Logisztikai forradalom - Magyarország a jövő európai gyűjtő- és elosztó központjává emelkedett.
Robbanásszerű fejlődés az intermodális szállításban - Magyarország új, meghatározó szereplője Európának Az intermodális forgalom terén tapasztalható dinamikus változások új lehetőségeket kínálnak Magyarország számára, amely mostantól kulcsszereplővé lép elő a kontinens logisztikai térképén. Az ország stratégiai fekvése és fejlett infrastrukturális hálózata révén nem csupán átkelőpontként funkcionál, hanem innovatív megoldásokkal és fenntartható szállítási módokkal gazdagítja az európai szállítmányozást. Az új irányvonalak és a technológiai újítások révén Magyarország nemcsak részesévé válik a globális intermodális láncnak, hanem aktív formálója is annak, ami új perspektívákat nyit a regionális kereskedelem és az ipari együttműködések előtt.
2024-ben Magyarország történetében először vált európai intermodális gyűjtő-elosztó központtá, miután a hazai terminálokra érkező és onnan induló forgalom 122 százalékkal nőtt az előző évhez képest - jelentette be hétfőn a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).
A bővülés fő mozgatórugói között szerepelnek az új szerb és román forgalmi kapcsolatok, valamint az autóipari gyárakhoz kapcsolódó beszállítói kampányok. Emellett az EKR-rendszer által lehetővé tett közúti forgalom vasúti szállításra való átirányítása, továbbá új vidéki intermodális terminálok létrejötte is hozzájárult a növekedéshez.
A rakott konténerek mennyisége 33,8 százalékkal emelkedett, míg a félpótkocsis vasúti forgalom 21,3 százalékos növekedést mutatott. E növekedések hátterében részben a gyárépítkezésekhez kapcsolódó intenzív beszállítások, részben pedig az Észak-Szerbiába és Nyugat-Romániába irányuló új forgalmi kapcsolataink állnak. Ezzel szemben az üres konténerek száma 3,4 százalékkal csökkent, ami a hazai export növekedését és a szomszédos országok felé irányuló nemzetközi forgalom fellendülését jelzi.
Ez a teljesítmény különösen figyelemre méltó, különösen a stagnáló európai logisztikai piac környezetében.
Miközben az intermodális szállítás dinamikusan fejlődik, a vasúti árufuvarozás továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe:
A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület szerint a díjemelési lehetőségek szűkösek, ami a szektor jövedelmezőségének csökkenéséhez vezetett.
A szövetség állásfoglalása alapján a 2024-es vasútépítési projektek, mint például a Budapest-Belgrád vonal, a Gubacsi híd, valamint a Kelenföld és Ferencváros közötti vágányépítés, komoly forgalmi problémákat idéztek elő. Emellett hangsúlyozták, hogy ezek a munkálatok nemcsak a vasúti közlekedést, hanem az intermodális fuvarozást is jelentősen megnehezítették.
A nem kellően összehangolt vágányzárak komoly forgalmi zavart idéztek elő, ami vonatok torlódásához és a terminálok elszigetelődéséhez vezetett. Emellett a terminálokon váratlanul fellépő csúcsidőszakok is megjelentek, ami tovább nehezítette a helyzetet.
A tengeri rakott konténerforgalom 2024 első negyedévében 13 százalékkal csökkent, amit az európai recesszió, a hazai fogyasztás visszaesése és az Adeni-öböl konfliktusa okozott.
A második negyedévben azonban a forgalom rendezettebbé vált, és a kapacitás bővítésének köszönhetően sikerült kompenzálni a korábbi kieséseket.
"A legnagyobb feladat a versenyképesség visszaállítása és az infrastrukturális kihívások kezelése" - fogalmazott Fülöp Zsolt Károly, az MLSZKSZ elnöke.
A szervezet olyan intézkedéseket javasol, amelyek célja a pályafelújítási koordináció javítása, a vágányzárak minimalizálása és az ideiglenes építmények rendszeres használatának bevezetése.
