A Nemzetközi Büntetőbíróság lépéseket tett Benjamin Netanjahu budapesti látogatásával kapcsolatban.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói testülete kijelentette, hogy Magyarország elmulasztotta a Római Statútumból adódó kötelezettségeit, mivel nem működött együtt a bírósággal Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében, aki az országba látogatott. Ennek következtében a testület úgy döntött, hogy az ügyet a bíróság munkájában részt vevő tagállamok közgyűlése elé terjeszti - tájékoztatott a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott határozatában.
A jelentésben hangsúlyozták, hogy a hágai székhelyű intézmény tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki, amely nemcsak palesztin felelősökre vonatkozik, hanem Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre is. Ez a lépés a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktus során állítólagosan elkövetett bűncselekmények miatt történt, amelyek a Hamasz palesztin terrorszervezet tagjainak tevékenységeivel kapcsolatosak.
Az izraeli miniszterelnök idén áprilisi hivatalos látogatása során Magyarországon tartózkodott, amikor a bíróság emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelem ügyére. A bíróság többször is felajánlotta a konzultációs lehetőséget, ám a magyar kormány részéről nem érkezett válasz – olvasható a testület csütörtöki közleményében.
A kormány a döntést követően azzal érvelt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást, továbbá hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, illetve álláspontja szerint "az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak". A bíróság azonban leszögezte: a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács megállapítása szerint "Magyarország számára világosan körvonalazódott az együttműködési kötelezettség", míg Netanjahu letartóztatásának elmulasztása "komoly mértékben veszélyezteti az ICC megbízatásának teljesítését".
"Az alapokmány részes államaként Magyarország elfogadta, hogy a bíróság határozatai rá nézve kötelezőek, és nem dönthet egyoldalúan arról, hogy egyes határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján tesz-e eleget az együttműködési kéréseknek" - olvasható a jelentésben.
A bíróság hangsúlyozta, hogy Magyarország júniusban kifejezte szándékát a Római Statútumból való kilépésre, azonban ez a lépés hivatalosan csak 2026. június 2-án válik hatályossá. Ennek következtében az ország továbbra is köteles teljesíteni az egyezmény által rárótt kötelezettségeit.
A testület a legfrissebb határozatát megküldi a tagállamok közgyűlésének, amely a decemberi éves ülésén fogja mérlegelni a következő lépéseket.
