Kína egy új, forradalmi mélytengeri kábelgyilkost mutatott be, amely felkavarta a globális kommunikációs szférát.

Kínai kutatók márciusban egy forradalmian új mélytengeri berendezést mutattak be, amelynek képességei lehetővé teszik, hogy átvágja a világ legjobban védett tenger alatti kábeleit.

A fejlesztést, amelyet 2025 februárjában mutattak be a kínai nyelvű Mechanical Engineering folyóiratban, polgári mentési és tengerfenéki bányászati eszközként azonosították. Azonban a tengerfelszín alatt 4000 méter mélyen elhelyezkedő kommunikációs kábelekhez való hozzáférés lehetősége messze meghaladja a legtöbb jelenlegi infrastruktúra működési határait.

Ez azt jelenti, hogy az eszköz más célokra is használható, aminek meglehetősen távolra mutató hatása lehet a globális kommunikáció és energiaellátás biztonságára.

Az a tény, hogy a tengerfenéken futó kábelek biztosítják a globális internetforgalom, pénzügyi tranzakciók és diplomáciai kapcsolatok működését, rendkívül fontos. Az utóbbi időszakban Tajvan közelében és Észak-Európában történt kábelmegszakítások már most is komoly aggodalmakat ébresztettek a rendszerek védelmének gyengeségeivel kapcsolatban.

A víz alatti technológia folyamatosan fejlődő komplexitása, amelyet a legújabb kínai hírek is megerősítenek, arra figyelmeztet, hogy a tengeri infrastruktúra egyre fontosabb szerepet tölthet be a jövőbeli stratégiai versengésben. E fejlesztések új kihívásokat jelentenek a kritikus infrastruktúra védelme szempontjából, különösen a "szürke zónás" taktikák elterjedése idején, amelyek a közvetlen háború és a béke közötti szürke zónákat erősítik. A The Conversation cikkének magyarázata szerint ezért aggasztja a nemzeteket az új kínai eszközök megjelenése.

Szerény megjelenésük ellenére a tenger alatti kábelek több mint 1,4 millió kilométeren át húzódnak az óceánokban, és a globális internetes kommunikáció csaknem 100 százalékát ezek biztosítják. Ezek az információs szupersztrádák a modern gazdaság egyik fő motorja, és nélkülözhetetlenek olyan dolgokhoz, mint például az azonnali pénzügyi tranzakciók, valamint a valós idejű diplomáciai és katonai kommunikáció.

Ha ezek a kábelek váratlanul megsérülnének, az egyes országok közti kommunikációs forgalom csupán egy kis részét lehetne helyreállítani a műholdak segítségével.

Az Egyesült Államok infrastruktúrájának jelentős része, egészen pontosan 98 százaléka, magánvállalatok kezei között van, akik felelősek a kiépítésért, üzemeltetésért és karbantartásért. 2021 során a piacon a domináló szereplők közé tartozott az amerikai SubCom, a francia Alcatel Submarine Networks, valamint a japán Nippon Electric Company, akik együttvéve 87 százalékos részesedéssel bírtak. Ezen kívül a kínai HMN Tech is jelentős mértékben, 11 százalékkal hozzájárult a szektorhoz.

A technológiai óriások, mint az Amazon, a Google, a Meta és a Microsoft, jelenleg a tenger alatti sávszélesség körülbelül felét birtokolják vagy bérelik.

A tenger mélyén futó kábelek rendkívül érzékenyek a természet által előidézett veszélyekre, mint például a víz alatti vulkánok kitörése, tájfunok és áradások. Azonban a károk legfőbb forrása továbbra is az emberi tevékenység: legyen szó a horgonyok nem szándékos elmozdulásáról, a vonóhálókba való akadásról, vagy akár szándékos rongálásról. Emiatt a biztonsági szakértők egyre aggasztóbban figyelik, hogy a jövőben várhatóan még gyakoribbá válnak a szándékosan okozott zavarok. A nemzetek ugyanis egyre inkább összehangolt támadási stratégiákat alkalmaznak a tenger alatti kábelek ellen, mint a hibrid háborús taktikák részeként.

A következmények messze túlmutathatnak a nukleáris elrettentés határain: ha hiányzik a megbízható kommunikáció, egy nukleáris arzenállal rendelkező állam képes lehet elveszíteni a stratégiai fegyvereinek ellenőrzési és megfigyelési képességeit. Ebben az esetben akár egy rövid, néhány perces kommunikációs zavar is végzetes következményekkel járhat.

Ezért az Európai Bizottság, az EU alapvető stratégiai érdekeinek védelme érdekében, 2025 februárjában közös nyilatkozatot adott ki a tenger alatti kábelek biztonságának erősítése érdekében. Talán nem véletlen, hogy éppen ekkor, hiszen a kínai új innovációt is ebben a hónapban mutatták be a nagyközönségnek.

Mint írják: "A tenger alatti kommunikációs kábelek az interkontinentális internetforgalom 99 százalékát teszik ki. Eközben a tenger alatti elektromos kábelek kulcsfontosságúak az energiabiztonság szempontjából, összekapcsolják a villamosenergia-piacokat és a szárazföldre hozzák a tengeri megújuló energiát. A kritikus infrastruktúrákat célzó hibrid kampány megzavarhatja az alapvető funkciókat és szolgáltatásokat az EU-ban, ami közvetlen hatással lehet életünkre".

Az Európai Unió hangsúlyozza, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a tenger alatti kábelek védelmének, mivel a rosszindulatú cselekedetek komoly veszélyt jelenthetnek az Unió biztonsági helyzetére. A szabotázs elleni intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy megőrizzük a biztonságos és stabil kommunikációs infrastruktúrát.

Ezért az Európai Bizottság csaknem egymilliárd eurót csoportosít át a költségvetésén belül arra, hogy szigorítsák a tenger alatti kábelekre vonatkozó biztonsági követelményeket és a tenger- és óceánfenéki ellenőrzéseket. Ezen kívül vészhelyzeti kábeljavító flotta létrehozásáról döntöttek, az ellenséges szereplőkkel és az "árnyékflottával" szemben szankciókat és diplomáciai intézkedéseket fognak végrehajtani, és úgy egyáltalán: felkészülnek a hibrid hadjáratok kezelésére, illetve a globális partnerekkel folytatott "kábeldiplomácia" előmozdítására. Igen, már "kábeldiplomácia" is létezik.

A növekvő szabotázsakciók fényében Peter Jamieson, az Európai Tenger Alatti Kábelek Szövetségének alelnöke a Politico portálnak nyilatkozva elmondta, hogy világszerte körülbelül 80 javítóhajó áll rendelkezésre. Az adatátviteli kábelek helyreállítása általában két hetet vesz igénybe, míg az energiaátviteli kábelek esetében a javítási folyamat akár több hónapig is eltarthat. A javítás költségei pedig jelentős eltéréseket mutatnak, hiszen ezek 5 és 150 millió euró (2-61 milliárd forint) között mozognak.

A hírek szerint a Finn-öböl térségében az utóbbi másfél évben kétszer is szabotázsakcióra került sor. A Balti-tengeren 2022 óta legalább hat, szabotázsra utaló esetet dokumentáltak, míg 2023 óta 11 tenger alatti kábelt rongáltak meg, aminek hátterében a szakértők Oroszországot sejtik. A jelentés alapján a károk nem idéztek elő pánikot vagy jelentős zavart, azonban számos kérdés merül fel:

Képzeljük el, mi történne, ha a következő lépések valóban drámai következményekkel járnának. Mi történne, ha Oroszország egy katonai offenzívát indítana Európa irányába? Mi lenne, ha ez a cselekedet már a háború kezdetét jelentené?

A brüsszeli portál Nick Childs-t, az International Institute for Strategic Studies tengeri védelmi szakértőjét is megkereste. Childs véleménye szerint Moszkva a szabotázsokkal arra törekszik, hogy elrettentse és figyelmeztesse a nyugati országokat, ne nyújtsanak további támogatást Ukrajnának.

Visszatérve a kínai új mélytengeri eszközre, a The Conversation elemzése alapján úgy tűnik, hogy Kína a mélytengeri kábelvágási technológia fejlesztésével tudatos üzenetet küldött az új amerikai kormányzatnak. Donald Trump "Amerika az első" politikai irányvonala olyan változást jelez Kína számára, amely várhatóan megnehezíti a globális szinten együttműködő partnerségek kialakítására tett erőfeszítéseket.