Magyarország és Szlovákia úgy döntött, hogy megakadályozza az EU legújabb Oroszországot célzó szankcióinak bevezetését.

Szijjártó hozzátette, hogy a lépéssel az Európai Bizottság RePowerEU tervére reagáltak, amelynek célja az Oroszországból származó teljes energiaimport leállítása - írta az Euronews.

"Azt követelték, hogy egy olyan szankciócsomagot hozzunk létre, amely a lehető legerősebb, legátfogóbb és a lehető legsúlyosabban bünteti az energiaszektort. Mi azonban Szlovákiával együtt megakadályoztuk a szankciócsomag elfogadását, mert mindezzel párhuzamosan az EU meg akarja tiltani a tagállamoknak, így Magyarországnak és Szlovákiának, hogy miként azt eddig is tettük, olcsó orosz földgázt és nyersolajat vásároljunk" - mondta Szijjártó.

A szankciócsomag elfogadása nem szerepelt az uniós külügyminiszterek találkozójának hivatalos napirendjén, bár a témában megszólalások és politikai nyilatkozatok hangzottak el. A szankciócsomagról szóló érdemi szavazásra a nagykövetek brüsszeli találkozóján kerül sor.

Magyarország és Szlovákia kifejezte csalódottságát a Bizottság kivonási terveivel kapcsolatban.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Brüsszel terve az orosz gáz- és olajimport csökkentéséről komoly károkat okozna Magyarország és Szlovákia számára. A miniszter kijelentette: "Ez a lépés fenyegetné Magyarország energiabiztonságát, és olyan függőségi helyzetbe sodorna minket az energiatámogatások szempontjából, amely súlyos következményekkel járna. Emellett a magyar családok közüzemi költségei akár megduplázódhatnának vagy háromszorosukra is emelkedhetnének."

Szijjártó emlékeztetett, hogy 2022-ben, amikor az EU szankcionálta az orosz kőolajimportot, akkor Szlovákia és Magyarország is ellene volt. Ezzel szemben az az eljárás, amellyel a Bizottság a REpowerEU terveit végrehajtotta, egyetlen tagállamnak sem hagy vétójogot. Az Európai Bizottság tervei 2027-ig fokozatosan megszüntetnék az Oroszországból származó energiaimportot., mert szerinte ez megszüntetné az EU függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és végső soron növelné a versenyképességet.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a javaslat bemutatásakor hangsúlyozta: "Oroszország többször is megkísérelte, hogy zsaroljon minket, fegyverként használva energiaellátását. Határozott lépéseket tettünk annak érdekében, hogy elzárjuk a csapot, és végleg véget vetünk az orosz fosszilis tüzelőanyagok Európában való használatának."

Az Európai Unió június elején bemutatott új szankciós javaslata 22 orosz bankot érintene, amelyeket feketelistára helyeznének. Emellett a javaslat kiterjesztené a tranzakciós tilalmakat olyan külföldi székhelyű szervezetekre is, amelyek hozzájárulhatnak a szankciók kijátszásához. A tervek között szerepel továbbá az Északi Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos pénzügyi műveletek tilalma is.

Magyarország is ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását

Szijjártó Péter brüsszeli sajtótájékoztatóján azt is világossá tette, hogy Magyarország nem hajlandó támogatni semmilyen, Ukrajna uniós csatlakozását támogató nyilatkozatot az Európai Tanács e heti ülésén. "Az ukránok egyetlen lépést sem tehetnek a csatlakozás felé, amíg a magyar kulturális közösség jogait vissza nem adják. Semmilyen brüsszeli nyomás nem kényszeríthet minket arra, hogy feladjuk [ezt a feltételt]" - mondta a miniszter.

A magyar kormány éles kritikát fogalmazott meg Ukrajnával szemben, mivel úgy véli, hogy Kijev korlátozza a Kárpátalján élő magyar kisebbségek nyelvi és oktatási jogait. Orbán Viktor vezette kabinet kampányt indított Ukrajna EU-csatlakozása ellen, ezt pedig az Európai Unió gazdaságát fenyegető közvetlen veszélyként állítja be. Az utóbbi uniós csúcstalálkozókon 26 tagállam nyilatkozatban fejezte ki támogatását Ukrajna csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban, Magyarország kivételével.