Kovács Lajos István emlékére, aki nem csupán Szegvár történelmét oktatta, hanem szívvel-lélekkel őrizte és ápolta is azokat az értékeket, amelyek e település múltját gazdagítják.

Életének 84. évében elhunyt Szegvár meghatározó pedagógusa és helytörténésze. Kovács Lajos István több évtizeden át tanított, vezette az általános iskolát és a Falumúzeumot.

Életének 84. évében 2025. július 10-én elhunyt Kovács Lajos István pedagógus, helytörténész, a Szegvári Általános Iskola tanára és igazgatója, a Szegvári Falumúzeum vezetője, a Szegvári Napló újság egyik alapítója és főszerkesztője. Purgel Zoltán, a tanár úr volt diákja, a tanítványai és tisztelői nevében emlékezik meg róla.

Kovács Lajos István Hódmezővásárhelyen született 1941. november 14-én. Iskolai végzettsége tanító, általános iskolai fizikatanár, pedagógiai szakos egyetemi diplomát szerzett. 1974-ben költözött Szegvárra családjával, ahol aktív résztvevője volt minden szegvári, jó célt szolgáló megmozdulásnak.

A Szegvári Általános Iskolában fizika szakos tanár volt. Szigorú, emberséges, jó pedagógusként ismerték meg, akit szerettek a tanítványai. 1974-től 1991-ig volt az iskola igazgatója. Ő kezdeményezte, hogy a kötelező oktatás mellett minél több szakkör, fakultáció, sportprogram működjön az iskolában. A tanár úr vezetése alatt épült meg 1983-ban a központi iskola melletti sportcsarnok is.

1991-ig vezette az iskolát, ettől kezdődően beosztott tanárként fizikát tanított és napközis csoportvezető tanár volt. A tanulók ragaszkodtak hozzá, mert nem csak a szaktárgyi ismereteik gyarapítását tekintette céljának, hanem gyermeki életük minden problémája felé érdeklődéssel és segítőkészséggel fordult.

Komoly érdeklődést mutatott a település helytörténete, néprajza iránt.

A Szegvári Falumúzeum irányítása 1981-től kezdődően 26 éven át egy rendkívül elkötelezett személy kezében volt. Mint igazi lokálpatrióta, folyamatosan bemutatta a látogatóknak Szegvár gazdag és sokszínű történelmét. Szenvedélyesen kutatta fel a helyi kismesterségeket és azok mestereit, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerüljenek e hagyományos mesterségekkel. Számukra szervezett foglalkozások során a mesterek nemcsak tudásukat adták át, hanem élménnyé varázsolták a tanulást, így a fiatal generációk ismereteket szerezhettek a helyi kultúrával kapcsolatban.

Szegvár turizmusának népszerűsítése érdekében különleges prospektusokat készített, amelyek bemutatják a falu vonzerejét. Részt vett több jelentős kiállításon, például az országos Utazás kiállításon, ahol a település képviseletét vállalta. Ezen kívül létrehozott egy 70 férőhelyes turistaszállást, valamint megalapította a Szegvári Vendéglátás Szervező Irodát, amely a helyi vendéglátóipar fejlődését hivatott elősegíteni.

1988 tavaszán, barátaival közösen megalapította a Szegvári Napló című havilapot, amelynek főszerkesztőjeként egészen 2012-ig irányította a lapot.