Klaus Iohannis hivatalban marad, amíg meg nem választják az utódját.
Populista kampánytémának nevezte és elhárította Klaus Iohannis román államfő hétfőn a lemondását sürgető politikusi nyilatkozatokat, leszögezve: addig marad tisztségében, amíg a megválasztott új államfő leteszi a hivatali esküt.
Az EU-csúcson részt vevő Klaus Iohannis brüsszeli sajtótájékoztatóján, amelyet a román hírtelevíziók élőben közvetítettek, kifejezte véleményét, miszerint teljesen értelmetlen, hogy a közéleti szereplők továbbra is azon vitatkozzanak, vajon tisztségében maradnia kellett-e a második ötéves mandátuma decemberi lejárta után. Ez különösen figyelembe véve, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a novemberi elnökválasztás eredményét, és elrendelte a voksolás megismétlését.
Iohannis elnök kifejtette, hogy az alkotmány világosan meghatározza, miszerint ő addig maradhat a tisztségében, amíg az új elnök át nem veszi a mandátumát. "Most nem ez a téma, amiről beszélnünk kellene" - mondta, utalva arra, hogy néhány hónapon belül úgyis távozik. "Mindent vállalok, amit tettem, legyen az jó vagy rossz. Jelenleg a legfontosabb, hogy az új választásokra összpontosítsunk" - tette hozzá. A politikus hangsúlyozta, hogy sokkal lényegesebb Románia jövője, és szerinte az elnökjelölteknek inkább arról kellene beszélniük, milyen terveik vannak az országgal, és miként képzelik el annak fejlődését.
Klaus Iohannis úgy véli, hogy "minden jelöltnek megvan a maga esélye", azonban ő abban bízik, hogy a közelgő kampány és választás egy olyan államfőt hoz majd el, aki megőrzi az európai irányvonalat, és folytatja Románia fejlődésének útját.
Az elnök határozottan elutasította, hogy - újságírói kérdésre válaszolva - részletes magyarázatot adjon arról, miért semmisítették meg a november 24-i választás eredményét. Mint kifejtette, a választási eredmények érvényesítése kizárólag az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, amely döntésének indoklásában szerinte "nagyon világosan" rögzítette az eseményeket a 2024-es elnökválasztással kapcsolatban. Ezen kívül megemlítette, hogy a Velencei Bizottság ajánlásaiban megfogalmazott javaslatokat figyelembe kell venni a jövőbeli hasonló helyzetek kezelésénél, és a parlament feladata, hogy ezt a dokumentumot értékelve eldöntse, indokolt lenne-e a törvénymódosítás.
Klaus Iohannis hozzátette, sokan igazságtalannak, dühítőnek tartják, hogy a tavalyi elnökválasztás eredménytelenül zárult. "Ezért is nagyon fontos, hogy az illetékes intézmények komolyan felkészüljenek a májusi választásra" - szögezte le az elnök.
A román ellenzéki pártok véleménye szerint Klaus Iohannisnak december 21-én, a második ötéves mandátuma lejártával, távoznia kellett volna a posztjáról, és a szenátus elnökének kellett volna ideiglenesen átvinnie az államfői feladatokat az új elnök megválasztásáig. A "hatalmát önkényesen gyakorló Iohannis" eltávolítását célzó lépéseket a kormánypártok által szélsőségesnek minősített ellenzéki frakciók indították, parlamenti eljárást kezdeményezve. Azonban a házbizottság az eljárási szabálytalanságokra hivatkozva elutasította a szavazás megtartását az elnök felfüggesztéséről, így a tervek meghiúsultak.
Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Klaus Iohannis jelenlegi népszerűségi helyzete már-már nosztalgikus párhuzamokat ébreszt Nicolae Ceausescu korábbi kommunista diktátorral. Lasconi szerint Iohannis tisztségben maradása csak fokozza a választók frusztrációját, akik egyre elégedetlenebbek, és ezzel párhuzamosan erősíti azokat a politikai szereplőket, akik Románia elszigeteltségét hajtogatják.
A román alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás 2024. november 24-én tartott első fordulóját. E döntés hátterében a Legfelsőbb Védelmi Tanács megállapítása áll, amely szerint a szavazatok többségét szerző, a két világháború közötti Vasgárda eszméit népszerűsítő Calin Georgescu, szélsőjobboldali független jelölt, kizárólag közösségi médiás kampányra támaszkodott. E kampányt ráadásul illegálisan finanszírozta egy, a nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás is.
A bukaresti kormány május 4-re és 18-ra tűzte ki a megismételt elnökválasztás első és második fordulójának időpontját.
