Kis összeg, csekély erőfeszítés: a szakszervezet és az Auchan közötti bérmegállapodás nem jött létre.
Annak ellenére, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni a kiskereskedelemben, az Auchan egy olyan béremelést kockáztatott meg, amely miatt a dolgozók tömegesen jelzik az elégedetlenségüket és vannak, akik a távozást fontolgatják. A fizikai dolgozók 16 százalékos emelést akartak, a tárgyalásokat folytató Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) minimum 10 százalékot javasolt, a tulajdonos pedig végül 7 százalékot adott. Ahogyan Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke lapunknak elmondta, a kereskedelemben a bérek kérdése létfontosságú. Minőségi munkaerőt más ágazatból vagy a munkaerőpiaci szabad munkaerőből nem igazán lehet a kereskedelembe csábítani, így az a jellemző, hogy a jó és terhelhető kereskedőket egymástól "rabolják" a cégek. Hogy mennyire éles a helyzet, az is mutatja, hogy tíz éve még 500 ezer fölött volt a szektorban dolgozók száma, a KSH legfrissebb adata szerint ez most alig 350 ezer - mondta Karsai. Ebben persze benne vannak a hatékonysági fejlesztések is, de az is, hogy sokan egyszerűen elhagyják a területet - tette hozzá.
Az idei béremelési helyzet az ágazatban vegyes képet mutat. Karsai Zoltán megfogalmazása szerint a bérfejlesztéseket a 2024-es adatok fényében kell értékelni. Ott, ahol tavaly jelentős, akár 15%-os emeléseket is végrehajtottak, a munkavállalók most már a kisebb mértékű növekedést is elfogadhatónak tartják. Ezzel szemben problémák merülnek fel azoknál a cégeknél, ahol tavaly csak mérsékelt emelést hajtottak végre, és idén is hasonló mértékű emelésre készülnek. Az ilyen helyzetekben a munkavállalók türelme gyorsan kimerül.
Az Auchan esetében a 10 százalékos szakszervezeti álláspont megformálásának fő célja az volt, hogy a cég versenyképes jövedelmet biztosítson az ágazatban. Karsai Zoltán megjegyezte, hogy senki sem vitathatja, miszerint 2024 rendkívül nehéz év volt a kereskedelmi vállalatok számára, ugyanakkor a kereskedelemben dolgozó munkavállalók sem könnyedén vészelték át az évet, hiszen végig küzdöttek a boltokban a forgalmi tervek teljesítéséért. Azt is hozzátette, hogy a dolgozói 16 százalékos bérigény, figyelembe véve a munkavállalók megélhetési nehézségeit és a vállalat bérpiaci helyzetét, nem tekinthető túlzónak, a szakszervezet javaslata pedig különösen ésszerűnek mondható. Arra a kérdésre, hogy a tavalyi éves átlagos infláció a KSH adatai szerint 3,7 százalék volt, így a 7 százalékos emelés reálbér növekedést is eredményezne, Karsai Zoltán azt válaszolta, hogy ha a dolgozók látják, hogy a minimálbér 9 százalékkal emelkedett az év elején, akkor az igényük teljesen indokolt. A kereskedelmi szektor már néhány éve nem tartozik a kötelező szakmai bérminimum hatálya alá, ezért a munkavállalók a minimálbér emelésének mértékét figyelik kiemelten - magyarázta. Emellett az alkalmazottak jövedelmének jelentős része élelmiszerekre fordítódik, ahol az infláció mértéke még magasabb volt, így a drágulás érzékelése sokkal intenzívebb, mint a megadott 3,7 százalék. Ezt a tényezőt is figyelembe kell venni - mondta a szakszervezeti vezető.
Az Auchannál tavaly tulajdonváltás történt, az Auchan Magyarország Kft.-ben Jellinek Dániel nagyvállalkozó érdekeltsége 47 százalékos tulajdonrészt szerezett. Bár eddig azt lehetett tudni, hogy az új tulajdonosnak komoly ambíciói és tervei vannak, a szakszervezeti vezető szerint ezek nehezen fognak megvalósulni munkavállalók nélkül. Ami pedig külön aggasztó, hogy akik maradnak, azokat a "kicsi pénz, kicsi munka" kifejezéssel lehet jól jellemezni. Vagyis az elköteleződésük sérülhet a bérfejlesztési tervek megismerése után.
A Spar és az Aldi is növelte árait.
A SPAR Magyarországnál az üzlethálózatban dolgozó eladó és pénztáros munkatársak havi alapbére bruttó 30 ezer forinttal emelkedett. Így az áruházakban dolgozók elérhető legalacsonyabb alapbére havi bruttó 395 ezer forint. A gazdasági szempontból jelentős térségekben, valamint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó üzleteknél a legalacsonyabb bruttó alapbér - pénztáros és eladó munkakörökben - pedig 465 ezer forint. A szektor másik bejelentése a Aldi részéről történt meg. Ők szintén január elején jelezték, hogy az idei évben munkatársaik az értékesítés és a logisztika területén, valamint az irodai munkakörökben - néhány kivételtől eltekintve - egységesen 8 százalékos béremelésben részesülnek. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó Aldi International IT Services Kft. bérei pedig átlagosan 6,5 százalékkal növekednek.
