A Magyar Színházi és a Magyar Teátrumi Társaság közösen értékes feladatokat fogalmazott meg.
A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság elnöksége csütörtökön közös közleményt adott ki az eseményről, melynek szövegét - kérésükre - változtatás nélkül közöljük.
A két jelentős hazai színházi szakmai szervezet előzetesen megállapodott azokról a témákról, amelyekről az első szakmai egyeztetésükön beszélnének: előadó-művészeti törvény módosítása, független színházak helyzete, kulturális ágazati bérfejlesztés, előadó-művészeti életpályamodell, művészeti felsőoktatás, szakmai rendezvények.
Az előadó-művészeti törvény finomítása és korszerűsítése kapcsán számos izgalmas lehetőség nyílik meg. A jogszabályi keretek átdolgozása nem csupán a művészek és alkotók jogainak védelmét célozza, hanem a kreatív ipar fejlődését is elősegítheti. E változások révén a művészek számára kedvezőbb környezetet teremthetünk, amely támogatja a kulturális innovációt és a sokszínűség megjelenését a színpadokon. Fontos, hogy a törvény figyelembe vegye a digitális világ kihívásait is, így a művészek új lehetőségekhez juthatnak, miközben a hagyományos előadó-művészeti formák is megőrzik relevanciájukat. Az együttműködés és a párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy a jogszabály valóban tükrözze a mai kor igényeit és elvárásait.
Az új normaszöveg célja, hogy megerősítse és támogassa az előadó-művészeti szervezetek működését, figyelembe véve a modern kihívásokat és lehetőségeket. A jogszabályi keretek átalakítása során fontos, hogy olyan struktúrákat és működési formákat találjunk, amelyek garantálják a kiszámíthatóságot és a fenntarthatóságot. Első lépésként érdemes átgondolni a szervezetek finanszírozási modelljeit, amelyek biztosítják a stabil működést. A közpénzek mellett alternatív finanszírozási források, mint például szponzorációk, pályázatok és közönségalapú támogatások is figyelembe veendők. A diverzifikált bevételi források nemcsak a pénzügyi stabilitást erősítik, hanem lehetőséget adnak a kreatív kísérletezésre is. Ezen túlmenően a működési forma megválasztásánál figyelni kell a jogi keretekre, amelyek lehetővé teszik a rugalmas alkalmazkodást a piaci igényekhez. Az alapítványi, egyesületi vagy nonprofit társasági formák különböző előnyöket és hátrányokat kínálnak, ezért érdemes alaposan mérlegelni, melyik biztosítja a legjobb környezetet az alkotói munka számára. A normaszövegben továbbá fontos, hogy hangsúlyozzuk a közösségi és társadalmi szerepvállalást. Az előadó-művészetek nem csupán szórakoztatnak, hanem hozzájárulnak a kulturális örökség megőrzéséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez is. Ennek érdekében ösztönözni kell a közönség részvételét és a helyi közösségekkel való együttműködést. Végül, a normaszövegnek tartalmaznia kell a szakmai fejlődés és a képzés támogatását is, hiszen a művészek és a szakemberek folyamatos tanulása elengedhetetlen a minőségi előadásművészet fenntartásához. A jövőbeni kihívásokra való felkészülés érdekében fontos, hogy a szervezetek innovatív megoldásokat keressenek, és aktívan részt vegyenek a nemzetközi együttműködésekben is. Összességében egy olyan normaszöveg megalkotása szükséges, amely nemcsak jogi kereteket biztosít, hanem inspirálja is az előadó-művészeti szervezeteket a kreatív és fenntartható működésre.
A megbeszélés során felmerült az előadó-művészeti életpályamodell kérdése, amely kapcsán a két szervezet vezetősége egyetértene abban, hogy érdemes lenne széleskörű egyeztetéseket folytatni, bevonva más szakmai csoportokat és az MMA-t is. A sikeres bevezetés érdekében a két szervezet elkötelezte magát a kidolgozás szakmai támogatása mellett, munkabizottságok létrehozásával. Céljuk, hogy 2026 tavaszára, a részletes és átlátható előkészítési folyamat után, egy átfogó javaslatcsomagot terjeszthessenek a döntéshozók elé.
Mindkét szervezet fontosnak ítéli meg az ágazati bérfejlesztés irányába tett kormányzati erőfeszítéseket. Ugyanakkor - szakmai képviseletként - megnyugtatónak tartanák a minimálbér emelkedése feletti kulturális bérnövekedést.
A két elnökség egyetértett abban, hogy tematikus megbeszélések keretében folytatják az egyeztetéseket. Ezek a beszélgetések a következő témák köré épülnek: az előadó-művészeti szféra finanszírozása, a független színházak helyzete, valamint a művészeti felsőoktatás helyzete és jövője.
