Svájc és az Európai Unió közeledése egyre hangsúlyosabbá válik, és az alpesi ország számára elkerülhetetlenné válik, hogy valamilyen formában kompromisszumot kössön.

Jelenleg egy történelmi megállapodás körvonalazódik Svájc és az Európai Unió között, amely alapjaiban változtatná meg az ország egységes piachoz való kapcsolódását. Azonban Svájcnak jelentős engedményekre lenne szüksége, és évente komoly összegeket kellene befizetnie az EU költségvetésébe. Ez a közeledés nem mentes a vitáktól, hiszen számos ellenzője akad, akik aggályaikat fejezik ki a tervezett lépésekkel kapcsolatban.

Svájc több mint tíz év tárgyalás után megállapodást kötött az Európai Unióval, hogy fenntartsa és bővítse hozzáférését az egységes piachoz - de az ár nagy. A készülő keretmegállapodás kötelezné az alpesi országot az uniós jogszabályok dinamikus átvételére hat kulcsfontosságú területen, évi 375 millió eurós hozzájárulással - írja a Financial Times cikke nyomán a Portfolio.

Az egyezség értelmében Svájc nem szólhatna bele a szabályok alakításába, de végre kellene hajtania azokat, ellenkező esetben szankciókra kell számítania.

2027-ben népszavazásra kerül sor az ügyről, ám a tiltakozók tábora már most is jelentős méreteket ölt. A megállapodás legfőbb kérdései sok hasonlóságot mutatnak a brexit körüli vitákkal: a pénzügyi hozzájárulások, az uniós állampolgárok bevándorlásának megkönnyítése, valamint az Európai Bíróság szerepe mind-mind középpontban állnak. A vitarendezési folyamat független bíróság előtt zajlana, ugyanakkor az uniós jogokkal kapcsolatos döntéseket kötelezően az uniós bíróság hozná meg.

Svájcban mindez jelentős aggodalmakat keltett, hiszen a közvetlen demokrácia alapelvei szervesen beépültek a társadalmi és politikai életbe.

A megegyezés bírálói szerint a jogátvétel és az EUB-kötelezettségek a szuverenitás elvesztéséhez vezetnek. Ezzel szemben a támogatók azzal érvelnek, hogy

A kaotikus kétoldalú rendszer helyett egy világos és átlátható jogi keret létrehozása jelentős előnyöket hozna az EU-val való gazdasági kapcsolatok terén. Svájc ismét csatlakozhatna az Erasmus és a Horizon Europe programokhoz, valamint részt vehetne az Euratom tevékenységeiben is. Jean Keller, a genfi befektetési szakember a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy egy stabil keretmegállapodás "évtizedek óta tartó drámának" vethetne véget. Véleménye szerint az EU-val való üzleti kapcsolatok intézményes kereteinek megteremtése elkerülhetetlen lépés.

A szélsőjobboldali Svájci Néppárt (SVP) és az euroszkeptikus Kompass/Europa mozgalom képviselői szerint az ilyen mértékű integráció felesleges. Philip Erzinger, a mozgalom vezetője, meggyőződése, hogy a jelenlegi rendszer keretein belül is bőven van lehetőség külföldi munkaerő foglalkoztatására. Úgy látja, hogy az új egyezmény csupán aláásná Svájc versenyképességét, ami hosszú távon káros hatással lenne az ország gazdaságára.

A népszavazás kiírásához már zajlik az aláírásgyűjtés.

A svájci kormány törekvése, hogy legkésőbb 2027 januárjában lehetőséget biztosítson a szavazásra a kérdésben. Amennyiben ez nem valósul meg, a választások következményeként a döntés várhatóan egy évvel későbbre tolódik.

Az EU világossá tette: ha Svájc ismét elutasítja a megállapodást, nem maradhat minden a régiben. 2021-ben Brüsszel már büntette Bern döntését, például a kutatási együttműködés visszafogásával. Most sem zárják ki a hasonló lépéseket. Egyre több svájci tisztviselő figyelmeztet: a jelenlegi kétoldalú rendszer lassú eróziója hosszú távon ártana az exportnak, a közlekedésnek és a biztonsági együttműködésnek.