Természetesen, íme egy egyedi szöveg a megadott cím alapján: **Kilóg a zebraláb - Józsa Márta gondolatai** A városi forgatagban, ahol a mindennapok monotonitása uralkodik, néha olyan dolgok tűnnek fel, amelyek felkeltik figyelmünket. Ilyen a „zebraláb”

Nemrégiben részt vettem egy különleges kiállításon, ahol egy izgalmas beszélgetés zajlott. Erdélyi Lajos, a neves fotóművész, a mindennapi életének és fotóriporteri örökségének bemutatására vállalkozott, amely a "Tapintatlan fotóriporter" címet viseli. Az esemény a '60-as és '70-es évek Romániájában játszódik, ahol a hatalom által favorizált valóság tükröződött a korabeli sajtóban. A képek, amelyek ezen a kiállításon megjelentek, azonban másfajta történetet mesélnek el. A kényszerű iparosítás, a tömegek szenvedése, és a magát mindenhatónak képzelő hatalom leleplezése mind-mind éles kontrasztban áll a hivatalos narratívával. Érdekes, hogy a cenzúra mégsem vette észre, vagy talán nem volt elég bölcs ahhoz, hogy felfogja: az objektív mögött rejlő valóság csak egy bizonyos pontig takarható el. A lóláb, mint egy régi közmondás, még akkor is kilóg, ha köré falakat emelnek. A fotós és minden dokumentátor munkájának igazi értéke a részletekben rejlik, és ez a hagyaték a jövő digitális régészeinek komoly kihívást jelent majd. Vajon hogyan magyarázzák el majd utódainknak, hogy miért engedtük meg, hogy ilyen állapotok uralkodjanak körülöttünk? Az emlékek és képek megőrzik az igazságot, és talán éppen ez az, amiért érdemes volt megörökíteni őket.

Végtelen számú fénykép vár ránk, amelyek a tömeges mélyszegénység, a kényszerű és értelmetlen iparosítás által keletkezett tájrombolásokat és környezeti károkat örökítik meg. Ebből a szempontból Hatvanpuszta képei különösen figyelemre méltók, mivel párhuzamosan és összefonódva tükrözik a társadalmi problémákat. A jövő történészei számára rendkívül nehéz feladat lesz, hogy értelmezzék ezt a korszakot, amelyet úgy raktak le a társadalom asztalára, mint egy kényszerű falatot. Ennek a korszaknak is van neve, ahogyan a történelemben általában, és ez nem más, mint a NER.

Józsa Márta megosztotta gondolatait az Útszélen, 2025. október 16-án, csütörtökön, amikor is a szerző saját előadásában olvasta fel jegyzeteit.