses, megvalósul-e a tervezett gazdasági pályához szükséges trendforduló, és ezáltal teljesülnek-e a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások.
Az általa vezetett testület nevében - elismerve a tavaszi büdzsékészítés előnyeit - üdvözölte a 2025. évi költségvetés őszi időzítést, amellyel csökkennek a költségvetési tervezés makrogazdasági feltételeinek előreláthatósági korlátai, és így lehetővé válik, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét.
Horváth Gábor úgy nyilatkozott, a Költségvetési Tanács álláspontja szerint a jövő évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik, elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról.
Azt mondta, hogy jelentős kockázatot rejthet magában, ha a 2025-ös gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, mivel ez csökkentheti a költségvetés bevételeit. Hasonlóképpen aggasztó, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek idén nem teljesítenek megfelelően – akárcsak 2023-ban –, ami rontaná az előirányzott bázist. Emellett jelezte, hogy bizonytalan, vajon a tervezet szerinti mértékben érkeznek-e az uniós források, mivel a pénzek elérhetősége körüli kérdések továbbra is megoldatlanok.
A jövő évi költségvetés elfogadásával újra sikeressé tehetjük Magyarországot - mondta Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka. A kormánypárti képviselő az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezte a 2025-ös büdzsét, amely értékelése szerint megteremti a lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a járvány előtti dinamikus és fenntartható növekedési pályára.
Jelezte: a költségvetés jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és ezt a várakozást az Európai Bizottság, az IMF és a nagy nemzetközi elemző intézetek is alátámasztják.
Az új gazdaságpolitikai akcióterv legfontosabb elemei közé sorolta a jövedelmek vásárlóerejének növelését, a megfizethető lakhatás biztosítását, valamint a hazai vállalkozások erősítését. Kiemelt célnak nevezte a magyar családok további támogatását, valamint az egyedülállóan széleskörű családtámogatási rendszer további bővítését.
Kiemelte azt is, hogy a kormány a gazdasági semlegesség alapjaira építi az új gazdaságpolitikát.Beszélt a rról, hogy jövőre, illetve az azt követő két évben a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen nő, így 2028-ra az átlagbér pedig elérheti az 1 millió forintos szintet.
A lakhatási helyzet javítására irányuló lépésként a kormány megállapodást kötött a bankokkal, amely lehetővé teszi egy maximum 5 százalékos kamatozású hitelkonstrukció bevezetését. Emellett jövőre a munkáltatók számára is nyílik lehetőség arra, hogy 150 ezer forintos, a SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást nyújtsanak a 35 év alatti munkavállalóik számára.
A gazdaságpolitikai akcióterv kiemelt területének nevezte a Demján Sándor programot, amelynek segítségével jelentős tőkejuttatást adhatnak a kis- és közepes vállalkozásoknak.
Kifejtette: a következő év költségvetésében a családok támogatására több mint 3750 milliárd forintot szánnak, ami 447 milliárd forinttal magasabb összeg az idei évhez képest, és 2800 milliárd forinttal haladja meg a baloldali kormányok legutolsó költségvetésében erre a célra elkülönített összeget.
Szűcs Lajos, a Fidesz másik vezető szóvivője a következő évi költségvetést a kiszámíthatóság, a biztonságra való törekvés és a betarthatóság szellemében jellemezte. Kiemelte, hogy a kormány reményei szerint egy békés jövőt szolgáló költségvetés született.
Kitért arra: a kormány most azért ősszel és nem tavasszal nyújtotta be a költségvetést az Országgyűlésnek, mert az elhúzódó háború komoly bizonytalanági tényezőt jelent a magyar gazdaságra, ezért megvárták az amerikai elnökválasztás eredményét. Hozzátette: bíznak abban, hogy a mihamarabbi béketárgyalás és tűzszünet várható jövő év elején.
A DK vezérszónoka a költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában jogi aggályokat fogalmazott meg, és kétségbe vonta a költségvetés megalapozottságát.
Varju László hangsúlyozta, hogy a következő év költségvetésének számaiban jelentős kockázatok rejlenek. Szerinte a tervezett bevételek jelentős része nem áll biztos alapokon: a kormány nem tesz lépéseket az uniós források megszerzéséért, a forint és az euró árfolyama pedig alul van értékelve. Ezen kívül a növekedést külső tényezők is erősen befolyásolják.
A nyilatkozata alapján világossá tette, hogy a javaslat nem a magyar emberek és a gazdaság érdekét szolgálja. Szerinte a tervezet nem biztosít elegendő forrást sem az egészségügy, sem az oktatás számára, ugyanakkor elősegíti a 2026-os választások előtti pénzköltéseket. Ezt Mekk Elek mesterművének nevezte, amely szerinte csupán egy összecsapott, átgondolatlan alkotás, és hangsúlyozta, hogy a Demokratikus Koalíció nem áll a javaslat mögött.
Varju László kiemelte, hogy a benyújtott törvényjavaslat nem teljesíti a stabilitási törvény követelményeit, amely előírja, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a három százalékot. Véleménye szerint az államadósság csökkentésére vonatkozó rendelkezések csupán látszólagosak, és a tartalékok mértéke sem mondható elegendőnek. Az elemzői előrejelzésekre hivatkozva hozzátette, hogy a kormány a következő évben összesen 1500 milliárd forinttal magasabb adóbevételekkel számol.
A magas, 3,7 százalékos hiánycél és az államadósság csökkenésének meglehetősen szerény üteme arra utal, hogy a kormány talán maga sem bízott az előrejelzésekben - emelte ki. Megjegyezte, hogy jövőre 300 projektet terveznek bevezetni, ám a 2022-es választás után 272-t leállítottak, és most új ígéretekkel próbálnak előállni, remélve, hogy ezekkel sikerül meggyőzniük a közvéleményt.
Elmondta, a 2022-es választási év óta eltelt kilenc negyedévből hatban csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Az idei büdzsé már januárra irreálissá vált - értékelt. Szerinte a jövőre várt 3-6 százalékos gazdasági növekedés nem reális. Varju László azt mondta, a kormány igyekszik bagatellizálni az uniós források elapadását, miközben ez valójában alaposan leszűkíti a kormány mozgásterét.
Kitért arra is, a DK-nak mint szociáldemokrata pártnak elfogadhatatlan a szociális érzéketlenség, a szegények helyzetének romlása. Elfogadhatatlan, hogy a ner-gazdaságba illeszthető repülőteret és a Vodafone-t megvásárolják, ahelyett, hogy nyugdíjemelés, elfogadható színvonalú egészségügy lenne, vagy kifizetnék a kórházi adósságot.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) véleménye szerint a jövő évi költségvetés megvalósítása reális keretek között, még a jelenlegi kockázatokkal teli helyzetben is lehetséges. Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka a költségvetés általános vitájában hangsúlyozta, hogy a GDP 3,4 százalékos növekedési célja bár ambiciózus, de ugyanakkor elérhető is.
A magyar gazdaság teljesítményének növelésére van szükség ahhoz, hogy a kitűzött célok valóra váljanak – emelte ki a politikus. Rávilágított, hogy a hiány mértékét 3,7 százalékban állapították meg, míg az adósságmutató a jelenlegi 73,2 százalékról várhatóan 72,6 százalékra csökkenne a javasolt tervek szerint. Ez alapján a kormányzat adósságcsökkentési intézkedésekkel is számol – tette hozzá a KDNP képviselője.
Hargitai János beszámolt az új gazdaságpolitikai akciótervről, amely a várható béremeléseket is magában foglalja. Kiemelte, hogy a jövő évben a gyermeket nevelő családok támogatása még hangsúlyosabbá válik. Rámutatott arra is, hogy 2026-ra, két ütemben, a támogatások mértéke lényegesen, szinte megduplázódik.
A közelmúltban közzétett adatok szerint a családtámogatásokra fordított összeg meghaladja a 3750 milliárd forintot, ami a bruttó hazai termék 4,3%-át teszi ki. Ez az összeg több, mint ami az adósságtörlesztésre jut. Az elmúlt évhez képest a támogatások volumene 13,5%-kal nőtt. Ha pedig a 2011-2025 közötti időszakot vizsgáljuk, akkor a családok támogatására szánt összeg elérheti a 4400 milliárd forintot - emelte ki a szakértő.
Kiemelte a munkáshitel bevezetésének fontosságát, hangsúlyozva, hogy az építőipar fellendülése számos ember foglalkoztatását segítheti elő, és a GDP növekedésére is kedvező hatással bírhat. Üdvözölte a vidéki otthonfelújítási program folytatását, valamint rámutatott, hogy a Széchenyi Pihenőkártya egy részét a lakhatási körülmények javítására is felhasználhatják. Ezen kívül felhívta a figyelmet arra, hogy az új lakások építése során továbbra is érvényben marad az öt százalékos áfa.
Hargitai János kiemelte a 2010 utáni politikai sikereik alapja a gazdaságpolitikájuk és az ezt megtámogató szigorú költségvetési politika volt. Ez az a pénzügyi fegyelem, amit viszont kívánnak látni a válságos időszakok után - húzta alá.
Hangsúlyozta, hogy 2025-től elengedhetetlen a növekedési pályára való visszatérés, mivel a Covid-válság és a háború jelentős eltéréseket okoztak Magyarország fejlődésében. Ezen kívül rámutatott arra, hogy a régiók közötti versenyben Európa súlyosan lemaradt, ami indokolttá teszi a gazdasági semlegesség koncepciójának újragondolását.
Emlékeztetett arra, hogy felhagytak a büdzsé korai benyújtásának szokásával, és inkább megvárták, mi alakul ki az Egyesült Államokban. Megjegyezte, hogy Donald Trump megválasztása pozitív lépés, és bár nem oldja meg az összes problémát, várhatóan jelentős vitákra lehet számítani. Ugyanakkor végre van egy olyan partner, akivel érdemben lehet tárgyalni.
Az MSZP vezérszónokai, Tóth Bertalan és Vajda Zoltán, a 2025-ös költségvetés tervezetét színjátéknak, sőt, kínlódásnak minősítették. Tóth Bertalan hangsúlyozta, hogy teljesen lényegtelen, milyen törvényt fogad el az Országgyűlés, hiszen Orbán Viktor kormányát ez semmiféle kötelezettség nem terheli. A kormány rendeletekkel és kormányhatározatokkal bármikor eltérhet a megszavazottaktól, ahogyan csak kedve tartja.
"Az utóbbi évek során többször is előfordult, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt hatalmas, akár százmilliárd forintos összegeket mozgattak át a költségvetésen belül, vagy rendeletekkel újabb terheket róttak a lakosságra. Ezt a gyakorlatot a jövőben is bármikor megismételhetik" - hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, színjáték ez a javaslat azért is, mert a tervezési kereteknek a valósághoz nem sok köze van. Szavai szerint a "Varga-Matolcsy-Nagy Márton-trió" rendkívül rossz arányban találta el a makrogazdasági adatokat az elmúlt években.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 14 év során a költségvetés jelentős átalakuláson ment keresztül, és az állam sokkal nagyobb összegeket költ saját működésére, valamint bizonyos gazdasági szereplők támogatására, mintsem az oktatásra vagy a jóléti kiadásokra. Jövőre az oktatásra csupán a GDP 4,4 százaléka jut, míg az egészségügyi kiadásokra ennél is kevesebb, 4,2 százalék. Emellett a Fidesz által végrehajtott lakástámogatási rendszer átalakítása következtében kevesebb lakás épül, mint 2010 előtt, és előrejelzések szerint 2024 első félévének végére az államadósság már a GDP 76,1 százalékát is elérheti - tette hozzá.
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány proaktívan dolgozna az európai uniós támogatások megszerzésén, inkább nagy mértékű hiteleket vesz fel, miközben az ország értékeit "részletekben értékesíti" Kínának, vagy éppen "ajándékba adja közös erőforrásainkat" a miniszterelnök közeli családtagjainak és barátainak - hangsúlyozta. Összegzése szerint a különböző szektorok támogatásának növekedése jelentősen elmarad az infláció mértékétől, ami valójában megszorításokat jelent.
Vajda Zoltán véleménye szerint a tervezet meglehetősen problémás, mivel a kormány már évek óta képtelen eltalálni a legfontosabb tervezési számokat, és a harmadik éve várt GDP-növekedés is elmarad. Ebből kifolyólag aggasztónak találja, hogy a kormány a következő évtől vissza kíván térni a költségvetés tavaszi elfogadásához. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások jelentősen megugrottak, és jövőre "az egészségügyre szánt összeg kevesebb lesz, mint a kamatokra fordított pénz".
Értékelése szerint a kormány a 2025-ös költségvetés összeállításakor is csak kínlódni tudott. "Vért izzadva" próbálta összeegyeztetni a növekedési várakozásait, a 2026-os választás elé tervezett állami kiköltekezést és a drámaian kiábrándító gazdasági realitást.
A jövő évi költségvetés kimenetele szorosan összefonódik a magyar gazdaság növekedésének ütemével. Ugyanakkor a kormány "hurráoptimista" előrejelzéseit a Költségvetési Tanács és a független elemzők egyaránt kétségbe vonják, mivel azokat nem látják reálisnak – áll a tájékoztatásban.
Nagyon sok ponton kellene módosítani a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot ahhoz, hogy megszavazhassa azt egy felelős ellenzéki képviselő - hangsúlyozta a javaslat szerdai általános vitájában Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka.
A politikus kifejtette, hogy a magyar kormány a jelenlegi költségvetés révén veszélyezteti a jövőnket. Rámutatott, hogy ma már szinte általános gyakorlat, hogy a kormány a pozitív fejleményeket saját sikereiként, míg a kedvezőtlen eseményeket nemzetközi folyamatok következményeként tálalja.
Z. Kárpát Dániel többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon egy magas színvonalú, államilag támogatott egészségügyi rendszert kellene kialakítani. Hangsúlyozta, hogy ha sikerülne a külföldre távozott fiatalok felét hazacsábítani, akkor nem lenne szükség külföldi munkavállalókra. Emellett a képviselő a "lakhatási forradalom" eszméjét is népszerűsítette, és arra kérte a döntéshozókat, hogy a multinacionális vállalatokat teljes mértékben vonják be a közteherviselésbe.
A jobbikos képviselő "elképesztő önfeladásnak" nevezte, hogy a kormány nem elég bátor a multikkal vagy éppen a bankokkal szemben, hozzátéve, elég volna ugyanolyan mértékű közterheket fizettetni ezekkel a vállalkozásokkal, mint a hazai cégekkel.
Az a nézet fogalmazódott meg, hogy a foglalkoztatás bővítésére nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat duplán kellene visszafizettetni azokkal a vállalkozásokkal, amelyek a vendégmunkások megtartása mellett magyar munkavállalóikat elbocsátják.
Z. Kárpát Dániel kifejtette, hogy a 2010-es kormányváltás idején Magyarország egyoldalúan a német autóiparhoz volt kötve, ami nagyfokú kitettséget jelentett. A kormány azonban ezt a helyzetet háromirányúvá próbálta alakítani, de nem foglalkozott a Kelet irányába való és a mesterséges intelligencia (AI) által jelentett kockázatokkal és lehetőségekkel.
Kiemelte: az egyik kormányzati tisztségviselő egy tavalyi konferencián arról tájékoztatott, hogy a belföldi munkahelyek 37 százaléka kockázatnak van kitéve a digitalizáció következtében, különösen az AI gyors előretörése miatt. Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, hogy tízezrek sorsa javulhatna, ha ezt az innovatív technológiát az egészségügyi rendszer hatékonyabb és jobb működésének érdekében alkalmaznák.
A Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen egy magyar munkahelyvédelmi alap létrehozása. Ezt a forrást gazdagíthatná az a különadó, amelyet az AI-technológiák révén nyereséget szerző vállalatokra vetnének ki. Véleménye szerint ez a pénzügyi háttér lehetőséget adna arra, hogy a munkájukat elvesztett magyar állampolgárok ingyenes átképzéseken vehessenek részt, emellett pedig biztosítaná, hogy a hazai cégek aktívan részt tudjanak venni a digitális átalakulás folyamatában.
Z. Kárpát Dániel véleménye szerint a jelenlegi demográfiai helyzetben nem létezik olyan azonnali megoldás, amely drámaian és gyorsan növelhetné a születések számát. Ebből adódóan úgy véli, hogy a kormánynak szükséges lenne nyíltan elismernie a vészhelyzetet, és ennek megfelelően sürgős változtatásokat kellene eszközölnie a családpolitikájában.
A Párbeszéd vezérszónoka, Mellár Tamás, határozottan kijelentette, hogy a 2025-ös költségvetés fenntarthatatlan. Véleménye szerint, még ha a kormány jövőre várt makrogazdasági előrejelzései teljesülnek is, a kamatkiadások fedezete kizárólag hitelből származhat. Részletezte, hogy ha a gazdaság 3,4%-os növekedést mutat, miközben a belföldi kiadások 3,8%-kal emelkednek, akkor a belföldi felhasználás elszívja a növekményt, és nem marad elegendő többlet a kamatok kifizetésére.
Rámutatott arra, hogy 2020 után minden évben 5 százalék feletti volt az államháztartási hiány. A "fiskális alkoholizmus" bűnébe esett a kormány, ahogy korábban Gyurcsányék is - hangoztatta.
Végre valami reményteli üzenet érkezett a jövő évi tervekkel kapcsolatban, azonban felmerül a kérdés: miből is származik ez a növekedés? Jelenleg nem látszik, hogy a tőkeállomány valóban bővült volna, a munkaerőpiac is stagnál, és a termelékenység alacsony szinten mozog. Különösen aggasztó, hogy a kitűzött 3,7 százalékos hiánycél nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Azt a kedvező fejleményt emelte ki, hogy az idei ősz folyamán várhatóan elfogadják a költségvetést, és bízni szeretne abban, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a következő évben valószínűleg nem tartanak választásokat az Egyesült Államokban.
Kifejezte azt a nézetét is, hogy a törvényjavaslatban található 21 pontos gazdaságpolitikai alapelv emlékezteti az 1920-as években a Szovjetunióban bevezetett, végül éhínséghez vezető új gazdaságpolitikára, amely több szempontból is kudarcosnak bizonyult.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd egyik vezető képviselője, kifejezte aggodalmát a 2025-ös költségvetéssel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy annak semmi köze nincs a béke fenntartásához. Szerinte a büdzsé legfőbb kedvezményezettje a honvédelem és a fegyverkezés, ami szerinte egyfajta „lopakodó militarizációt” tükröz. Rebeka rávilágított arra, hogy a forrásokat olyan „békés célokra” fordítják, mint például gyalogsági harcijárművek és páncéltörők beszerzése, valamint olyan civil honvédelmi szervezetek támogatása, amelyek „gyakorlatilag a fiatalokat ölni tanítják” a középfokú oktatás után.
Kifogásolta, hogy a környezetvédelemre szánt források 2023-hoz képest 200 milliárd forinttal csökkennek. Szerinte a környezeti biztonság szempontjából ez a büdzsé egyenesen a katasztrófa költségvetése lesz. Viccelődhetne is az ember, hogy éppen most csökkentik a zöldcélokat, mintha az ország minden problémája megoldódott volna. Közben a termőföldeket egyszerre sújtja az aszály és az árvíz, a klímaválság pedig ránk zúdul, mint egy viharos eső. A vizeink és erdőink ökológiai állapota siralmas, ráadásul a vasúti közlekedés is szépen lassan összeomlik - tette hozzá.
