Münchenben izgalmas és erőteljes beszédek hangzottak el, amelyek mély nyomot hagytak a közönségben. A szónokok szenvedélyesen osztották meg gondolataikat, és a hallgatóság figyelme szoros összekapcsolódott a szavakkal. Az esemény nem csupán a szavak erejé


A közelmúltban a világsajtó figyelme a müncheni Biztonsági Konferenciára irányult, ahol a davosi Világgazdasági Fórummal ellentétben a geopolitikai kérdések kerültek a középpontba, nem pedig a gazdasági aspektusok. Várakozások szerint az Egyesült Államok új alelnöke, JD Vance határozottan fogalmaz majd, ám szavai sokkolták München közönségét és az egész európai politikai tájat. Keith Kellogg, Trump különmegbízottja is hozzájárult a feszültségek fokozódásához. - Átnéztük a globális médiát Washingtonból Zürichig, Rigától Tokióig.

Vance amerikai alelnök beszéde a müncheni Biztonsági Konferencián komoly visszhangot keltett, és számos elégedetlenséget váltott ki a résztvevők körében. A híres tokiói Nihon Keizai Shimbun, amely a világ legnagyobb példányszámú pénzügyi és gazdasági napilapjaként ismert, vendégkommentárjában kifejti véleményét az eseményről:

Ez a beszéd valódi csapást mért a transzatlanti partnerségre. Musk technomilliárdos már jó ideje támogatja a jobboldali szélsőségeseket Európában; ez a tény eddig talán figyelmen kívül hagyható volt, amennyiben csupán az ő személyes nézeteit tükrözte. Most azonban az Egyesült Államok alelnöke nyílt támadást intézett az európai demokrácia ellen. Felmerül a kérdés: vajon a transzatlanti szövetség már nem is létezik? Európa hirtelen úgy érzi, hogy magára maradt a világban.

A varsói Gazeta Wyborcza, Lengyelország legnagyobb példányszámban megjelenő bal-liberális napilapja, éles kritikát fogalmazott meg Vance ellen, meglehetősen határozott megfogalmazásokkal.

Az amerikai alelnök beszéde a müncheni biztonsági konferencián mélyen sértette a résztvevőket. Nem az volt a probléma, hogy Európát bírálta, hanem inkább a szónoklatának alacsony színvonala. Ez a konferencia a világ legbefolyásosabb politikusainak, katonai szakértőinek és elismert tudósainak találkozóhelye, ahol komoly, lényeges témákról folynak a viták. Itt komoly emberek komolyan beszélnek a nyugati világ biztonságáról. Ezzel szemben Vance tegnap Münchenben csupán egy tirádát hozott magával az európai demokrácia állítólagos hanyatlásáról, valamint arról, hogy az európai kormányok és bíróságok figyelmen kívül hagyják az alapvető szabadságjogokat.

A bécsi Der Standard nevű szociál-liberális napilap a következőképpen fogalmaz:

"Sem az amerikai elnök, sem orosz kollégája nem vesz részt a müncheni Biztonsági Konferencián. Kettejük tervei ennek ellenére beárnyékolják több száz kormányfő, miniszter, katonai és politikai szakértő megbeszélését. A horror nagy, különösen az európaiak körében. 1945 után az amerikaiakkal együtt a NATO-ban és az EU-ban felépítették a "szabad Nyugatot", szövetségeket szerveztek a demokráciáért, az alapvető jogokért, a nemzetközi jogért és a szabad kereskedelemért. Mindez most kockán forog, ha Donald Trump komolyan veszi azt, amiben Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben megállapodott. Mindkét "béketerv" Ukrajnára nézve egy amerikai-orosz diktátum lenne, ami területi nyereséggel jutalmazza a Kreml hadurát. De még rosszabb, hogy ezen túlmenően egész Európa katonailag meztelenné válna."

A rigai Diena című független napilap a következő párhuzamot vonja le:

A Trump és Putyin közötti telefonbeszélgetés természetesen aggasztó félelmeket ébresztett, felidézve a második Jalta lehetőségét. Az 1945-ös konferencián a nagyhatalmak a saját érdekeik alapján, a világ többi részének bevonása nélkül, alakították ki az új világrendet. Trump első hivatali időszakában is több alkalommal összehasonlították a helyzetet Jaltával, de most ismét napirendre került a téma. Egyértelművé vált, hogy Ukrajna és Európa legjobb esetben is csak a Washington és Moszkva közötti tárgyalások szélén helyezkedhetnek el, részesedve a döntéshozatalban.

A sanghaji Jiefang Ribao című állami napilap pedig ezt írja:

Miközben Vance, az amerikai alelnök, folyamatosan figyelmezteti és kioktatja az európaiakat, Kína a nemzetközi porondon felelősségteljes magatartást tanúsít. Európa egyre inkább aggodalommal tekint szövetségesére, akinek viselkedése miatt úgy érzi, hogy magára maradt a saját dilemmáival, legyen szó az ukrajnai konfliktusról vagy a transzatlanti kapcsolatok kihívásairól. Bár az európai álláspontok sok esetben nem egyeznek meg Kína véleményével, a müncheni Biztonsági Konferencián egyre inkább hallható a kínai perspektíva. Reméljük, hogy ez a párbeszéd a konferencia végén sem ér véget, hanem továbbra is formálja a nemzetközi diskurzusokat.

A stockholmi Expressen című liberális napilap nyugodt hangnemben megjegyzi:

Ez a hét bizonyos szempontból még rosszabb élményeket hozott, mint 2022 februárja, amikor Oroszország teljes mértékben háborút hirdetett Ukrajna ellen. Trump és Putyin telefonbeszélgetése után világossá vált, hogy az Egyesült Államok már nem áll ki olyan határozottan a meglévő világrend mellett. Európának nincs ideje sokáig bánkódni ezen a csalódáson, hanem sürgősen újra kell definiálnia a pozícióját. A NATO működése megakadt, de még mindig képes biztonságot nyújtani, ha erősítjük az együttműködést a szövetségben lévő megbízható partnerekkel.

A Washington Post, a közép-liberális fővárosi napilap, vendégkommentárjában a következőket olvashatjuk:

Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező hetekben egyfajta tűzszüneti megállapodás várható. Az idő sürgető, és a leglényegesebb kérdések rendezése elengedhetetlen. Hol húzódik a határ az ukrán és az orosz fegyveres erők között? Milyen biztonsági garanciákkal fogja Ukrajna megerősíteni a NATO-t, hogy Putyin ne indítson újabb támadást? Ezekre és további fontos kérdésekre sürgősen válaszokat kell találni – és a szabad világnak gondoskodnia kell arról, hogy olyan intézkedések születhessenek, amelyek figyelembe veszik a tizenegy éve tartó, provokáció nélküli és brutális háború következtében súlyosan megrongálódott ukrán állam valódi szükségleteit.

A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap nem lepődik meg:

Az amerikai elnök már évek óta hangsúlyozza, hogy Európa biztonságát az európai országokra kell bíznia. Nyilvánvalóan nem kellemes érzés, hogy az Európai Unió most, három évvel a háború kitörése után, és számos erőfeszítés ellenére is gyengén felkészült az orosz neoimperializmus ellenállására. A helyzet súlyossága abban rejlik, hogy fokozatosan tudatosul bennünk: nem csupán Moszkvában, hanem Washingtonban is vannak olyan döntéshozók, akik befolyási övezetekben gondolkodnak a világpolitika alakulásáról.

Egy új seriff van a városban, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

Úgy tűnik, hogy a hétvégén a világ különböző tájairól érkező állam- és kormányfők számára ez a helyzet különös jelentőséggel bír. Még mindig érkeztek rövid távú szobafoglalások, főként Európából, miután több washingtoni résztvevő is megérkezett az öreg kontinensre. A Trump-kormányzat szándéka egyértelműnek tűnt: kárt okozni Európának. A kialakult káosz már most is bizonytalansághoz, sokak szerint pánikhoz, de kezdeti dacos reakciókhoz is vezetett. A müncheni Biztonsági Konferencia megkezdése előtt már kemény kritikák hangzottak el a "minden idők legnagyobb üzletkötőjének" nevezett Heusgen ellen, akinek "világossá kell tennie, hogy a Föld gömbölyű" – fogalmazott Strack-Zimmermann, az EU védelmi politikáért felelős tagja. A színfalak mögött, a folyosókon és a Bayerischer Hof termeiben a diskurzus még élesebb volt. Eközben pletykák keringtek a szállodai folyosókon arról, hogy egy orosz delegáció úton van, vagy már megérkezett, míg ukrán és amerikai képviselők találkoztak. Mások, akiknek tudniuk kellett volna erről, mindent tagadtak.

Ez azonban mit sem változtatott az európaiak "gyerekasztalnál" való elhelyezkedésén, amit rezignáltan elismertek. Az európaiak számára sürgető szükség volt egy ütőkártyára, hogy valóban érvényesülhessenek. Ezzel szemben sok megfigyelő úgy érezte, hogy a Biztonsági Konferencia csupán a tehetetlenségük és védtelenségük kifejeződésévé vált. Az ukránok körében a fatalizmus és a növekvő cinizmus egyfajta feszültséget keltett: "Mi vagyunk az utolsó romantikusok, akik még mindig hajlandóak meghalni a szabályokon alapuló rendért" - fogalmazott Orysia Lutsevych, a Chatham House agytröszt igazgatóhelyettese.

Az a férfi, akinek a lázadást az előkelő tisztségviselői kör közepébe kellett volna vinnie, J.D. Vance, Donald Trump alelnöke volt. Ő már a reggeli alatt megvádolta a Wall Street Journalon keresztül az európaiakat a szólásszabadság és a demokrácia elnyomásával és felszólította a német politikusokat, hogy működjenek együtt az AfD-vel. Európának "üdvözölnie kell" az intézményellenes politika térnyerését, véget kell vetnie a tömeges bevándorlásnak és meg kell fékeznie a progresszív politikát.

Vance a müncheni beszédét a város szépségének és vendégszeretetének dicséretével kezdte, de hamarosan rátért egy sokkal súlyosabb témára: szerinte a valódi veszély nem Kínában vagy Oroszországban rejlik, hanem egy olyan Európában, amely eltávolodik saját értékeitől, és cenzúrával, bírósági döntésekkel, valamint politikai lépésekkel rombolja azokat. Kiemelte, hogy az embereket nem lehet "arra kényszeríteni, hogy bizonyos nézeteket valljanak", vagy arra kérni őket, hogy távol maradjanak bizonyos közösségi platformoktól. Rámutatott néhány aggasztó esetre: Svédországban egy keresztény aktivistát elítéltek, mert elégetett egy Koránt, ami szerinte figyelmeztető jel. Nagy-Britanniában pedig az "alapvető szabadságjogok" védelme került veszélybe, például Adam Smith Connor esetében, aki csendben imádkozott egy abortuszklinika előtt. A beszéd ezen a pontján a kamerák már nem rögzítették a hallgatóság rémült reakcióit. Vance ezután újabb intő jeleket említett: Skóciában egy férfi, aki abortuszellenes szórólapokat osztogatott, bűnözőként lett eljárás alá vonva. A romániai elnökválasztás érvénytelenítése is figyelmeztető példa volt számára. "Lehet, hogy ellenezzük, hogy Oroszország véleményeket vásároljon - de ha néhány ezer dollárral meg lehet ingatni a demokráciákat online hirdetésekkel, az mindenképpen aggasztó." Hangsúlyozta, hogy akik "alternatív véleményeket" képviselnek, például populista pártok tagjai, nem lehetnek célkeresztben emiatt.

Vance világossá tette, hogy a Trump-adminisztráció hogyan látja a transzatlanti kapcsolatokat: "Egy új seriff van a városban." Amerika készen áll arra, hogy megvédje Európát, de maguk az európaiak valószínűleg nem tudják, mit akarnak, vagy mit kellene megvédeniük. "Nincs biztonság, ha félsz a saját népedtől, és Amerika sem hajlandó megvédeni Európát, ha nem tartják tiszteletben a választók alapvető kérdéseit." És ezek közül az egyik legnagyobb probléma a tömeges migráció. Majd így folytatta: "Lehet, hogy téged nem érdekel, de az emberek törődnek a saját hazájukkal, a családjukkal, a gyerekeikkel, nem akarják, hogy országuk vezetői állandóan figyelmen kívül hagyják őket". Ez "a demokrácia lerombolásának legjobb módja" - mondta Vance az európaiaknak. "A német demokrácia túlélte Greta Thunberget [svéd éghajlatváltozás-aktivista], és túl fogja élni Elon Muskot is." Amikor Vance végzett, taps alig hallatszott, ő meg vita nélkül gyorsan távozott."

Donald Trump különmegbízottja kijelentette, hogy az Európai Unió számára nem lesznek kedvező feltételek az orosz-ukrán béketárgyalások során – számolt be róla a budapesti Népszava, amely a baloldali nézeteket képviselő napilapok közé tartozik.

Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szombaton a müncheni biztonsági konferencia egyik panelbeszélgetésén határozottan kijelentette, hogy európai országok nem vehetnek részt az orosz-ukrán háborút lezáró béketárgyalásokon. Ez az első alkalom, hogy amerikai részről ennyire egyértelműen fogalmaztak meg ilyen állítást. Kellogg, aki a politikai realizmus híve, hangsúlyozta, hogy a részvételi szándékról való panaszok helyett az európai országoknak inkább konkrét javaslatokkal kellene előállniuk, és fokozniuk kellene védelmi kiadásaikat.

Bár szépíthetjük a dolgokat, a Trump-adminisztráció lépései lényegében teljesen aláássák azt az Európai Uniót, amely eddig 130 milliárd euróval támogatta Ukrajnát a háború közel három éves időszaka alatt.

Keith Kellogg megnyilatkozásai olyan hatással voltak, mintha hideg zuhany érte volna a Trump-adminisztrációt, amely két napon belül újra és újra jelezte, hogy ha szükséges, kész átlépni transzatlanti szövetségesein, és háttérbe szorítani a hagyományos, baráti viszonyokat. Először JD Vance amerikai alelnök hangzott el pénteken, aki a müncheni biztonsági konferencián a szólásszabadság európai elnyomásáról, illegális migrációról és a védelmi kiadások növeléséről beszélt, elkerülve a valódi együttműködés kérdését. Nemrégiben pedig a Financial Times információi szerint az európai országok egy sor levelet kaptak a Fehér Házból, amelyben azt firtatták, hogy melyik ország milyen fegyverekkel és katonai egységekkel tud hozzájárulni Ukrajna háború utáni biztonságához. Ezen a héten Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter egy ajánlatot tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek: az Egyesült Államok átvenné Ukrajna ritkaföldfém-készletének felét, cserébe pedig amerikai katonák biztosítanák a kelet-európai ország védelmét az orosz-ukrán konfliktus lezárása után.

Jelenleg még nem teljesen egyértelmű, hogy Volodimir Zelenszkij, aki korábban a közös béketerv kidolgozására ösztönözte az Európai Uniót és az Egyesült Államokat, miként viszonyul legutóbbi kijelentéseihez. Emlékeztetett arra, hogy amennyiben nem születik megállapodás, Ukrajna nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal. Szombaton viszont már arról beszélt, hogy létre kellene hozni egy közös európai hadsereget.

A világ távoli sarkaiból érkező napilapok (Kép: Pixabay)

Related posts