Lázár János hangsúlyozta, hogy a kommunizmus áldozatai számára az igazi kárpótlás csak 2010 után vált elérhetővé. Ezzel a kijelentéssel arra utalt, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban a kárpótlási folyamatok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy méltó

A Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékére rendezett megemlékezés zajlott a Szovjet Megszállás Áldozatainak Emlékművénél. Az eseményen részt vett Lázár János, építési és közlekedési miniszter is. // Fotó: Hatlaczki Balázs Lázár János: Igazi kárpótlást csak 2010 után kaptak a kommunizmus áldozatai! Kovács Attila 2024-11-25

A második világháború után GULAG-ra hurcolt nemzettársaink legnagyobb csoportja 1953. november 25-én érkezett haza a Szovjetunióból. Emiatt ezen a napon tartja évről-évre megemlékezését a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ). A helyszín mindig a szervezet által felállított óbudai GULAG Emlékmű. A megemlékezésen ezúttal Lázár János építési- és közlekedési miniszter mondott beszédet.

Megközelítőleg nyolcszázezer magyart hurcoltak el a második világháborút követően a szovjet táborokba. Nagyobb részük soha többé nem térhetett haza, és ma is ott alusszák örök álmukat a kazah puszták, a szibériai tajga, a sarkköri bányavidékek vagy éppen az orosz Távol-Kelet zordon, fagyos területein. A szerencsésebb sorsúak hosszú évek borzalmas körülmények közötti fogságát követően "repatriálva" lettek, vagyis visszatérhettek szülőföldjükre.

Sztálin halála után néhány hónappal, 1953. november 20-án és 25-én két részletben, mintegy ezerötszáz honfitársunk térhetett haza a Szovjetunió kényszermunkatáboraiban eltöltött rabságából. Ennek okán 2012-ben november 25-e lett a Szovjetunióba hurcolt nemzettársaink emléknapja. A SZORAKÉSZ szervezésében - kormányzati támogatással - 2018-ban Óbudán állították fel az ország első GULAG-emlékművét, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatott fel. Azóta minden évben itt tartja megemlékezését a SZORAKÉSZ. Idén Lázár János építési- és közlekedési miniszter volt a megemlékezés díszvendége.

A SZORAKÉSZ tovább örökli a szülők és nagyszülők hagyatékát, gazdagítva ezzel a családi tradíciókat.

Elsőként a SZORAKÉSZ elnöke lépett az emelvényre. Menczer Erzsébet, akit a GULAG borzalmai személyesen érintettek szülei fogva tartása miatt, beszédében határozottan kifejtette:

A győztes féktelen bosszúja és mérhetetlen "étvágya" nyelte el a XX. század második világégésének végén a serdülőkort alig elhagyó vagy még iskoláskorú "rettenetes magyar bűnösöket". Néhányukat - mint az én Édesanyámat is - jelképesen 1944-ben a karácsonyfa alól vittek el, többségük már börtön vagy lágerlakóként élte meg a kis Jézus születését. Mérhetetlen szenvedés és megaláztatás jutott osztályrészül csak azért, mert ők hitték és élték az ősi jelszót: Istennel a hazáért mindhalálig.

A Szovjetunióba Hurcolt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Emléknapja alkalmából tartott megemlékezés a Szovjet Megszállás Áldozatainak Emlékművénél. Menczer Erzsébet a SZORAKÉSZ elnöke // fotó: Hatlaczki Balázs

Az emlékezetpolitikai szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy a malenkij robotra elhurcolt emberek, akik a szovjet GULÁG borzalmait szenvedték el, ítélet nélkül, vagy koncepciós perek keretében kerültek fogságba. Ezeket az embereket villanyárammal működő szögesdrótok mögé zárták, ahol kényszermunkára kényszerítették őket olyan embertelen körülmények között, hogy még a legbasicabb munkaeszközök vagy szerszámok sem álltak rendelkezésükre, és orvosi ellátásban sem részesültek. Naponta többször is tudtukra adták, hogy életükért nem számíthatnak az őrség irgalmára. Amikor a túlélők végre hazatértek, azt a megdöbbentő utasítást kapták, hogy a szenvedéseikről, a történtekről nem beszélhetnek senkinek, sem egymással, sem családtagjaikkal...

Mindez a saját családom történetén keresztül is megerősítést nyert számomra. Büszkeséggel tölt el, hogy mi, a SZORAKÉSZ alapítóinak örökösei, továbbvivjük elődeink által ránk hagyott értékeket. Ma már az ország területén, egyedülálló módon, 29 helyszínen állítunk emléktáblát és emlékművet egykori GULAG rabtelepeken. Tiszteletünket fejezzük ki mindazok előtt, akiknek emberi jogait a történelem során a megszállók, a kommunista rezsimek és a 20. századi tömeggyilkos hatalomépítők semmibe vették!

Magyarország számára az a legfontosabb, hogy megőrizze semlegességét, és elkerülje a háborúba való belépést.

Az idei eseményen Lázár János, az építési és közlekedési tárca vezetője, a kormány nevében osztotta meg gondolatait. A miniszter hangsúlyozta, hogy az emberiség sajnos nem sokat tanult a két világháború tragédiáiból. Nyolcvan évvel a második világháború vége után, alig egy karnyújtásnyira tőlünk, ismét emberek harcolnak egymás ellen, nem látva, hogy a háború csakis a térség, így Magyarország számára is pusztító következményekkel járhat.

Magyarország számára, a két tragikus háború után, a valódi cél a háborúk elkerülése és a semlegesség megőrzése kell, hogy legyen. Az ország háborús veszteségei olyan mértékűek, hogy szinte felfoghatatlanok; elvesztette önrendelkezését és szuverenitását. Az ország előtt a kirabolt és pusztulásra ítélt nemzetek sorsa állt, míg a békediktátumok hosszú évszázadokra, sőt, a mai napig is, meghatározták Magyarország helyét és lehetőségeit a nemzetközi színtéren.

A Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékére rendezett megemlékezés zajlott a Szovjet Megszállás Áldozatainak Emlékművénél. Az eseményen részt vett Lázár János, építési és közlekedési miniszter is. // Fotó: Hatlaczki Balázs

Lázár János, ahogyan Menczer Erzsébet beszédéből kiderült, jelentős szerepet játszott abban, hogy a november 25-i emléknap még 2012-ben megrendezésre kerüljön. A miniszter azóta is folyamatosan támogatta Menczer Erzsébet kezdeményezését, amely a feledésbe merült események felidézésére irányult. Ez alkalommal sem csupán a tágabb kontextust elemezte, hanem emlékeztetett a szovjet rabságból hazatérők szívszorító és megalázó sorsára is.

A fogságból hazatérők sorsa rendkívül megrázó volt. E visszatérőknek senki sem mondott bocsánatot, kárpótlásban pedig nem részesültek; a hazájuk földjén fegyveres őrök várták őket, és arra kényszerültek, hogy fogadalmat tegyenek: soha nem beszélhetnek arról, mit éltek át. Az igazi kárpótlás csupán évekkel később érkezett el, míg a bocsánatkérés és az emlékállítás csak évtizedek múltán, a 2010-es években valósult meg. Ennek a történetnek a hatása a mai napig érezhető, így a 21. század első évtizedeiben a nekünk szánt sors kereteinek megváltoztatása és az előre kijelölt mozgástér kibővítése állt a középpontban, mindez pedig a jövőnkért való küzdelem része volt.

A Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékére rendezett megemlékezés zajlott a Szovjet Megszállás Áldozatainak Emlékművénél. // fotó: Hatlaczki Balázs

A miniszter emlékezése végén hangsúlyozta, hogy a mai világban tapasztalható érdektelenség ellenére elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk az áldozatok történetének megőrzéséért. Fontos, hogy tiszteletünket kifejezzük irántuk, és lehetőséget adjunk számukra a békére és a megnyugvásra, különösen idősebb éveikben. Gyermekeik és leszármazottaik számára pedig azt kell biztosítanunk, hogy a szenvedés ellenére büszkén emlékezzenek őseik hazafiasságára és kitartására.

A beszédek befejeztével Menczer Erzsébet és Lázár János, valamint az emlékezetpolitikai szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatánál, mély tisztelettel hajtva fejet az áldozatok emléke előtt. A megemlékezés még emelkedettebbé vált a Zeneakadémia tehetséges növendékeinek rövid, de lélekmelengető műsora által, amely gazdagította a rendezvény méltóságát.

Persze, szívesen segítek! Milyen témában szeretnéd, hogy a Facebook hozzászólás egyedi legyen? Esetleg egy eseményről, élményről, vagy valami másról van szó? Kérlek, írd le a részleteket, és én személyre szabom neked!

Természetesen! Íme egy egyedi szöveg a megadott témák köré: --- **Kapcsolódó témák: Lázár János, Menczer Erzsébet, SZORAKÉSZ, Vezető** A politikai tájékoztatóban Lázár János és Menczer Erzsébet szerepe kiemelkedő, hiszen mindketten jelentős befolyással bírnak a magyar közélet alakulására. Lázár János, mint tapasztalt vezető, mindig is a hatékony intézkedések híve volt, míg Menczer Erzsébet a kommunikációban és a nyilvános kapcsolatok kezelésében mutatott kiemelkedő képességeket. A SZORAKÉSZ program célja, hogy innovatív megoldásokkal támogassa a közszolgáltatásokat, és elősegítse a lakosság igényeinek kielégítését. A vezető szerepét betöltő szakembereknek kulcsszerep jut abban, hogy a jövő kihívásainak megfelelően irányítsák ezt a kezdeményezést. --- Remélem, hogy tetszik! Ha további módosításokat szeretnél, csak szólj!